2018.09.03. 15:30
Miért nem jön Pécsre Gábor Áron rézágyúja?
Hamarosan megkezdik a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Kós Károly tervezte épületének várhatóan két és fél-három évig tartó felújítását, a kiállítási darabok pedig vándorútra indulnak.
Gábor Áron fellépése csodás változást idézett elő a székelyek hangulatában
Nem akármilyen értékeket foglal magában a gyűjtemény.
A múzeum 1900-ban részt vett a párizsi világkiállításon. Azóta csak a gazdag anyag egyes darabjai jutottak el külföldre. Most az épületfelújítás alatti zárva tartás kényszere új alkalmat szül: kisebb kiállításokba rendezve bemutathatják a történelemhez kapcsolódó különlegességeket és híres művészek alkotásait otthon és a szomszédos országokban.
A múlt héten Budapesten a Pesti Vigadó kiállítótermében Panteon címmel nyílt meg – és szeptember 30-áig látható – hetvenhét székelyföldi művész – köztük Szervátiusz Jenő, Baász Imre, Gazdáné Orosz Ella, Mattis-Teutsch János – festménye, grafikája, szobra. A történeti kiállítást pedig – „Lészen ágyú” címmel – 2019 első hónapjaiban rendezik meg a Hadtörténeti Múzeumban. Ott lesz majd a Gábor Áron által öntött rézágyúk egyetlen megmaradt darabja is.
A fővárosi bemutatók után vidéki körútra indulnak a kiállítások: Kecskemétre, Szegedre, Székesfehérvárra, Veszprémbe. Bántó, hogy – eddigi tudomásunk szerint – a vándorút során Baranyába/Pécsre nem jut el megyénk székelyföldi testvérmegyéje, Kovászna megye székhelyéről, Sepsiszentgyörgyről a Székely Nemzeti Múzeum gazdag, értékes gyűjteményének páratlan ízelítője.
Pécset miért kerülik el olyan gyakran az ilyen kiállítások?
V. J.
