Rohamosan fogy a világ ivóvízkészlete

Címkék#klímaváltozás #Meteorológiai Világszervezet #ivóvízhiány #áradás #aszály

A riasztó számok és a szakemberek figyelmeztetései ellenére több mint száz országban gazdálkodnak rosszul a vízforrásokkal.

Forrás: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

A Meteorológiai Világszervezet szerint globális vízhiány fenyegeti a világot. A szakemberek elmondták, csak kevés ország van felkészülve arra, hogy megbirkózzon a válsággal.

Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára kijelentette, fel kell ébrednünk, meg kell állítanunk a fenyegető vízválságot. Kiemelte, már most 2 milliárd ember él vízproblémákkal küzdő országokban. Nekik ugyanis nincs hozzáférésük tiszta ivóvízhez és nem áll rendelkezésükre higiénikus szennyvízellátás sem.

Három évvel ezelőtt a világon összesen 3,6 milliárdan voltak, akik legalább egy hónapon keresztül nem jutottak elegendő vízhez.

Számuk pedig 2050-ig várhatóan több mint 5 milliárdra emelkedik. Az ENSZ becslései szerint ez a szám több mint fele az akkor várható, 9,7 milliárdos népességnek.

A Meteorológiai Világszervezet szerint a leginkább vízhiánnyal küzdő területek közé tartozik a Földközi-tenger térsége, Észak-Afrika, az Egyesült Államok nyugati része, Dél-Amerika nyugati partvidéke Peruval és Chilével, Afrikában a Szaharától délre lévő Száhel-övezet, a Közel-Kelet Szaúd-Arábiával és Iránnal, valamint Dél- és Kelet-Ázsia nagy része.

Az elmúlt 20 évben a világ víztározói, vagyis a tavak és a medencék észrevehető mértékben zsugorodtak.

Továbbá csökkent a talajvízből és a talajból, hóból és jégből kinyerhető ivóvíz mennyisége is. A legnagyobb veszteséget az Antarktiszon és Grönlandon mérték.

Az ENSZ célja, hogy 10 éven belül minden embernek hozzáférést biztosítson tiszta ivóvízhez és higiénikus szennyvízellátáshoz. Ennek eléréséhez meg kell négyszerezni a jelenlegi erőfeszítéseket.

A klímaváltozás viszont nem csak az ivóvízhiányt fokozta. Egyre gyakoribbakká váltak ugyanis a heves áradások is. Az áradások pedig számos területen, például a németországi Észak-Rajna-Vesztfália és Rajna-vidék-Pfalz tartományokban, Japánban, Kínában, Indonéziában, Nepálban, Pakisztánban és Indiában komoly problémát okoznak.