Több pillér segíti a növekedést

Azt, hogy a magyar gazdaságnak erősek az alapjai, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a járvány miatti nehéz­ségeket viszonylag hamar sikerült leküzdeni. Ennek következtében a bruttó hazai össztermék (GDP) történelmi rekordmértékben, 7,1 százalékkal bővült 2021-ben – írja a Magyar Nemzet.

A növekedés 2022 első negyedében is fennmaradt: a negyedév végére – 2021 azonos időszakához képest – 8,2 százalékkal nőtt a gazdaság. 

Ezzel Magyarország jelentősen felülteljesíti mind az Európai Unió, mind pedig a régiós országok átlagának növekedését.

A jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatban olvasható: a sikeres újraindítással kibontakozó dinamikus növekedési pályán az előrehaladást az orosz–ukrán háború és az ennek következtében alkalmazott brüsszeli szankciók fékezhetik. A múlt év második felétől meglévő inflációs nyomás a konfliktus hatására felerősödött, elsősorban az alapanyag- és energiaárakon keresztül. Ezt hívják háborús inflá­ciónak. Gondot jelent, hogy nemzetközi szállítmányozási láncok szakadtak meg, emellett az alternatív beszerzési források, szállítmányozási utak kényszere miatt a logisztikai költségek is tovább emelkedtek.

A 2023-as büdzsé tervezete szerint a gazdasági növekedésnek több tartóoszlopa van. 

A rekordmagas foglalkoztatás mellett az érdemi reálbér-növekedés is fontos támaszt jelent a teljesítmény erősítéséhez. Ezek mellett az elkövetkező években is meghatározók lesznek a termelőkapacitásokat bővítő beruházások, valamint a hatékonyságot javító technológiai fejlesztések, amelyeknek kitüntetett a szerepük a növekedési képesség megerősítésében. 

A kormány szerint a válság ellenére is kiemelkedően magas, 27 százalékot meghaladó beruházási ráta tovább emelkedhet, köszönhetően a hazai gazdaság tőkevonzó képességének, a kedvező vállalati környezetnek, valamint a versenyképes adórendszernek. Ezek részleteire is kitér a törvénytervezet, amely szerint 2023-ban 0,3 százalékkal tovább bővülhet a foglalkoztatás, a nettó átlagkeresetek pedig várha­tóan 10,2 százalékkal emelkedhetnek.

A háztartások fogyasztása 4,3 százalékkal nőhet 2023-ban. Ezt a folyamatot erősíti az a tény is, hogy az Euró­pai Unió tagállamai közül hazánkban egyrészt magas a GDP-arányos megtakarítási ráta, másrészt alacsony az eladósodottság.

Ezek a következő években a fogyasztáson keresztül jelentős növekedési tartalékot képeznek. A beruházási ráta 28 százalékra emelkedhet, mindez a termelőkapacitások jelentős bővülését vetíti előre, melynek eredményeképp 

dinamikus maradhat a kivitel, és bővülhet Magyarország világpiaci részesedése.

„A növekedési lehetőségek kihasználását támogatja, hogy hazánk tőkevonzó képessége számottevően erősödött az elmúlt évek során. A gazdasági növekedés fenntartását, az exportpiacokon elért sikerek megőrzését, valamint új munkahelyek teremtését exporttámogatási és beruházásösztönzési programok is segítik” – olvasható a dokumentumban, amely kitér arra is, hogy a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget szem előtt tartva az Országgyűlés idén is a nyári szünetét megelőzően tárgyalja a következő évi költségvetési javaslatot. Ez a rendkívüli időkben is biztosítja a csaknem féléves felkészülési időt mindenkinek a keretek és a kormányzati prioritások megismerésére. „A költségvetés ezzel kiszámítható és tervezhető alapot ad az ország stabilitásának megőrzéséhez, a gazdasági növekedési pálya fenntartásához, valamint az egyensúlyi mutatók javításához” – áll a javaslat indoklásában.

Borítókép: A rekordmagas foglalkoztatás és az érdemi reálbér-növekedés a bővülés fontos támaszai / Magyar Nemzet / Havran Zoltán