Egykori találkozóhelyükön épült meg hatvan éve a pécsi állatkert

Fekete-fehér fénykép kerül elő a fiókból, a fotón egy osztálynyi fiú ül a padokban, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium egykori kollégiumi részében kialakított teremben. Ők negyvenöten alkották az 1. c osztályát az 1959/1960-as tanévben, osztályfőnökük dr. Árvai Jenő volt. Összetartó közösség volt – jóban, rosszban, csíny­tevésben egyaránt –, olyannyira, hogy a mai napig tartják a kapcsolatot, igaz, az osztálytalálkozókon sajnos egyre kevesebben vannak.

Társadalmi munkában dolgoztak

A régi időkre jó szívvel gondolnak vissza, így arra a tavaszra is, amikor az állatkert építésében segédkeztek. Varga Ferenc, a Szivárvány Gyermekház egykori igazgatója elmesélte, hogy a Mecsekoldal akkoriban nem volt annyira felkapott hely, mint mostanában, alig 10-15 ház állt ott – köztük a családjáé is. Mindenféle korú gyermek lakott ott, a kétéves totyogóstól a tizenhat éves kamaszig. Rendszeresen összejártak, nemcsak a fiatalok, hanem a felnőttek is. Az állatkert helyén egykor egy mediterrán jellegű, karsztgyepes terület volt, a sziklákba kapaszkodó cserjékkel, bokrokkal. Kedvelték a helyet, naphosszat ott játszottak, ott találkoztak a barátok, így kicsit sajnálták is, hogy elvették tőlük.

A munkát viszont élvezték, 1960 tavaszán voltak fent négy-öt alkalommal. Akkor még szombaton is volt tanítás, de ahogy Otterbein István, a Zsolnay porcelángyár egykori vezérigazgatója fogalmazott, oda járni dolgozni jobban szerettek, mint az iskolapadban ülni. A kerítésen dolgoztak, ami nehéz feladat volt, hiszen a területet sziklás, vékony földréteg fedi csak. Csákánnyal pattintották ki a köveket az alaphoz, majd a betonkeverésben is segédkeztek. Dolgozott ott több osztály is, a komolyabb munkákat pedig szakemberek végezték. Így készült el 45.367 társadalmi munkaórában az állatkert, amely 1960. augusztus 19-én nyitotta meg kapuit. Ezután az egész Mecsekoldal fejlődésnek indult. Egy évvel később, 1961-ben a Vidámpark is megépült, majd egyre többen költöztek ide, divat lett a hegyen lakni.

Az idő múlásával megérett a felújításra

Az állatkert kezdetben a honi élővilág bemutatására törekedett, volt ott számos kutyafajta, patás állat, de sorban érkeztek az egzotikusabb élőlények is. Majom, medve, farkas és még sok nagyragadozó. Az akvárium-terráriumra jó sok évet kellett várni – egészen pontosan huszonötöt –, azzal csak 1985-ben gazdagodott az intézmény. Pécs belvárosában, egy török kori pincerendszerben alakították ki a halaknak, hüllőknek, kétéltűeknek otthont adó helyet. Ezzel nemcsak hazai, de európai viszonylatban is egyedülálló módon tudták bemutatni a különleges állatok életét.

Az állatkert a pécsiek és a turisták számára is kedvelt úti cél volt, de az új évezredre már megérett a komolyabb felújításra. Volt szó arról, hogy egy új helyre, Árpádtetőre költöztetik az intézményt, végül mégis az eredeti helyen maradtak. Ennek köszönhetően 2016. május 20-án egy modern, szakmailag és turisztikai szempontból is minőségi, a Dél-Dunántúlon egyedülálló attrakció nyithatta meg a kapuit. A zoo egy fogadóépülettel is gazdagodott, ott az akvárium-terrárium kapott helyet, így most már az állatkert teljes gyűjteményét egy helyen tekinthetik meg a látogatók.

Folyamatosan fejlődik az állatkert

A megújult állatkertben kezdetben mintegy 250 állatfaj több mint ezer egyede kapott helyet, most már ez a szám több mint háromszáz fajra és csaknem ezerötszáz egyedre bővült. Az állandó megújulást segíti, hogy az intézmény tavaly szeptember óta a világ egyik legrangosabb szervezetének, az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének teljes jogú tagja. A hatvanéves jubileumról természetesen méltóképp megemlékeznek a zooban, rendezvényekkel, programokkal és új állatfajok bemutatásával ünnepelnek az évben.

Közben persze a múltról sem feledkeznek meg, a régi idők emlékére az állatkert egykori kapuját újraépítették az intézményben. Az eredetinek ez szinte a tökéletes mása, nosztalgikus hangulatot kelt, amikor áthaladunk rajta. Így volt ezzel Varga Ferenc és Otter­bein István is, amikor ellátogattunk velük oda. Felidézték a hatvan évvel ezelőtt történteket, számba vették, mi minden változott azóta, és közben az állatkert újdonságait is kíváncsian tekintették meg.