2024.02.21. 11:05
Magyarország igent mond a zöld átállásra, de nemet a szélsőséges zöld ideológiákra (videó)
Magyarország igent mond a zöld átállásra, de nemet a szélsőséges zöld ideológiákra, ugyanis a világnak nem a fanatikus klímaaktivisták elvárásainak teljesítésére kellene törekednie, hanem a bolygó megőrzésére utódaink számára – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Újdelhiben, írja az MTI.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Forrás: MTI
Fotó: Balogh Zoltán
A tárcavezető az India–Európa Üzleti és Fenntarthatósági Konklávén mondott felszólalásában kiemelte, hogy
a magyar kormány álláspontja szerint a gazdaság fejlesztésének és a környezetvédelemnek kéz a kézben kell járnia, az pedig ártalmas, ha az egyensúly bármelyik irányba megborul.
Emlékeztetett rá, hogy hazánk a világ azon mindössze húsz állama közé tartozik, amelyek a károsanyag-kibocsátásuk csökkentése mellett tudták növelni a gazdasági teljesítményüket az utóbbi években.
Rámutatott, hogy Magyarország az 1990-es szinthez képest 32 százalékkal mérsékelte a káros anyagok kibocsátását, miközben a bruttó hazai termék (GDP) bővülése folyamatosan rekordokat döntött. Ez idő alatt a globális kibocsátás 62 százalékkal emelkedett.
Mindezek kapcsán a pragmatikus megközelítés, a józan ész fontosságát hangsúlyozta. „Nem úgy kellene tekintenünk a zöld átmenetre, ami csak azért fontos, mert fancy vagy trendi” – fogalmazott.
Nem arra kellene törekednünk, hogy a virtuális világ, a fanatikus klímaaktivisták elvárásait teljesítsük, hanem arra, hogy megőrizzük a bolygót az utódainknak
– tette hozzá.
Szijjártó Péter a körforgásos gazdaságról szóló panelbeszélgetésen aláhúzta, hogy a zöld átállást olyan módon kell sikerre vinni, amely nem veszélyezteti az energiaellátás biztonságát, ehhez pedig arra lenne szükség, hogy „a zöld ügyre ne politikai vagy ideológiai monopóliumként” tekintsen a világ.
„Magyarországon igent mondunk a zöld átállásra, a szélsőséges zöld ideológiákra viszont egyértelműen nemet” – jelentette ki.
Tudatta, hogy előrejelzések szerint Európában 2030-ra 50 százalékkal fog nőni az elektromos áram iránti igény, ahogy egyre nagyobb teret nyer az elektrifikáció a fűtés, a hűtés és a közlekedés terén.
Ezért – mint kiemelte – nagy mennyiségben, olcsó, biztonságos és fenntartható módon kellene képessé válni az áramtermelésre, amire egyedül az atomenergia jelent ma megoldást, így nagy probléma, hogy Európában heves, jórészt ideológiai indíttatású vita zajlik a kérdésben.
Üdvözölte, hogy Magyarországon a paksi bővítéssel mintegy 70 százalékra fog nőni a nukleáris energia részaránya az energiatermelésen belül, és ennek nyomán évi 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása lesz kiváltható, ami másfélszerese a teljes hazai közlekedési szektor kibocsátásának.
A miniszter stratégiai célnak nevezte a gazdaság körforgásossá tételét, amelynek kapcsán szavai szerint a zöld energia előállítása mellett annak tárolása is kulcskérdés, ezért rendkívül lényeges az elektromos akkumulátorok gyártása.
Ezen a téren Magyarország minden túlzás nélkül globális éllovas, jelenleg a negyedik a világrangsorban, de hamarosan feljön a második helyre, miután a világ tíz legnagyobb gyártója közül már öt elkötelezte magát hazánk mellett – húzta alá.
Érintette a természeti erőforrások és ásványkincsek fenntartható kezelését is, és ezzel összefüggésben a nemzetközi együttműködések fontosságát említette, illetve hogy a magyar kormány kész a szorosabb kooperációra például indiai partnereivel is.
„Célunk, hogy Magyarország továbbra is azon európai országok közé tartozzon, ahol biztonságos és tiszta környezetben lehet élni, tanulni és dolgozni” – mondta, lényegesnek nevezve a hulladéktermelés csökkentését, a szelektív hulladékgyűjtést és az újrahasznosítást.