Csodanapházat alkotott Fülöp László, az Év Mérnöke

– Csoda volt a napház a maga idejében. Miben volt más, mint a mai napelemes megoldások?

– Éppen 35 évvel ezelőtt találtuk ki és valósítottuk meg a projektet Szász János építésszel. Hogy mit jelentett akkor napenergiával foglalkozni? Nos, napkollektorok már léteztek, de napelemeket csak „aranyáron” lehetett beszerezni, mert még csak az űrkutatásban használták. A napház is megelőzte a korát, de egészen más módon működik, az úgynevezett passzív szolár elven.

– Mit tud ez a megoldás?

– Csak építészeti elemeket alkalmaztunk a napsugárzás hasznosításához, például a sötét falfelület elé üveget helyeztünk. A nap így felmelegíti a falat, a hő pedig estére jut be a fűtött térbe, s közben az üveg és a fal közti levegő is felmelegszik, amit bevezetünk a lakásba.

– Hogy fogadta az Év Mérnöke Díjat?

– Rendkívül meglepődtem, miután az épületgépészet szakosztálytól kaptam a kitüntetést, holott amit mostanában csinálok az határterület az épületgépészet és az építészet között. Az oktatásban is főleg ezzel foglalkozom és a megújuló energiákkal. Így valamiféle életmű elismerésnek tekintem, hiszen a lakótelepek felhúzása idején valóban aktívan foglalkoztam moduláris, előregyártott elemekből szerelt hőközpontok tervezésével, majd padló- és mennyezetfűtésekkel. Másrészt az utóbbi években több kutatási projektet nyertem az egyetemnek, s így igen komoly műszereket tudtunk beszerezni, ennek kapcsán pedig többen is ledoktoráltak. A legújabb berendezésünk például egy komfort mérőbábu, a felületi hőmérséklete a bőrünk hőmérsékletével megegyező, és fel is öltöztethető.

– Kevés olyan mérnökkel találkoztam, akit ennyire érdekel a zene, a színház, ott van minden jobb koncerten és az új bemutatókon. Honnan ez a kulturális érzékenység?

– Talán az édesanyámtól örököltem. A hobbim is a zenéről szól, kisipari csöves erősítővel, Phonar Premium hangfalakból szól otthon Bartók és a kortárs alkotások, Vidovszky László, Eötvös Péter, Philip Glass, Balanescu, a Kronos Quartet zenéje, de nagy kedvencem Laurie Anderson is.

Angliában kutatott és doktorált

Dr. Fülöp László 1948-ban született Királyegyházán. Az általánost is ott kezdte, majd Pécsett, a Szigeti úti iskolában fejezte be. A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán diplomázott. Dolgozott a Pécsitervnél, az Agrobernél, majd 1985-ben a PMMF-re került kutatónak, később pedig tanárnak. A kilencvenes évek elején négy évet Angliában, Birminghamben kutatott, tanult és ledoktorált. Máig tanít a PTE Műszaki és Informatikai Karon professor emeritusként. Gyermekei: Linda, Nóra és Bálint, mind negyven év körüliek, hat unokája is van.