2023.05.28. 21:30
Ipari termelésben az egész országban utolsó előtti Baranya vármegye
A Központi Statisztikai Hivatal évről évre összeveti Budapest, valamint a 19 vármegye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulását. A változásokat, a térségek közötti különbségeket térképek és több száz interaktív grafikonon szemléltetik és most a legutolsó, a 2022. I-IV. negyedéves adatok alapján igyekeztünk néhány Baranyára vonatkozó sajátosságot kiemelni.
Kezdjük a munkanélküliségi helyzettel. Ebben az összehasonlításban Baranya a kilencedik helyen van 4 százalékos munkanélküliségi rátával, ezen a téren Veszprém vármegye van a legjobb helyzetben, ott száz emberből legfeljebb egy nem dolgozik a 15-64 éves korosztályból. Egyértelműen az Északnyugat-Dunántúl áll az élen, egyedül Csongrád-Csanád vármegyének sikerült a legjobbak közé beférkőzni az Alföldről. Ugyanezt a foglalkoztatás oldaláról nézve sokkal rosszabb a kép, mert 71 százalékos mutatóval hátulról a negyedikek vagyunk az országban.
Az viszont kifejezetten elgondolkodtató, hogy az egy lakosra jutó ipari termelésben az országban az utolsó előttiek vagyunk (2,7 millió forint), csak Somogyban rosszabb ez a mutató.
Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások számában hozzuk az országos átlagot (176 darab), itt az az érdekesség, hogy Budapest után Szabolcs-Szatmár vármegye van a második helyen 212 darab vállalkozással.
A havi nettó átlagkeresetet illetően a középmezőny végén kullogunk (286499 Ft), ezen a téren az Alföldről négy vármegye is előttünk van. A toronymagasan első pedig Budapest ahol 422 052 forint nettó átlagból boldogulnak az emberek.
Az aránytalanság ott érzékelő a leginkább, hogy bár az ország területének 4,8 százalékát, foglalkoztatottjainak 3,4 százalékát adja Baranya, az ipari termelésnek viszont csak 1,8 százaléka, a beruházások teljesítményértékének pedig 1,6 százaléka kerül ki innen.
S bár a turizmusunkra kifejezetten büszkék vagyunk, valójában az itt eltöltött vendégéjszakák száma is az országos összérték 2,9 százalékát adja.