Kóstolásnál a borok előnyeit és hátrányait is fel kell fedezni

Laikusként leginkább csak aszerint tudjuk a különböző borokat értékelni, hogy megfogalmazzuk, melyik az a bor, amellyel csak az apóst kínáljuk, vagy amelyiket még neki sem töltenénk ki. Van az a kategória, amelyet ajándékba kapunk, de tudjuk, hogy évekig fog állni a polcon, vagy az, amelyikért pénzt is adnánk, és hát szerencsés esetben olyat is kóstolunk, amelyikből mindenképp kell vásárolnunk.

Aki persze egy kicsit is jobban ért a borokhoz, az egészen más szempontok figyelembe vételével állapítja meg a nedűről, hogy az arany-ezüst, vagy bronz minősítésű kategóriába tartozik. Egyáltalán szubjektív vagy objektív egy borbírálat?

– Egy borverseny minden esetben csak úgy tud objektív lenni, hogy nem egy ember kóstol. Ha már öt-hat ember kóstol, akkor azok közös megítéléséből adódik össze a hiteles, objektív bírálat. Nagyon fontos persze, hogy a bíráló ne legyen önző, tehát ne csak a saját ízlésvilágát keresse minden borban, mert akkor a legtöbb mintát nyilvánvalóan lepontozza – mondta Bock József, a Villányi Borvidék elnöke. Az illatos borok általában megosztják a kóstolókat is, de meg kell próbálni függetlennek maradni. Mint a borász fogalmazott, el kell vonatkoztatni attól, hogy az ember szereti-e például a traminit, vagy nem. Úgy kell kóstolnia, mint egy bort, annak minden előnyével és hátrányával.

A bor bírálatánál több szempontot is figyelembe vesznek. A legelső, amit tehetünk, amikor megkapunk egy pohár bort, hogy szemmel megvizsgáljuk. Megnézzük a színét és a tisztaságát. Ezt követően második fontos benyomást a szaglásunk adja. Fontos, hogy egészséges, szép illatot kapjunk még akkor is, ha nem tudjuk, hogy mit kóstolunk. Ezután megmozgatjuk egy kicsit a poharat és bele is kóstolunk. Meggurgulázzuk a szánkban és miután az ízlelőbimbókat elárasztottuk, lassan ráengedünk valamennyit a torokrészre. Nem kell lenyelni, elég, ha a torokra kerül. Ezzel már meg tudjuk határozni, hogy milyen ízeket éreztünk. Miután kiöntjük a pohárból a bort, az úgynevezett száraz próba következik. Ha hasonló vagy intenzívebb illatot kapunk, akkor az már egy jó bor.

– Én pozitív kóstoló vagyok, tehát nem olyan, aki a hibát, hanem a jó tulajdonságot keresi a borban – mondta Bock József.

A villányi borversenyen minden évben több bizottság bírál, hiszen több száz mintát kell értékelni, miközben egy felnőtt ember naponta körülbelül 40 és 80 bor között tud kóstolni, de fontos az is, hogy 20-30 tételenként pihenőt kell tartani és valamilyen szinten semlegesíteni is kell az érzékszerveket. Ezt nem szabad ízes anyagokkal tenni. Erre még a sajt sem a legjobb, inkább a fehér kenyeret, kiflit, zsemlét javasolják.

A Villányi Borvidék elnöke szerint hazánkban már egyre jobban képben vannak a felszolgálók is, hiszen minden magára valamit adó étterem sommelier tanfolyamra küldi a jobb képességű dolgozóit. Szükség esetén ajánlást adnak a vendégeiknek, de Villányban több étteremben az is megszokott, hogy az egyes ételekhez ajánlanak bort.

– A magyarok átlagosan évi 23 liter bort fogyasztanak, de nagyon jó lenne, ha ez 30-35 literre emelkedne, ugyanis a 35 literrel a mai 64,5-65 ezer hektár hazai szőlőtermés szinte garantáltan el tudna fogyni Magyarországon, pár százezer hektoliter exporttal együtt. A magyar borok az utóbbi időben nagyon sokat fejlődtek és ott vannak a világ legjobb bormárkái között – mondta a borász.

Jól teljesített Villány új, közösségi bisztróbora, a REDy is a borversenyen

A „Villány vidám arcát” felvillantó REDy-ből, amely – egy portugieser-alapú házasítás a később érő szőlőfajtákkal, mint zweigelt, kékfrankos, kadarka és más Villányban honos fajtákkal – összesen 11 minta érkezett a borversenyre. Közülük 3 arany és 8 ezüstérmes minősítést kapott.

– Villányban van egy úgynevezett eredetvédelmi rendszer, amelyen belül van egy kóstolóbizottság, a REDy borok esetében viszont van egy előszűrő is, amikor azok a termelők, akik a REDy-t készítik, egymás borait megkóstolják, és bírálják is aszerint, hogy az tovább engedhető-e a kóstolóbizottság elé. Tehát önmagunknak is szigorítunk, de ez fontos, hogy a termelők ne csapongjanak, vagyis egy irányvonalat képviseljenek – mondta Bock József. Meghatározták azt is a REDy-nél, hogy az 55–60 százalékban oportóból kell, hogy készüljön.

Az új közösségi márkát elsősorban a fiataloknak, az Y-generációnak szántak, de nem csak a nagyon fiatal – természetesen az alkoholfogyasztási korhatárt már átlépett korosztály képviselőinek, hanem mindenkinek, aki szereti a könnyed, gyümölcsös borokat.