Az állatok is tréningeznek

A Budakeszi Vadaspark egy vadasparki kulisszatitkokat és a vadasparki szakemberek munkáját bemutató interjúsorozatot indított, melynek első részében Burányi Virág, a park szakképzett állatgondozója mutatja be az állattréningeket, és azt a több mint egy éve tartó kemény munkát, amit a foglalkozásokba belefektetett.

Milyen célt szolgálnak a vadasparki állattréningek?

A tréningek célja a tanítás, az állatok mentális és fizikai fejlesztése. A foglalkozások során az állatok levezethetik felesleges energiáik egy részét, valamint

biztosítjuk számukra a természetben megszokott választás lehetőségét,

ami csökkenti a stresszt és megtöri az unalmas hétköznapokat. A tréningek az állatgondozók és állatorvosok munkáját is segítik, mert egy tanított állat könnyebben együttműködik, ami hasznos lehet például állatorvosi vizsgálat, vagy szállítás során.

Milyen csoportokra osztjátok a vadasparki állatokat a tréning szempontjából? Mitől függ, hogy melyik állat tréningezhető?

Két csoportot különböztetünk meg: vannak állatok, akikkel kifutón kívülről gyakorlunk, és vannak, akikkel a kifutón belül tréningezünk. Előbbi csoportba tartozik nálunk a vadasparkban a barnamedve, az aranysakál és az európai hiúz, utóbbiba pedig például a mosómedvék, a nyestkutyák és a rókák, valamint a holló, dolmányos varjú és a szarka.

Alapvetően minden állat tréningezhető, csak a megfelelő módszert kell megtalálni hozzá: mi a vadasparkban pozitív megerősítéssel képezzük az állatainkat.

Ilyenkor a tréner és az állat szorosan együttműködve, egymás viselkedésére reagálva dolgozik együtt, munkájuk alapja a kölcsönös bizalom és a tisztelet. A vadállatok nagyon érzékenyek minden hangos zajra vagy hirtelen mozdulatra, mert számukra ez ijesztő és fenyegető. A tréning során az állatgondozó éppen ezért minden figyelmét az állatra fordítja, csendben van, nem tesz hirtelen mozdulatokat, és legfőképp türelmes.

Milyen feladatok vannak a vadasparki tréningben? Mik az első lépések? Miket tudnak a különböző állatok?

Az első lépés mindig az állat bizalmának elnyerése. Ilyenkor megfigyeljük a viselkedését, kitapasztaljuk, mi a kedvenc eledele, hol szeret pihenni, majd lehetőséget biztosítunk számára, hogy nyithasson felénk. Egészen apró lépésekben haladunk, megerősítjük a kívánt viselkedést, például ha odajön hozzánk; míg figyelmen kívül hagyjuk, amit a későbbiekben nem szeretnénk látni, például ha kapkod vagy felugrál. Arra törekszünk, hogy megkönnyítsük az állatok életét és biztosítsuk a jólétüket, ezért a tréning során ilyen viselkedéseket tanítunk.

Többek között azt gyakoroljuk, hogy hallgasson a nevére, hívásra odajöjjön hozzánk, üljön vagy feküdjön le, vagy mutassa meg a testrészeit (hasát, mancsát, oldalát).

A hiúzzal jelenleg az irányíthatóságon dolgozunk, a vadmacska a szállítóláda használatát tanulja, a rókákkal pedig a mérlegelést gyakoroljuk.

Hogyan működik a jutalmazási rendszer a vadasparkban? Hogyan motiválható egy állat?

Először meg kell ismerni az állatfajt, majd az adott egyedet. Fel kell térképezni, hogy az állatot mi motiválja, majd elsőként a bizalmi kapcsolatot kell kialakítani, ami már önmagában ösztönző az állatnak.

Attól függően, hogy milyen feladat tanításáról van szó, különböző jutalomfalatot használunk:

egy egyszerűbb feladathoz, mint például az ülés vagy forgás elég lehet az alma, míg egy szállítódobozba zárásnál inkább a húst preferáljuk, hiszen egy finomabb falatért több mindent is szívesen elvégez az állat.

Mennyi ideig tart egy tréning a vadasparkban, hetente hány tréning alkalma van az állatoknak?

Naponta körülbelül kétszer 5-10 percet gyakorlunk, mert eddig képesek aktívan figyelni az állatok. Mindig a csúcson hagyjuk abba a gyakorlást, amikor még szeretne velünk együttműködni az állat. A tréning kifelé is látható eredményének számít a látványetetés, amit hetente 10 alkalommal, rögzített időpontban végzünk, de az oktatás részét mindenki a saját időbeosztása szerint végzi.

Mennyi idő múlva szokik „kézhez” egy vadasparki állat? Hogyan hat rád a tréning, milyen kapcsolat alakul ki közted és az állatok között, kivel alakult ki szorosabb kötelék a tréningek során?

Ez egy egész életen át tartó tanulási folyamat, nem lehet általánosítani! Minden állat egyéniség, minden eset más és más.

Számomra varázslatos érzés vadállatokat tanítani, mert tudatosabb és türelmesebb leszek általa. Ez egy önismereti út is, aminek köszönhetően az embereket is jobban megértem.

Az állatok közül jól ismerem a rókáinkat: Chilit és Parázst, Csabit, a hiúzt, és Szilvesztert, a vadmacskát, de ez nem jelenti azt, hogy „kiismertem” az összes rókát, hiúzt, vagy vadmacskát, mert az adott fajon belül mindegyik állatnak más a személyisége.

Borítókép: Surányi Linda – Budakeszi Vadaspark