Ön megenné a klónozott pulykát?

A közvélekedés nem egységes, és az állattenyésztési szakemberek sem felkészültek, ugyanakkor valószínűleg már közel az idő, amikor klónozott pulykát fogunk fogyasztani karácsonykor – írja cikkében a Lokál.

Bánáti Diána professzor, a Nemzetközi Élettudományi Intézet európai ügyvezető és tudományos igazgatója a lapnak elmondta: a tengerentúlon már forgalomban vannak klónozott állatból származó termékek, ugyanakkor nem lát esélyt arra, hogy az Európai Unióban a következő 5-10 éven belül élelmiszeripari felhasználás céljából állatokat klónozzanak.

Mint mondta:

igen jelentős a fogyasztói elutasítás, megrekedt a szabályozás, az ipar nem fektet be a technológiába, megoldatlan a fogyasztói oldalról megkövetelt jelölés és nyomonkövethetőség ellenőrzése.

A szakember arra is rámutatott, hogy egy világméretű élelmiszerválság azonban valószínűleg gyorsan változtatna az eljárás megítélésén, majd a piac helyzetén is.

„Szükséghelyzetben érthetően a túlélés kerül előtérbe, bármi áron. A fogyasztói attitűd, a társadalmi – gazdasági – természeti környezet, a tudomány és a technika állása is sokat változhat a jövőben, így „békeidőben” is elképzelhető az elfogadás növekedése. Különösen, ha az állati szenvedést ki tudják iktatni a folyamatból” – mutatott rá, majd így folytatta:

„A Föld növekvő népességének szintén növekvő fehérjeszükséglete indokolttá teszi a kutatást új fehérjeforrások keresésére és elfogadtatására – például rovarok, hüvelyesek, mesterséges hús és tenyésztett hús – illetve a klónozási technikán keresztül jobb minőségű és nagyobb hozamú állati termék előállítására.

A klónozást a kiválasztott jó hozamú egyedeknél végzik, majd a klónozással létrehozott egyedeket már ivaros módon szaporítják tovább” – foglalta össze Bánáti Diána.

„Jelenleg mintegy 40 ország foglalkozik az élelmezési célú klónozással, elsősorban a tejtermelés fokozásában tudtak eredményeket elérni.

A jövő fogja eldönteni, hogy a különböző fehérjeforrás-alternatívák milyen erősségekkel és gyengeségekkel rendelkeznek népélelmezési és fenntarthatósági szempontból.

A tudomány fejlődését nem szabad és nem is lehet megállítani, a kutatók mindig is megpróbálnak új lehetőségeket feltárni, új technikai megoldásokat találni. Ám mindannyiunk közös felelőssége, hogy ez egyezményes etikai normák és szigorú szabályok mentén történjen” – jelentette ki a kutató.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock