Megéri a nyelvvizsgázás?

A sikeres felvételihez elegendő pontszámok forrásának összeállítása jó kis logikai feladatot jelent az érettségi előtt állóknak, és nem árt jó előre megtervezni az utolsó évet. A variálható pontszámítás mellett (melyről keretes írásunkban olvashatnak) a legnagyobb mozgásteret az idegen nyelvek rejtik magukban.

Aki jó például angolból vagy franciából, sok esetben szabadon eldöntheti, hogy melyik kategóriában kívánja majd beszámíttatni nyelvtudását, amennyiben az érettségiig sikeres, legalább középfokú nyelvvizsgát tesz le. A komplex középfokú (B2-es) vizsga ugyanis 28, a felsőfokú (C1-s) pedig 40 többletpontot ér, függetlenül attól, hogy 61%-al csusszant-e át a delikvens, vagy 90 fölött hasított.

A nyelvvizsga többletpontért történő figyelembevételét akkor lehet választani, ha az adott nyelvből tett emelt szintű érettségi történetesen nem előírt a felvételihez, mint például az germanisztikaszakhoz a német. Bár egy angol nyelvvizsgát ilyenkor is el lehet sütni a többletpontokért.

Más a helyzet, ha az adott felsőoktatási intézmény beéri középszintű nyelvi érettségivel is. Ilyenkor érdemes biztosra menni, az elvárt minimumot választani, és közben nekifutni a nyelvvizsgának. Ha sikerül, az érte járó többletpontokat is be lehet zsebelni. A merészebbek bevállalhatják az emelt szintű érettségit (ami nagyjából B2-es szintre van belőve), és bár jó eséllyel kevesebb pontot sikerül majd összehozni a maximális 100-ból, de az emelt szintű érettségiért járó (tantárgyankénti) 50 többletponttal összességében még jól is járhat az ember. Nyilván van benne kockázat, de aki egy erős első idegen nyelvi csoportban a jobbak közé tartozik, simán meg fogja ugrani. Arra viszont figyelni kell, hogy az ugyanabból a nyelvből tett emelt szintű érettségi és nyelvvizsga után csak az egyikért jár többletpont.

Messze még az érettségi, de azért nem árt előre gondolkodni. A végső határidő nagyjából július közepén lesz, ugyanis addig lehet pótlólag dokumentumokat feltölteni az elektronikus felvételi rendszerbe. Vagyis ha úgy számolunk, hogy a nyelvvizsgázás után körülbelül egy hónappal kapjuk kézhez az eredményeket, egy késő tavaszi (áprilisi, májusi) terminus még simán beleférhet. Bár elég nagyot koppanhatunk, ha a nyelvvizsga mégsem sikerült, ezért érdemes korábbra beütemezni.

A rendszer számolja ki a legjobbat

A felsőfokú felvételi során megszerezhető 500 pontból 400-at a tanulmányi eredmények adják ki, melynek begyűjtésére alapvetően kétféle módszer létezik. Az első, a „hagyományos” szerint az öt főtantárgy utolsó 2 év végi tanulmányi eredményét és az érettségi átlageredményét számítják, ehhez jön a felvételihez szükséges 2 érettségi tárgy eredménye. A másik, hogy a korábbi tanulmányi eredményeket és az érettségi átlagot nem veszik figyelembe, csak a 2 felvételi tárgy érettségin elért százalékos eredményét. Hogy melyikkel jár jobban a jelentkező, a rendszer számolja ki. A maradék 100 pontot a – például a nyelvvizsgáért járó – többletpontokból lehet összeszedni.