Szijjártó Péter szerint Baranya nem lesz zsákmegye

– Immár több fórumon is hallhattuk azt, amit ön lapunknak a legutóbbi interjújában is elmondott: a kormányzat határozottan gondolkodik gazdasági beruházás és infrastrukturális fejlesztés terén Baranya vármegyében, valamint a dél-dunántúli régióban is. Vannak már konkrétumok?

– Igen, már beszélhetünk konkrétumokról. Mivel ki tudtuk egyenlíteni a keleti és a nyugati országrész beruházásvonzó képességét, most már rá tudunk fordulni a déli országrész fejlesztésére. A beruházásösztönzési stratégiánk fókusza mostantól kezdve ide, délre koncentrálódik. Ennek egyik jelentős pillére a baranyai térség, ahol eddig nem volt olyan közművesített és megfelelő vasúti, illetve közúti közlekedéssel is rendelkező nagy, egybefüggő terület, amit egy nagyberuházáshoz ki tudtunk volna ajánlani. Most kijelöltünk Bicsérd-Kővágótöttös-Kővágószőlős környékén egy összesen 574 hektáros területet, amit beruházási célterületté nyilvánítottuk. Jelenleg folyamatban van egy 10 milliárd forintos előterjesztés arra, hogy az itt szükséges fejlesztéseket végre tudjuk hajtani.

– Ehhez azonban elsőként a közlekedést kellene gördülékenyebbé tenni, nem?

– Így van, ezen a téren is komoly előrelépéseket láthatunk, hiszen legkésőbb jövő év végéig elkészül a Pécs-Eszék gyorsforgalmi összeköttetés, befejeződik a Bóly-Ivándárda útépítés, a mohácsi híd kapcsán pedig már folyamatban van a feltételes közbeszerzési kiírás, hiszen a tervek már rendelkezésre állnak. Ezen felül végre szeretnénk hajtani a Pécs-Pogány repülőtéren egy olyan átalakítást, amelynek következtében az alkalmassá válik arra, hogy érdemben ki tudja szolgálni ezt a térséget. Amennyiben ezek teljesülnek, akkor a térség a beruházások ösztönzéséhez szükséges valamennyi attribútummal rendelkezni fog.

– Milyen cégek költözhetnek oda?

– Számos vállalatnak már ajánljuk ezt a térséget, mint lehetőséget, és azt javasoljuk a Magyarországra készülő vállalatoknak, hogy használják ki ezt a lehetőséget, és gondolkozzanak Dél-Magyarországban. A beruházások földrajzi fókuszának ide helyezésének már most is vannak gyakorlati eredményei, ilyenek például a Soft Flow, a Seiren, a Körber vagy a Hanon System cégek beruházásai is.

– Inkább kisebb cégekben gondolkodjunk, azok érkezése várható, s majd azok behúzzák a nagyobbakat?

– Van egy ilyen meglátás is, ugyanakkor az is igaz, hogy a nagy zászlóshajók után úsznak a kis csónakok, tehát kell egy nagy zászlóshajó projekt is. Jó esély van arra, hogy egy nagy céget is ide tudunk majd hozni, hiszen most már megvan a megfelelő terület, szép számmal megérkeztek ide is a kis- és közepes vállalkozások, és úgy tűnik, hogy Baranya vármegye megszűnik zsákmegyének lenni.

– A közelmúltban egy interjúban azt mondta, hogy dimenzióváltásra van szükség a magyar gazdaságban. Kifejtené, hogy ez mit is jelent a gyakorlatban?

– Amikor 2010-ben átvettük az ország kormányzását, akkor nagyon magas volt a munkanélküliség. Nagyfokú iparosításra volt szükség ahhoz, hogy ezt kezelni lehessen, ugyanis az iparosítással lehet tömegével munkahelyeket teremteni. Ez tette lehetővé, hogy ma Magyarországon rekordalacsony a munkanélküliség, és rekordmagas a foglalkoztatottság, ráadásul van egy nagyon komoly termelési bázis is. Innentől kezdve arra kell koncentrálni, hogy meg tudjuk emelni a gazdasági tevékenységek hozzáadott értékét is. Ezt úgy lehet megvalósítani, hogy behozzuk a rendszerbe a termelésre alapuló szolgáltatási ágazatokat és a termelésre alapuló kutatás-fejlesztést. De ezt fel kellett építeni: ha van egy széles bázisú termelési tevékenység, csak akkor lehet komolyabban a kutatás-fejlesztésre is koncentrálni. A fókusz tehát erre is vetül ezentúl, ennek jegyében támogatjuk a kutatás-fejlesztést már a kisebb cégeknél is.