Nem csak a nyári munkát kedvelik a diákok

A munkaerőhiány egyre nagyobb méreteket ölt Magyarországon, ezért sok cég alkalmaz diákokat. Vannak olyan vállalatok, amelyek csupán nyárra, de sok közülük hosszabb távon gondolkodik diákmunkásokban. A Világgazdaság utánajárt, hogy mely munkákat kedvelik leginkább a fiatalok, s jellemzően mennyi pénzt kereshetnek szövetkezeti munkával.

A munkaerőpiacon tapasztalható túlkereslet miatt egyre több lehetőség közül válogathatnak a középiskolások és az egyetemi vagy főiskolai hallgatók.

A klasszikusnak számító turizmus és vendéglátás mellett az autóipartól a kereskedelmen át rengeteg állás szól kimondottan nekik. A skála széles: úszómestert, HR-gyakornokot, szoftverfejlesztőt, recepcióst is egyre inkább keresnek.

Hogy ezek közül mely területek és munkák a legkedveltebbek, az teljes mértékben időszakfüggő. Nyáron többnyire a klasszikus kisegítői feladatok vannak előnyben, míg szeptembertől már az irodai és szakmai gyakornoki munkák kerülnek előtérbe – nyilatkozta a Világgazdaság megkeresésére Molnár Gábor, annak az Y Generáció Iskolaszövetkezetnek a projektmenedzsere, amely több száz vállalkozással áll kapcsolatban. Ennek köszönhetően a diákok sokféle munkalehetőségből választhatnak, dolgozhatnak rendszeresen, de akár időszakos jelleggel is.

Persze, mint a felnőttek világában, a diákok esetében is felbukkanhatnak akadályok, például a többszörös túljelentkezés. Ennek hátterében Czimmer Csaba, a MŰISZ Iskolaszövetkezet munkatársa szerint általában a jó bérezés áll, az hozza ugyanis a legtöbb jelentkezőt.

Persze a pénz nem minden – fűzte hozzá Csillag Balázs a Con-Work Iskolaszövetkezettől. Saját példájukból kiindulva rávilágított, a kiemelkedően magas órabér ugyan túljelentkezést eredményez, főleg most, a nyári időszakban, de ők például dolgoznak olyan szórakozóhellyel, ahová nemcsak bulizni, de a jó hangulat és csapat miatt dolgozni is szívesen mennek a fiatalok.

Kérdés, hogy ez ilyen formában mennyire éri meg, így kitértünk az időbeosztásra. „Szinte minden munkánál rugalmas a munkaidő, hiszen nagyon sokan iskola után mennek az adott helyre dolgozni” – magyarázta Csillag Balázs, hozzátéve, a Con-Worknél ezért nincs is minimális heti vállalandó óraszám, a napi, illetve havi felső korlát pedig a vonatkozó szabályoknak megfelelően alakul. Hasonló hozzáállásról számolt be a MŰISZ is, igaz, náluk már van elvárt munkaidő, amely heti 20-24 óra. „Ezt sok esetben rugalmasan oszthatják be a diákok, alkalmi jellegű feladatok esetén pedig eldönthetik, hogy mely napon szeretnének dolgozni” – tette hozzá Czimmer Csaba.

Molnár Gábor elmondása szerint, a diákmunkák esetében mindig nagy hangsúlyt kap a megfelelő rugalmasság, ezt már a cégek is felismerték.

Egyértelmű, hogy egy diák fő állásának a tanulás tekinthető, és emellé keres olyan helyet, ahol akár szakmai tapasztalatot, akár zsebpénzt tud szerezni – fűzte hozzá. „A legmagasabb órabér a vendéglátás egyes területein, a raktári, valamint az irodai munkáinknál van. Nagyon változó a havi kereset, a diákok fele nyáron is csak heti egykét napot vállal, a másik felük heti négy-öt napot megy fixen egész évben, így nehéz átlagot mondani” – ezt már Csillag Balázs mondta. A MŰISZ-nél ehhez hozzátették: az elmúlt egy-másfél évben nagyot nőttek a diákok bérigényei, ehhez az iskolaszövetkezeteknek is alkalmazkodniuk kellett.

„A partnerek megnövekedett munkaerőigényét csak megfelelő szintű bérezéssel tudjuk kielégíteni, egy-két kivétellel a diákoknak fizetett bruttó órabérek 1000–4000 forint között mozognak, természetesen a munkakör függvényében”

– mondta Czimmer Csaba a lapnak.

Borítókép: Illusztráció / Shutterstock / dotshock