Fúvósokat vezet ötven éve

– Hogy értékeli az elismerést?

– A német nemzetiségi kultúra, a zenei hagyományok megőrzése és gyarapítása nekem mindig szívügyem volt. Otthon a szüleimmel kizárólag németül beszéltünk, és a babarci úttörő fúvós együttes jellegzetességét is az autentikus német zene adta.

– Milyen szándékkal alapított fiatalokból fúvós zenekart egy ilyen kis településen?

– Jómagam 1953-ban kezdtem a zenélést, és az adta a nagy lökést, amikor négy évet a pécsi honvédzenekarban játszottam és tanultam. Hazatérve fúvós együttest alapítottam, a falu teljes összefogásával, megjegyzem, akkor itt még 1300 ember élt. Eleinte csak a német ajkúakra építkeztünk, később viszont, látván a sikereket, a magyar fiatalok is beintegrálódtak. Összességében az évek során több száz babarci gyerek fordult meg a zenekarban.

– Ez így ment negyedszázadon át, aztán mégis elment Villányba?

– Mert ott is kellett egy német ifjúsági fúvószenekar. Továbbá átvettem a Nachtigallen gyermekkórust is, mely ma már inkább felnőttekből áll. Tíz éves kitérő után azonban, miután addigra halódott a babarci fúvós együttes, visszatértem a szülőföldre, és azóta is vezetem a zenekart.

– Sramlit játszanak?

– Szó sincs róla, mi hagyományos német zenével foglalkozunk. Abban kicsit egyediek vagyunk, hogy a fúvósokat kibővítettük harsonával, szaxofonnal és a méretünk sem illik a lakodalmakba, mi mindig 25–35-en zenélünk.

– Milyen szerepléseket emelne ki az évtizedek során?

– Mi mindig német népviseletben léptünk fel, ami a nyolcvanas években egyedülálló volt az országban, és rengeteg külföldi meghívást hozott. A hazai szereplésekből kiemelném a sikondai nemzetközi táborokat, valamint Bólyban találkoztunk Richard von Weizsäcker német államfővel, és Pécsett II. János Pál pápával. Továbbá nekünk köszönhető a testvértelepülési kapcsolat a német Loshausennel, ahol számtalan emlékezetes koncertünk volt. Mindemellett a legbüszkébb arra vagyok, hogy rengeteg kiváló muzsikus indult el a babarci ifjúsági zenekarból.

– Létezik olyan, amikor csend veszi körül?

– A szabadidőmet többnyire a kertben töltöm, és szeretek borászkodni, valamint eljárni szomszédolni.

Gyermekkar és zenekarok

Ahmann György 1940-ben született Babarcon. Hegedűn kezdte a játékot, majd áttért tenorkürtre, harmonikára és harsonázott is. A Pécsi Tanárképzőn ének-zene-történelem szakon szerzett diplomát. 1969 óta tanít zenét és ez így megy napjainkban is. A ba­barci fúvósok vezetője 1969-től egy tíz éves villányi megszakítással, ahol gyermekkórust továbbá egy másik ifjúsági német fúvószenekart alapított, és vezetett. Utóbbinál a stafétabotot fiának, Balázsnak adta át. Felesége Polics Erzsébet óvónő, két fiuk van, Róbert (48) közgazdász, Balázs (41) a zenénél maradt.