Lehet, hogy királysír van a dómban?

A Dunántúl területe, így Pécs is a Római Birodalom része volt a Kr. u. 1. századtól egészen 430-ig. A római korban a lakott település és a temető területileg elkülönült. A lakott település a Fürdő utca–Nagy Lajos király útja–Váradi Antal utca–Zrínyi utca–Teréz utca között terült el, ettől északra volt a város nagy temetője, az Apáca utca–Székesegyház–Széchenyi tér között. A negyedik században a hely tartományi székhelyé vált, ekkor élte a település a fénykorát.

A római kori főtér

A római korban Pécs központja a mai Rákóczi út és a Jókai utca kereszteződésében helyezkedett el, itt volt a két főút kereszteződésében a település főtere (forum). Ennek délnyugati oldala mellett állt a bazilika (vásárcsarnok), melyet a Rákóczi úti parkoló 2008-as régészeti kutatása során találtak meg. Ez a kor és a hely viszonyaihoz képest monumentális, nagy épület lehetett (56x28 méter). Lényegében ugyanazt a funkciót töltötte be, mint a forum, többek között itt ítélkeztek, hirdetményeket tették közé, kereskedtek.

Freskó a mélygarázsnál

A római kor végén, a 4–5. században egy-egy temető létesült a mostani Kossuth tér és az Árkád Üzletház helyén, ahol valószínűsíthetően nem a helyiek, hanem a betelepített lakosság temetkezett. 2008-ban a Kossuth téren a mélygarázs építésénél a Kr. u. 3. századból egy épület romjai kerültek elő, amelynek pusztulásrétegéből egy geniust (ember alakban ábrázolt védőszellem) falfreskót tártak fel. Hasonmása a franciaországi Narbonne-ban található.

Egy titkos erszény

A Kossuth téren komplett középkori telkeket tártak fel, ami a középkori település struktúrájához adott értékes információkat. A területen három hosszú, szűk telek lett azonosítható. Az utcafronton (a mai Irgalmasok útja keleti oldalán) álltak a lakóházak, mögöttük gazdasági udvar helyezkedett el kutakkal, gazdasági épületekkel. Ha a kút elapadt, feltöltötték szeméttel. Az egyik ilyen feltöltött kútból került elő egy bőrerszény 381 darab ezüstpénzzel, amelyből hat darab nagy ezüsttallér volt. Egykori tulajdonosa valamikor az 1560-as években rejthette el.

Királysír a dómban?

Az első székesegyház az I. számú cella trichora, a Karoling-kori templom lehetett. Ez azonban sem méretben, sem tájolásban nem felelt meg a 11. századi elvárásoknak, ezért épült egy új székesegyház vélhetően az 1010-es évektől kezdődően. Orseolo Péter (1038–1041 és 1044–1046) uralkodása alatt készült el és szentelték fel, s a krónikás hagyomány szerint az uralkodót is itt temették el. Teljes bizonysággal nem ismert ezen széktemplom pontos helye, legvalószínűbben a mai székesegyház nyugati, hajós része alatt lehetett, de a kérdés csak régészeti feltárás útján dönthető el. Ha igaz, akkor itt kell keresni Szent István utódjának a sírját.

Az első középkori pécsi keresztény templom romjai is előkerültek

A római település nagy temetője a lakott településtől északra volt. Ennek a területnek az északnyugati sarkában alakult ki az ókeresztény temető, a korábbi temetőrészektől elkülönítve, és 2000-ben felkerült az UNESCO világörökség helyszínei közé. A terület a sírkamrák miatt lett közismert. 2010–2011-ben nagy meglepetésre előkerült egy új nagyméretű épület, egy újabb cella trichora (háromkaréjos temetői épület) a Rózsakertben.

Azt lehet látni, hogy a középkori város fejlődése nem a római település folytatása, hanem az ókeresztény temető területéről indult. Erre a szakrális helyre érkeztek a kilencedik században a Karoling hittérítők. A 2013–2014- es feltárások és a korábbi kutatások alapján kijelenthető, hogy a mostani székesegyház nyugati oldala előtt megtalált háromapszisos épület (az I. számú cella trichora) lehetett a Karoling-kori település temploma. Később a Szent István-kori egyházszervezésnél olyan helyeken alapították az első püspökségeket, ahol már keresztény lakosság élt. Így lett Pécs is 1009-ben püspöki székhely.