Iskolai menza: kell a testnek a minőségi üzemanyag

Egészségesebb megoldásokat és alapanyagokat kell alkalmazni a közétkeztetésben, ezt már a 2014-es menzarendelet előírta, a 2020-as, idén érvénybe lépő rendelet pedig az alapanyagok minősége mellett az eredetükre és beszerzésükre is kiemelt figyelmet fordít. Eszerint a közétkeztetésben felhasznált élelmiszerek legalább 60 százaléka hazai forrásból, vagy rövid ellátási láncon keresztül beszerezve kerülhet a konyhákba.

– Előfordul, hogy a gyerekeket otthon sem készítik fel megfelelően a kellően változatos és egészséges táplálkozásra, így nem meglepő, ha a menzai változásoktól, és eleve, az egészséges táplálkozást támogató étrendtől is elzárkóznak a csemeték – állapította meg Enyedi Csaba, a Baranyában is működő, országosan is piacvezető budapesti központú közétkeztetési vállalat, a Hungast kommunikációs igazgatója. Meggyőződésünk, hogy az ételek, ízvilág elfogadásában kiemelkedő szerep jut annak, hogy a gyerekeket milyen attitűddel indítják útjára otthonról. Ha a háztartásokban egyoldalúan táplálkoznak, a közétkeztetésben felszolgált heterogén ízvilágot képviselő ételek nem feltétlen kerülnek elfogadásra. Ez azért is fontos, mert a szülők mellett a gyermekekkel együtt étkező pedagógusok tudják a legtöbbet tenni annak érdekében, hogy az óvodás vagy iskolás korú gyermekek fogyasszák el, de mindenképpen legalább kóstolják meg a menzán számukra felszolgált ételeket. A fentiek okán ez a siker egyik záloga. Nem csak tudományos kutatások, de tapasztalataink szerint is megállapítható, hogy az új ízek és a megszokottól eltérő ételek elfogadtatása többszöri kóstolással érhető el – nyilván egyénenként eltérő mennyiségű ismétléssel.  

Gyakran ellentmondásos a helyzet: míg a minőségi tápanyagok beszerzése miatti a napi menü száz – kétszáz forintos áremelkedése elégedetlenséget vált ki egyesekben, addig gyakran megesik, hogy a szülő már be sem íratja menzára gyermekét, hanem a jóval drágábban elérhető, ám hosszú távon egészségtelenebb, például gyorséttermi étkezésre ad zsebpénzt. A nehéz anyagi helyzetű családok gyermekei továbbra is ingyenesen juthatnak a menzai étkezéshez.

Enyedi Csaba arra is rávilágított, az előírt szabályok betartását fontos lenne egyre komolyabban ellenőrizni is, ugyanis a rendelet akkor válik igazán élővé, ha be is tartatják. 

– A Hungast piacvezetőként szigorúan megválogat minden alapanyagot, s a hazai termelésű összetevőket preferáljuk, ezzel is példát kívánunk mutatni a szegmens számára – fogalmazott. Hisszük, hogy a magyar fogyasztói ízlésvilágot a magyar alapanyagokból készült fogások elégítik ki a leginkább. Emellett hazai cégként érdekünk, hogy az ellátási láncok a lehető legrövidebbek legyenek, ez egyaránt jelenti a frissességet, a környezet védelmét, és természetesen a magyar munkaerő hozzáadott értékét, szaktudását, sok-sok partnerünknél. Ezen törekvésünket érvényesítjük akkor is, ha számos esetben az import termékek olcsóbbak, mint az országhatáron belül fellelhető társaik.

Az olvasói tapasztalatok azonban azt mutatják, sajnos még mindig előfordulhat bizonyos kisebb szolgáltatók részéről az ügyeskedés, a szabályzás kiskapuinak kihasználása, ez vezethet oda, hogy alacsonyabb minőségű ételek is a tányérra kerülnek – a rendelet betartásának ellenőrzése így valóban fontos szempont. 

– Meghatározó tényező az időfaktor is. A gyermekeknek a rohanós iskolai időbeosztás során nincs lehetőségük nyugodtan megenni egy nagy tál forró levest is a második fogás előtt. Úgy tűnik, a fiatalok kevésbé igénylik a menzán a leveseket. Inkább a könnyebben elfogyasztható, ízletes és változatos egytálételek lehetnek praktikusak az iskolai ebédek során – tette hozzá Enyedi Csaba. Nagyon szeretnénk, ha a jogalkotók törvénybe foglalnák, hogy az iskolák a gyerekeknek legalább 45 percet biztosítsanak az ebédre. Most legtöbbjüknek alig 10-20 perc alatt kell megoldaniuk a komplett étkezést. Ez lényegében lehetetlen – ez alatt az idő alatt az iskola egyik végéből el kell jutni a menzáig, sorba kell állni, az étel 63 °C fokosnál melegebb, vagyis forró, hiszen az élelmiszerbiztonsági jogszabályok ezt írják elő, mint minimális tálalási hőmérséklet. A kisgyerek nem tudja a levest lehűteni fújással sem annyira ennyi idő alatt, hogy könnyedén elfogyaszthassa, hiszen néhány perc alatt nem hűl ki. Pár kanállal eszik belőle, de már nincs sok ideje, gyorsan áttér a főfogásra, amely szintén friss és meleg, szép, nagy adag. Abból is eszik pár falatot, aztán már rohan is tovább, a következő órára. Egyszerűen nincs ideje megenni az ebédet.

Azt szoktuk mondani, hogy egy étel akkor jó, ha el van fogyasztva. Ilyen rövid idő alatt képtelenség a forró, nagy adag ebédet megenni. Úgy gondoljuk, hogy a nap egyik fénypontja is lehet az étkezés – nyugodtan le kell ülni és az ebédre koncentrálni, nem szabadna sietni, mert az a megfelelő emésztést is gyakorlatilag ellehetetleníti. Így egy jóízűen elfogyasztott ebéd után feltöltődve, felfrissülve mehetnének a következő órára a gyerekek.

Az egészségünk a tét

Számos hazai táplálkozási szakember állítja, testünk számára a megfelelő „üzemanyag”, azaz minőségi, minél természetesebb eredetű táplálék szükséges a zavartalan működéshez. A szakértők arra is rámutatnak, a túlzottan finomított élelmiszereken alapuló, tápanyaghiányos étkezés nagy szerepet játszik az olyan modernkori népbetegségek kialakulásában mint a cukorbetegség, az elhízás, a szív-és érrendszeri problémák, emésztőrendszeri betegségek valamint a hormonháztartás felborulása. Az egészséges táplálkozásra való nevelés azonban otthon, a családokban kell, hogy kezdődjön. Így a gyermekek számára már ez válik megszokássá, s például az iskolai gyümölcs- és zöldség adag elfogyasztása sem okoz majd gondot.