Elemzők: az árstopok és a rezsicsökkentés nélkül már 20 százalék fölött lenne az infláció

A várakozásokat érdemben meghaladva, 13,7 százalékra emelkedett az infláció júliusban az igen széles körű áremelkedés miatt. A meglepetést az élelmiszerárak, valamint a tartós és az egyéb fogyasztási cikkek és szolgáltatások árainak a várakozásoknál lényegesen nagyobb emelkedése okozta – reagált a Központi Statisztikai Hivatal adatközlésére Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. 

Hozzátette: a többszörösére ugró gáz- és áramárak számos ágazatban és szinte minden ipari folyamatban megjelennek, a pékáruktól és a vendéglátástól az élelmiszer-termeléshez szükséges műtrágyákon át a vegyiparig, a fémfeldolgozásig és az építőanyag-gyártásig tetemes mértékű lesz a drágulás. A szakember máris jelezte, hogy a vártnál jóval magasabb infláció miatt meredeken, 12,6 százalékra emelik az idei átlagos inflációs várakozásukat, ami jövőre 10,1 százalékra mérséklődhet. Suppan Gergely mindezt azzal indokolta, hogy 

az orosz–ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók, és részben az ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírták az inflációs és a gazdasági kilátásokat, amelyeknek a hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen. 

– A háború kitörése óta a gáz-, áram- és olajárak elszálltak, ami már korábban is jókora nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, emellett az inflációt a következő hónapokban tovább gerjeszti a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti növelése – mutatott rá az elemző. 

Az élelmiszerek drágulása a teljes júliusi infláció mintegy feléért felelős.

A teljes cikk ITT olvasható.

Borítókép: Illusztrációfotó / Somogyi Hírlap / Lang Róbert