Lefotózza, majd kívül-belül újraalkotja a romos gótikus épületeket

– Mi a célja ezekkel a gyufaszálépítményekkel?

– Négy és fél évtizede kezdődött az Eiffel-toronnyal, de az a kezdetleges anyagok miatt hamar összedőlt. Az igazi nagyüzem a nyugdíjba vonulásommal kezdődött másfél évtizede. Azóta évről évre megszületik egy komolyabb mű, napi öt órában dolgozom rajtuk, és jó egy évig tart az elkészítésük. De nem bántam meg, mert tökéletes időtöltés: a kézügyességet, a memóriát is fejleszti, és levezeti a feszültséget.

– Eddig 15 épülete született. Van köztük pécsi is?

– A volt munkahelyemet is megmintáztam, mert hogy rendőralezredesként vonultam nyugdíjba. Megcsináltam a megyei és városi rendőrkapitányság épületét, valamint a kisállomás melletti fogdát is. Ezek a műveim ma is ott láthatók a rendőrségen.

– A nyugdíjazását követően indult be a motor. Mi volt ekkor az első mű?

– Egy tiroli ház, melyet egy újságban láttam, aztán egy skót kastély. Ezt követően Ausztriában nyaraltunk, és felfigyeltem a bajor királyi kastélyra is, mely az eddigi legnagyobb méretű munkám lett, 36950 gyufaszálból készült el, két év alatt. Hasonlóan nagy a turai kastély, és ugyancsak két év kellett hozzá, talán ez volt eddig a legnehezebb feladat.

– Ez az aprólékos munkán túl épületenként legalább négyszáz doboz gyufát jelent!

– Kicsit kevesebbet, mert spórolok, a kis maradékokat is mindig felhasználom. Szerencsére akadnak adakozók is. Volt akitől másfél zsák kis családi gyufát kaptam, van hogy a kiállítások közönsége hoz több száz dobozzal, legutóbb pedig a kiscsákói kastélyért az alföldi helyszínen 1970 csomag gyufával leptek meg.

– Baranyai kastélya viszont nincs. Miért?

– Mert én mindig romos, gótikus kastélyokban gondolkodom. Elmegyek, lefotózom a helyszínt, a maradványokat, aztán felépítem az egészet újra, rekonstruálom az eredeti állapotokat kívül és belül. Több ez így puszta másolásnál, Baranyában viszont nincs ilyen épület.

– Vannak vetélytársai?

– Itthon nincs, de a kontinensen sem tudok olyanról, aki kézzel ilyen felületminőséget produkálna.

– Hol láthatók legközelebb a makettjei?

– A vókányi művelődési házban lesz november 17-én egy félnapos bemutató az összes kastélyomból. November 29-én pedig a Széchenyi téri Pécsi Galériában rendőrségi dolgozók munkáiból nyílik tárlat, s ott öt épületem szerepel. Egyébként a legnagyobb sikerem eddig Sárváron volt az idén, ahol 12 ezren nézték meg a makettjeimet.

– Mi következik ezután?

– Legalább harminc épület szerepel a listámon, de amin már dolgozom, az a balatonedericsi Fekete-kastély. November 16-án megyek alaposan lefotózni.

Járőr, vizsgáló és nyomozó is volt

Szűcs Pál 1946-ban született Nemesnádudvaron. Az általánost Bükkösdön, Hetvehelyen végezte, Kaposváron tanult kőművesnek, majd Pécsett dolgozott az Állami Építőipari Vállalatnál. 1967-ben került a rendőrséghez, tizedesként kezdett és 2003-ban alezredesként szerelt le. Közben volt járőr, közlekedési vizsgáló, bűnügyi nyomozó, fegyelmi tiszt, végül ellenőrző tisztként ment nyugdíjba. Felesége, Hajnalka sokáig számítástechnikai területen dolgozott, majd a rendőrségtől ment nyugdíjba. Fiuk, Péter (38) a díszzászlóalj parancsnoka (alezredes), négy unokájuk is van.