Sok helyen a munkaerő-kölcsönzés is megoldást jelent

Magyaror­szá­gon a kölcsönzött munkavállalók aránya eléri az összfoglal­koz­tatottak 4,2–4,4 százalékát – közölték a Világgazdasággal munkaerőpiaci szakértők. Szerintük egyre több hazai cég – jellemzően iparvállalat – kedveli meg e foglalkoztatási formát.

Összesen 180–200 ezer kölcsönzött munkavállaló dolgozik ma a magyar mun­ka­erő­piacon, ami az összes foglalkoztatott 4,2–4,4 százaléka – válaszolt a Világgazdaságnak Juhász Csongor, a HR-szolgáltatásokat kínáló Prohuman ügyvezetője. A szakember tapasztalatai szerint

a munkaerő-kölcsönzés elsősorban a több száz fős cégek körében népszerű, amelyeknek évről évre magasabbak a dolgozók létszámának feltöltéséhez és megtartásához szükséges HR- és adminisztrációs költségei.

„Ezért egyre inkább megéri közvetítőket alkalmazniuk, ezzel komparatív költségelőnyt érhetnek el, hiszen a közvetítők nagy mennyiségben, olcsóbban hirdethetnek. Emellett a helyi irodáikban folyamatosan választják ki a munkavállalókat – adott esetben több cég számára is –, adatbázisaik pedig lényegesen nagyobbak, mint az ügyfeleiké”– mondta az ügyvezető.

Jelenleg több mint nyolcvanezer hazai álláshely betöltetlen a Központi Statisztikai Hivatal szerint, majdnem a duplája a négy évvel korábbinak. E szám folyamatosan nő, a versenyszektorban 2,5–3 százalék közötti az arány.

Azt mindenképpen ki kell emelni, hogy a munkaerőhiányon a kölcsönzés nem változtat, hiszen a cégek adott régiókban egymástól próbálják átcsábítani a dolgozókat.

Az is megszokott, hogy ötven-száz kilométeres körzetben akár naponta vagy a hét elején és végén utaztatják a munkásokat, ezért megnőtt a munkásszállók iránti kereslet

– ezt már Pelle Dávid, az MP Solutions Kft. ügyvezetője mondta a Világgazdaságnak. A szakember szerint a kölcsönzés alapvetően az átmeneti munkaerőhiányra kínál áthidaló megoldást, de rengeteg cég alkalmazza már hosszabb távon is a módszert.

A munkaerő-kölcsönzés globálisan, így Európában is elfogadott, sőt folyamatosan fejlődik.

„A nemzetközi tendenciák azt mutatják, hogy egyre népszerűbb ez a foglalkoztatási forma a rugalmasságából adódó előnyök miatt. Az alkalmazása egyre több szektorban és ágazatban terjed el”

– emelte ki Juhász Csongor.

A szakemberek abban megegyeztek, hogy a több százmilliárd forintos munkaerő-kölcsönző piac az utóbbi időben teljesen önálló iparággá fejlődött Magyarországon.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat utolsó közzétett adatai szerint 2017-ben 844 munkaerő-kölcsönző cég mintegy 160 ezer munkavállalót közvetített ki 7360 vállalkozáshoz, a bevételük meghaladta a 256 milliárd forintot.

E foglalkoztatási formában elsődlegesen kékgallérosokat alkalmaznak – mondta mindkét ügyvezető –, tehát leginkább a termelő-, a feldolgozó- és az autóiparra jellemző.

Kisebb arányban, de a nagyvállalatok is kölcsönöznek, leginkább a kiszolgáló területeken, ahol elsősorban szellemi munkakörökre keresnek alkalmazottakat.