Helyi hősökkel erősíti a gyerekek kötődését a szülőföldjükhöz

– Hogyan kezd valaki falvakhoz köthető meséket írni?

– A vidékfejlesztésben dolgoztam és az idegenforgalmi vonzerőt keresve ástam bele magam a falvak helytörténetébe, mondavilágába, a természeti értékek legendáiba. Idővel rátaláltam a dr. Pesti János gyűjtéséből kiadott Az ördögszántotta hegy című könyvre – ez lett az én Bibliám.

– Mi mozgatta ebben?

– A fiamnak kezdtem először mesélni, a főszál a gyermekkoromban kiagyalt mese volt, ezt követték az egyre szerteágazóbb történetek. Egyszer csak rájöttem, hogy a fiamnak könyvből olvasott mesék jó részével a sajátjaim is felveszik a versenyt. Elkezdtem lejegyezni őket, egyre intenzívebben írtam, tavaly pedig már folyamatosan a meséken dolgoztam.

– Mennyi baranyai településre írt mesevilágot?

– Eddig 16 kötet jelent meg, Pécsváradtól Bikalon át Alsómocsoládig, van mánfai és magyaregregyi, ahogy Pécsre is írtam már két mesét, egy vasasin pedig most dolgozom. És van még több mint egy tucat kéziratként. Írok felkérésre és csak úgy is kiválasztok egy-egy települést. Mesét írni a világ legjobb dolga, de hogy abból könyv is legyen, az a világ legnehezebb dolga. Ezek ugyanis nem könyvesboltban kaphatók, hanem magát a mesét próbálom értékesíteni az adott településen. Turisztikai pályázatból is lehet megjelentetni, és utána helyben reklámeszközként, ajándékként is hasznosítják.

– A mesékből valóságot is lehet építeni?

– Dolgozom még turisztikai fejlesztéseken is, amelyek köthetők a mesékhez. Kitaláltuk például a Keleti-Mecsek számára, hogy a legendák elkóborolt hegyi óriásait hatalmas faalakokként megépítjük. Ezeket lehet majd megtalálni egy kincskereső játékkal Kárásztól Mecseknádasdon, Óbányán és Szászváron át Pécsváradig.

– A történetei mit adhatnak a mai gyerekeknek?

– Követem a népmesék tanítását, hogy a gyerekek megismerjék, hogyha feladatot kapnak az élettől, az elől nem lehet kitérni.

De aki beleáll a feladatba, az megkap hozzá minden segítséget és sikerrel jár. Azért is csinálom ezt, mert mintha elfogytak volna a saját mesehőseink. Pedig a mesékbe a mai sajátosságokat is be lehet építeni, ezzel erősítve a gyerekek saját közösségéhez fűződő identitástudatát. Hogy felnőve is fontosnak tartsák a gyökereiket.

Főállású alkotóként írja a meséket

Császár Levente Komlón született 1961-ben, Kárászon nevelkedett. Szülővárosában szerzett érettségit, szénbányában és favágóként is dolgozott, majd 20 évig vezette a Keleti-Mecsek Tourinform irodáját.

Az első mesét még gyerekként, egy hímzett zsebkendőn látható gomba és az alatta ücsörgő törpe képéből indulva alkotta meg, és négy évtizedig hordozta magában, mire végül írni kezdett. Pécsen él 2010 óta, de alkotni ma is kárászi műhelyébe vonul el. Kétszer nősült, az első házasságából egy, majd a másodikból még egy gyermek született és van három nevelt lánya is.