2022.09.09. 14:01
Werner János: a szárazság miatt az idei egy rendkívüli, példátlan és páratlan év volt
Csütörtökön tartotta a hagyományos szüreti bemutatóját a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete. Az eseményen a korábbi években megszokott módon szakmai előadásokkal is szolgáltak az érdeklődők számára. Werner János, az egyetem tudományos munkatársa több szempontot figyelembe véve foglalta össze a szőlő és a szőlőtermelők helyzetét.
Fotó: Szakony Attila
Werner János rendhagyó módon értékelte az évjáratot, hiszen nem konkrét meteorológiai adatokat közölt, mint ahogyan ez korábban megszokott volt, hanem a gyakorlati szempontokat figyelembe véve helyezte összefüggésbe a klímaváltozás hatásait a szőlő érésére.
– A szárazság és a csapadékhiány miatt az idei egy rendkívüli, példátlan és páratlan év volt. A mi éghajlati övezetünkben, és a mi földrajzi adottságunk mellett az évjáratnak óriási szerepe van a mennyiséget és a minőséget alapvetően meghatározó többi tényező sorában. Fontos a termőhely, mint az egyik minőséget, mennyiséget meghatározó tényező, fontos a fajta, a szőlészeti-borászati technológia, és a szüret időpontjának helyes megválasztása. Mindezek mellett nagyon fontos az évjárat, és ahogy tapasztaljuk, ennek a jelentősége egyre inkább fokozódni fog – mondta.
A szakember rámutatott: itt Baranya megyében is tapasztalják, hogy az utóbbi években az évszakok egy kicsit kitolódtak. Itt délen a klíma mediterrán jelleget ölt, de ezen belül az is igaz, hogy a tél enyhe, ugyanakkor nem csapadékos. S bár szakmai körökben is vitatott volt, hogy van-e most klímaváltozás, vagy nincs, úgy tűnik, hogy már azok sem kételkednek benne, akik korábban tették.
– A szőlő fás kultúra, így az évjárat értékelést nem lehet csak egy adott évre szorítkozva megtenni. Figyelembe kell venni az előző év, vagy akár több év időjárási körülményeit is. Mint tapasztaljuk, hogy nem volt az elmúlt télen egy olyan nap sem, amikor nappal a hőmérséklet ne emelkedett volna nulla fok fölé. Tehát fagy szinte csak éjjel volt, de voltak fagymentes éjszakák is. Mindemellett a csapadékhiány már olyan mértéket ölt, hogy összeadódva az elmúlt 6-8 év csapadékhiánya kiteszi egy teljes évi mennyiség hiányát is – fogalmazott Werner János. Hozzátette, hogy a gazdáknak ugyan van némi lehetőségük mérsékelni ezt a szárazságot, például, ha megfelelő alanyfajtát választ, vagy ha terméskorlátozást és megfelelő tápanyaggazdálkodást végeznek, de ezzel együtt is érezhető hatásai vannak a klímaváltozásnak.
Felvetette az öntözés lehetőségét is, bár az sokaknál nem opció, hiszen, egy öntözőrendszer kiépítése óriási költséggel jár, önerőből szinte kivitelezhetetlen, pályázati lehetőségek pedig csak új borszőlő ültetvény létesítésére vannak, az idei évtől érvényes szerkezetátalakítási támogatások részletei pedig egyelőre nem ismertek.
Kiemelte továbbá azt is, hogy a szőlő érési folyamatai is felgyorsultak az ilyen évjáratokban. Tehát annak ellenére, hogy a hideg tavasz után későn indult a vegetáció, a meleg és a csapadék szegénység miatt annyira felgyorsultak a folyamatok, hogy már nem, hogy hátrányban volt a szőlő, hanem 2-3 héttel korábban következett be a zsendülés. Ez pedig, mint a szakember utalt rá, nem biztos, hogy kedvez az íz- és aromaanyagoknak.
Werner János gazdasági szempontból is értékelte az évet, és elmondta, hogy a borszőlő termesztők még jobban hátrányba kerültek, hiszen a művelési költségek jelentősen megemelkedtek, miközben a borszőlő felvásárlási árak az idén sem mozdultak el.
– Tehát aki csak eladásra termeszti a szőlőt és nem készít bort belőle, annak a tevékenysége ráfizetéses, mert a borszőlő felvásárlási árak 10-15 éve nem változtak, miközben a például az őszibarack és a szilva ára már két-háromszorosa a borszőlőnek.
