Az erdélyi falu, ahol előbújik a gyerekekből a zene

Erdély igencsak bővelkedik az életrevaló ötletekben, és mindenki nagy szerencséjére olyan elkötelezett emberekben is, akik meg is valósítják az ideákat. A mondás úgy tartja: senki nem tehet meg mindent, de mindenki tehet valamit. Emellé azt is szokás gyógyír gyanánt javasolni, hogy az ember tegye, amit szeret. Aztán buzdítanak úgy is, hogy az ember tegyen meg minden tőle telhetőt.

A Csíkszentsimoni Művésznapokon a fentieket együttesben és együttesen valósítják meg. Ezen az önerőből létrehozott rendezvényen a mindenkiben elvetett zene-magok “kicsíráztatása” mellett a nemzeti kultúra, a zenei és népművészeti hagyományok ápolása, a fiatal generációk művészeti nevelése és elsöprő erejű közösségépítés történik. Az ottlévő viszont biztosan nem így fogalmaz:

ő azt mondja majd, hogy szereti a zenét, szeret magyarnak és szeret szeretve lenni.

Most akkor joggal vetődik fel a kérdés, hogy mi folyik ott Simonban? Sándor Árpád nélkül nem folyik semmi, az biztos. A Rónai Antal-díjas karnagyról először is azt is lehetne mondani, hogy

ő hivatásos előcsalogató.

Nem éri be azzal az állítással, hogy bár mindenkiben ott él a zene, mégis köszöni szépen, jól elvan odabent. Ő hivatalos iskolai keretek nélkül is előhívja a dallamot bárkiből: ezt bizonyítja az általa vezetett Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar magáért beszélő – elnézést, magáért zenélő –, igen figyelemreméltó fejlődése az elmúlt években. Vagy az a tény, hogy a karnagy úr a nyakába vette a világot, de legalábbis Erdélyt, és más települések zenei együtteseit is törődő figyelmébe vonta.

Július 25. és augusztus 3. között, immár hetedik alkalommal rendezik meg a Csíkszentsimoni Művésznapokat, ahol elsősorban fúvós- és ütőshangszerekkel ismerkedhetnek meg a 4-34 év közti fiatalok. Mindezzel párhuzamosan népzene-néptánc és népi mesterségek oktatása is zajlik. Sándor Árpád természetesen nem egyedül okítja a jelenlévő ifjúságot, hiszen a tíz napon át tartó eseményre kiváló erdélyi és magyarországi szakemberek érkeznek a faluba:

az önkéntes alapon résztvevő tanárok és neves művészek nemcsak a hangszer megszólaltatását és a zeneelméleti alapokat fedeztetik fel a gyerekekkel, de az együttzenélés ünnepére is rádöbbentik őket.

Összesereglik a csapat többek között Csatószegről, Udvarhelyről, Tusnádfürdőről, Kézdivásárhelyről, Csíkszentdomokosról, Apácáról, de sokan érkeznek Zágonból, Marosvásárhelyről, Gyergyószentmiklósról, Makóról és Budapestről is.

A Művésznapokon résztvevő fiatalok délelőtt 9:00-13:00 között hangszeres órákon vesznek részt, délután 15:00-19:00 között pedig összerakják, amijük van, tehát zenekari- vagy kamarapróbákon hangolódnak össze – szó szerint. A gyerekek a népzene- és néptáncoktatás keretében gyermekjátékokat és dalokat, illetve a különböző tájegységek táncait sajátítják el, méghozzá korosztályok szerint. Hogy ne csak a lábuk és a szájuk járjon, a kezüknek is akad elfoglaltság bőven, és itt kivételesen nem az okostelefonokra gondoltunk.

A kézműves foglalkozásokon ugyanis a varrás, a szövés, a hímzés, az ostorfonás, a bútorfestés és a nemezelés mesterei várják őket.

A fogható tudás mellett foganatosítható tudományokra is szert tehet az ifjúság, esténként ugyanis tematikus előadásokat hallgathatnak többek között a réz- és fafúvós hangszerek karbantartásáról, ápolásáról vagy tisztításáról. Emellett a cserkészprogram, a közös filmvetítések, a csoportos játékok sem maradhatnak el. A rendezvény az újonnan megtanult hangszeres produkciók és tánckoreográfiák bemutatásával, valamint az elkészült népművészeti alkotások kiállításával zárul.

Ahogy egy kedves ismeretlen járókelő mondta: itt még az sem unatkozik, aki nagyon akar.

Csíkszentsimon messze a legjobb “kettő az egyben” akció, amivel ezen a nyáron találkozhatunk. Hiszen amellett, hogy Erdély és az Anyaország egységéről nem feledkezik meg, kéz a kézben jár benne a tanulás a pihenéssel, a részvétel az észrevétellel, az alkotás a szórakozással, a kicsi a naggyal, a profi az amatőrrel, az egyéni teljesítmény az összetartozással, valamint a játék a fegyelemmel.

Fej- és fültágítás a szívtágítással.

A Csíkszentsimoni Művésznapok nem fesztivál és nem tábor, de olyan találkozó, ahol a közös cselekvést közös “üzemanyag” hajtja: a muzsika, fűszerezve egy jó adag közösségi szellemmel, bő kézzel mért értékőrzéssel, csipetnyi kihívással, tekintélyes mennyiségű derűvel, egy evőkanál rácsodálkozással és két lavórnyival az együttlét öröméből.

Teljes lélekkel reméljük, hogy a következő években is megrendezik a Csíkszentsimoni Művésznapokat – aki azonban még az idén szeretné betenni a lábával együtt a szívét is ebbe a szeretnivaló forgatagba, az július 22. vasárnap estig még jelentkezhet a rendezvényre a [email protected] e-mail címen.