Az átlagember szemével láthatjuk a 20. századot a Nemzeti Galéria fotókiállításán

A Fortepan fotógyűjteménye maga a kollektív emlékezet, az 1990 előtt készült képeik kirajzolják egy század arcának sokféle vonását. A kollekció most méltó bemutatkozási lehetőséget kap a képernyőn kívül is – mondta megnyitójában az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális ügyekért felelős helyettes államtitkára.

Krucsainé Herter Anikó kitért a Fortepant alapító Szepessy Ákos és Tamási Miklós szerepére, hiszen – mint elhangzott – ők a nyolcvanas évektől családok, magánszemélyek lomtalanításkor kidobott, értéktelenné nyilvánított fotóit kezdték gyűjteni, hogy aztán 2010-ben ötezer beszkennelt fotóval önálló honlapot, egy szabad felhasználású közösségi fotóarchívumot indítsanak.

Török Ferenc filmrendező beszédében kiemelte: az egykori évfolyamtársai által kitalált Fortepan napjainkra fontos üggyé vált, óriási siker. „A gyűjtemény azért is fantasztikus, mert megmutatja a felelősséget, amiért dolgozunk, és hogy mit kell átmenteni gyermekeinknek.” Kitért arra, hogy a Fortepan eltörli a művész és az amatőr közötti falat, megmutatja azt a személyességet, egyszerűséget, hitelességet, amelyet a fotózás tömegessé válása hozott a második világháború után.

Tizenhat háttértörténet is kirajzolódik a fotókból

Virágvölgyi István, a tárlat kurátora hangsúlyozta: nem is a gyűjtés, hanem a képek közzététele volt a legfontosabb, és ma már több mint 110 ezer fotó használható szabadon. Hozzátette: a tárlat kétszáz képe különböző életkorokon keresztül mutatja be Magyarország 20. századát, és tizenhat háttértörténet is összeállt 150 amatőr fotóból. Utóbbiak közé tartozik például az UVATERV-archívumának története, valamint Budapest ostroma, az archív fotók mellé helyezve az egyes helyszínek mai képét.

A kiemelt történetek között szerepel Jámbor István szamizdatfotós nyolcvanas évekbeli képes beszámolója Erdélyről és Urbán Tamásnak az 1970-80-as évek ifjúsági underground kultúráit megörökítő fotóválogatása. Fotótörténeti különlegességet jelentenek Lőw Márton geológus képei az első világháborús fogolytáborokból, a magyarországi holokauszt minimális fotóemlékeit külön installáción jelenítik meg.

Augusztusig látogatható

A tárlat azokból a levelekből is válogatott, amelyeket a Fortepan olvasói küldtek be, felismerve a közzétett képeken saját egykori életük szereplőit, családtagjaikat, fontos élethelyeiket.

A kiállítás szerdától augusztus 25-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria A épületében.