2024.07.12. 14:09
Varga Mihály: Törökország fontos stratégiai partnere Magyarországnak
Törökország fontos stratégiai partnere Magyarországnak, az aláírt egyetértési megállapodással újabb lépést tettek a folyamatosan fejlődő magyar–török kapcsolatok elmélyítése érdekében – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a magyar–török kétoldalú pénzügyminiszteri találkozót követő sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.
Varga Mihály magyar (j) és Mehmet Simsek török pénzügyminiszter kezet fog, miután egyetértési megállapodást írt alá Budapesten, a minisztériumban 2024. július 12-én
Forrás: MTI
Fotó: Hegedüs Róbert
Kiemelte, hogy Törökország számos területen nélkülözhetetlen partnere az EU-nak, és Magyarország továbbra is elkötelezett az együttműködés ezirányú erősítése mellett.
A két ország arra törekszik, hogy tovább erősítse együttműködését a pénzügyek, a védelmi ipar, az energetika, valamint a migráció elleni küzdelem terén
– mondta a pénzügyminiszter.
Varga Mihály kiemelte:
2010-óta a Törökországba irányuló magyar export másfélszeresére, a kereskedelmi forgalom pedig több mint a duplájára emelkedett. Törökország jelenleg hazánk huszadik legnagyobb kereskedelmi partnere, tavaly rekordot döntött és 4,7 milliárd dollárra emelkedett a kétoldalú áruforgalom. Több mint 100 török tulajdonú vállalat működik Magyarországon.
Kitért arra, hogy éppen 100 éve létesült a két ország között diplomáciai kapcsolat. Idén török–magyar kulturális évadot hirdettek az évforduló alkalmából, ennek keretében országonként 100 rendezvényt tartanak. A jövő évi magyar–török tudományos és innovációs év fontos témája lesz a védelmi ipar, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, és az ösztöndíjprogramok – sorolta.
A pénzügyminiszter Magyarország EU-elnökségi prioritásait ismertetve tájékoztatta a török kollégáját, hogy cél az EU és Törökország közötti, mára elavult vámunió modernizálása, és Magyarország a vízumliberalizáció ügyében is támogatja Törökországot.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy Törökország a migráció tekintetében frontországnak számít, rendkívüli erőfeszítéseket tesz az Európába irányuló migráció megállításáért.
Tájékoztatott arról is, hogy Magyarországnak fontos, hogy az energiahordozókat a lehető legtöbb forrásból tudja beszerezni. A földgáz jelenleg döntően a Török Áramlat vezetéken érkezik Magyarországra, 2024 második és harmadik negyedévében összesen 275 millió köbméter török földgáz várható, ami növeli hazánk energiabiztonságát.
Hangsúlyozta, hogy
a most aláírt megállapodással szorosabb együttműködés jön létre az állami pénzügyekben, például a makrogazdasági és költségvetési tervezés, államadósság-kezelés, vagy a kincstár modernizációja terén.
Mehmet Simsek török pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a kiemelt stratégiai partnerséghez hozzájárul a most aláírt megállapodás. A soros magyar elnökség alatt a török–EU kapcsolatok is előrébb juthatnak, és köszönetet mondott Magyarország támogatásáért.
A fontos témák között a vámunió modernizációját, a vízummentesség kérdését, és az Európai Befektetési Bank törökországi működésének újraindítását emelte ki.
Megvitatták közlése szerint azt is, hogy milyen befektetéseket tudnának közösen végrehajtani.
Kiállítás nyílt Ankarában a 19-20. századi magyar festészet remekeibőlDerűs egek, viharos idők címmel exkluzív kiállítás nyílt Ankarában a 19-20. századi magyar festészet remekeiből a Magyar-Török Kulturális Évad keretében – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) az MTI-vel pénteken. A Kovács Gábor Gyűjtemény partnerségével a patinás Art and Sculpture múzeumban létrehozott tárlatot az Európai Unió Tanácsának magyar soros elnöksége alkalmából rendezett eseményen nyitotta meg Mátis Viktor, Magyarország törökországi nagykövete, Csaba Gábor kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár, valamint török részről Burhan Kayatürk, a Török Nagy Nemzetgyűlés EU Harmonizációs Bizottságának elnöke - írták a közleményben. Beszédében Csaba Gábor a kétoldalú kapcsolatokban a kultúra szerepét hangsúlyozva adott tájékoztatást a Kulturális Évad eddigi eseményeiről és kölcsönös népszerűségéről, valamint a magyar EU elnökség általános céljairól. Mátis Viktor tájékoztatta a résztvevőket az elnökség török vonatkozású célkitűzéseiről, Burhan Kayatürk pedig méltatta a kétoldalú kapcsolatok intenzitását és annak parlamenti aspektusait – olvasható a közleményben. Kovács Gábor, a kiállított gyűjtemény tulajdonosa elmondta, hogy a két hónapig nyitva tartó kiállítás a legkiválóbb magyar festők, így a teljesség igénye nélkül Munkácsy Mihály, Markó Károly, Barabás Miklós, Mednyánszky László, Szinyei Merse Pál, Paál László, Ferenczy Károly, Vaszary János, Csók István, Kernstock Károly, Iványi Grünvald Béla remekműveiből válogatva végigkalauzolja a nézőt a 19-20. századi magyar történelem legfontosabb, a nemzetté válás szempontjából mérföldkőnek számító időszakain. Bemutatkozik a reformkor kiemelkedő műfaja, a portré, a romantikus történeti tájképfestészet, a realizmus és végül a naturalizmus időszaka: a különleges hangulatú képzőművészeti anyag az 1800-as évek közepétől az 1910-es évekig öleli át a magyar történelem és képzőművészet történetét. A közlemény szerint a vasárnap esti kiállításmegnyitót követően szintén a Magyar–Török Kulturális Évad szervezésében a Budapesti Operettszínháznak a százéves magyar hungarikum-műfajt bemutató gálaestjével köszöntötték az uniós elnökséget. Az eseményen az évadban közreműködő török és magyar kulturális minisztériumok képviselői, a Törökországban szolgálatot teljesítő diplomáciai testületek vezetői, a Török-Magyar Baráti Társaság tagjai, az Ankarai Egyetem Hungarológia tanszékének oktatói és hallgatói, valamint ankarai magyarok vettek részt. A Magyar–Török Kulturális Évadot a két ország diplomáciai kapcsolatai felvételének centenáriuma alkalmából bonyolítja Magyarország és a Török Köztársaság kormánya. Az évad tavaly december 18-án indult és pontosan egy évvel később zárul majd. Ez alatt az idő alatt Magyarország több mint száz kulturális és tudományos programot valósít meg Törökország 15 városában. |