Rekordsűrűségű fehér törpét fedeztek fel

Rekordsűrűségű, kis méretéhez képest hatalmas tömegű fehér törpét fedeztek fel a Tejútrendszerben, a Földtől mintegy 130 fényévnyire.

A tudósok közlése szerint az erősen mágneses és gyorsan keringő fehér törpe 35 százalékkal nagyobb tömegű, mint a Nap, átmérője viszont 4300 kilométer, tehát csak kicsivel nagyobb, mint a Holdé.

Ez azt jelenti, hogy minden eddig ismert fehér törpénél nagyobb tömeggel, mégis a legkisebb mérettel rendelkezik, sűrűsége hatalmas.

Míg a Nap saját tengelye körüli forgási periódusa nagyjából 27 nap, ezé a fehér törpéé hét perc. Mágneses mezeje nagyjából egymilliárdszor erősebb, mint a Földé.

A fehér törpék a csillagfejlődés végső stádiumát jelentik, általában nagyjából Föld-méretűek és 100-szor kisebbek, mint a Nap.

Tömegük megközelítően a Nap tömegével egyezik meg, ezért sűrűségük nagyon nagy. A fehér törpék extrém magas felszíni hőmérsékletűek, ezért ragyogó fehér fényt bocsátanak ki.

Az égitesteknek csupán két másik típusa, a fekete lyukak és a neutroncsillagok rendelkeznek nagyobb sűrűséggel, mint a fehér törpék.

A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) San Diego melletti Palomar obszervatóriumának munkatársa, Kevin Burdge által észlelt, ZTF J1901+1458 jelű fehér törpe születése is szokatlan. Úgy tűnik, egy kettős csillagrendszer terméke, amelyben két csillag keringett egymás körül. Ez a két csillag életciklusa végén külön-külön fehér törpévé alakult, majd spirálisan egymás felé indultak és egyetlen egységgé olvadtak.

Egy kicsivel nagyobb sűrűség esetén az összeolvadás eredménye egy hatalmas csillagrobbanás, vagyis szupernóva lett volna – mondta Ilaria Caiazzo, a Caltech asztrofizikusa, a felfedezésről a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Caiazzo szerint ez a fehér törpe igazán extrém tulajdonságokkal bír. „Találtunk egy objektumot, amely a határán jár annak, amilyen kicsi és amilyen tömegű lehet egy fehér törpe” – mondta.

Hozzátette:

az égitest bármikor felrobbanhat.

A fehér törpe fokozatosan zsugorodik, ezáltal egyre sűrűbbé válik. Ha nem robban fel, az a magja összeomlásához vezethet, ami által neutroncsillaggá válik. Ez a neutroncsillagok kialakulásának eddig ismeretlen útja lehet – vélik a tudósok.