Orvos-kutató, aki megszelídíti az autoimmun betegségeket

– A Vilmos püspök-díjat olyan tudósok kapják meg, akiknek a tevékenységének kiemelkedő a gyakorlati értéke. Hogy értékeli ezt a kitüntetést?

– Különösen nagy megtiszteltetés, mert a város adta és nem egy szűk szakmai közeg. Az indoklásban talán az volt a legfontosabb kitétel, hogy a klinikát 2002-ben én alapítottam és egy fejlődő fontos területen végzünk itt azóta meghatározó kutatómunkát. Például vannak olyan kórképek, melyeknél a Dél-Dunántúl betegeinek 97 százalékát mi látjuk el.

– Miről szól az immunológiai kezelés?

– Egyedi ellátásról. Ha jön egy új beteg, akkor felmérjük a tüneteket, és arra vonatkozóan döntünk, hogy mit jelent ez hosszú távon, miket ellenőrizzünk, hogy a beteg életminősége, túlélési kilátásai a lehető legjobbak legyenek.

– Igaz, hogy itt soha nem lesz kevesebb a páciens?

– Az autoimmun betegségeket nem lehet meggyógyítani, csak kezelni, így valóban, folyamatosan nő a betegek száma, bár sok olyan eset van, amikor sikerül nyugalomba hozni a betegséget és a gondozást csak igen ritka találkozások jelentik.

– Az autoimmun betegségek társadalmi megítélése lassan már a rosszindulatú daganatokhoz hasonló. Miért?

– Mert gyógyíthatatlan, de egész életen át jó szinten tartható betegségekről van szó. Az ember pedig már csak ilyen, annak ellenére, hogy nagyon sok veszedelmes baj krónikus betegséggé szelídült az orvostudomány fejlődésével, például az onkológia, a kardiológia, a reumatológia és az immunológia területén. Az általunk végzett ellátás sajátossága az, hogy minél hamarabb kell beavatkoznunk, mert a kezelés elmaradásával, késlekedésével 10–15 év múlva visszafordíthatatlan baj történne. Ezen kívül ki kell még emelnem azt is, hogy a középkorú emberek betegsége ez és döntően a hölgyeké.

– Többen is azt mondják létezik már egy csodaszer, a biológiai terápia.

– Hát csoda is, meg nem is. A mi immun védelmünk anyagaihoz hasonló mesterséges termékek beviteléről van szó, melyek célzottan hatnak a sejtekre. Vannak betegségcsoportok, például a sokizületi gyulladással járó reumatoid artritis, ahol valóban csodát tesz, más esetekben, így a lupusnál vagy a szklerodermánál nincs hatékony változata.

– Mi a fő kutatási területe?

– A szisztémás szklerózis, a szkleroderma és a lupus hosszú távú kimenetele, a kockázati tényezők vizsgálata és kiküszöbölése, ami igen sok adminisztrációval járó nagyon alapos munkát igényel.

A fa és a két alma

Dr. Czirják László 1954-ben született Budapesten. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen végzett 1978-ban és a DOTE III-as számú belklinikáján dolgozott 1995-ig. Ekkor kinevezték a PTE II-es belklinikájára társprofesszornak. A PTE Reumatológiai és Immunológiai Klinikáját 2002-ben alapította, és azóta is az igazgatója. Felesége dr. Gál Magdolna szintén orvos, de az almák messze estek a fától. Lóránd (39) fiuk ugyanis közgazdász, Budapesten multicégeknek könyvel angol nyelven, Márton (32) pedig informatika-könyvtár szakon végzett és a Klimo Könyvtárban dolgozik.