Érdekes dolgokat rejthet a föld

A napokban áll neki a Dóm tér felújításának a Pécsi Egyházmegye. A beruházás közel 600 millió forintba kerül. A tér új burkolatot és padokat kap, és a homokkő obeliszkeket és korlátot is restaurálják.

A térnek a területe a középkorban egy zárt belső udvar volt, három épületszárnnyal, északon a székesegyházzal és körülötte egy belső és egy külső várfallal volt körülhatárolva. A török után, mikor elvonultak, és megszűnt a török veszély, elveszítette a vár jellegét, és idővel egy nyitott térré alakították át a területet.

Nyitottságát onnan kapta, hogy a keleti és déli részen a 18–19. században lebontották a várfalakat, és a várárkot is betöltötték. Arculata a 19. században sokat változott. 1807–1825 között Pollack Mihály tervei alapján a székesegyház déli homlokzatát és tornyait alakították át, majd a század végén, 1882–1891 között Friedrich von Schmidt tervei alapján a székesegyházat neoromán stílusban újították fel. Ugyanekkor nyerte el végleges formáját: felületét vörös homokkővel és szürke fonolittal burkolták, obeliszkek kerültek az apostolszobrok helyére. Az 1820-as években épült a két támfal és mellettük egy-egy kocsifelhajtó. Utóbbi maradványa a két íves korlát. A teret II. János Pál pápa idején újították fel utoljára.

Az ókeresztény temető központi része lehetett ez a terület. Tele lehet sírkamrával és késő római téglasírokkal. A több mint négyezer négyzetméteres területnél a régészeknek nem kell az egész teret feltárniuk, mivel a régészeti rétegek nem lesznek bolygatva, hiszen csak a 19. századbeli burkolat lesz kicserélve. Úgy tudjuk, hamarosan a régészek veszik át a területet, várhatóan nagyobb szenzációs lelet nem kerül elő.