2019.12.05. 06:35
Így nevelik kommunistává Kínában a rendszer ellenségeit
Újabb kiszivárgott dokumentumok erősítik meg az egy héttel ezelőtti hírt, miszerint több mint egymillió ujgur, kazah és más nemzetiségű kisebbséghez tartozó embert tartanak fogva politikai és ideológiai okokból kínai táborokban.
--FILE--Chinese inmates sing during a gala to celebrate the 18th National Congress of the Communist Party of China (CPC) at a labor camp in Bajing town, GaoAn city, east Chinas Jiangxi province, 27 September 2012. Chinas top legislature on Saturday (28 December 2013) formally abolished its re-education through labour camps, or laojiao system, state media reported. The decision was taken by the standing committee of the National Peoples Congress, at the conclusion of a six-day meeting, according to Xinhua news agency. The approval to end the labour camps, introduced more than half a century ago, closes the curtain on a dark aspect of the countrys modern history long criticised by human rights groups and which Chinese authorities admit is no longer viable. China began re-education through labour in 1957 as a speedy way to handle petty offenders. But the system -- which allows a police panel to issue sentences of up to four years without trial -- soon became rife with abuse.
Forrás: Long fuzi / Imaginechina / AFP
Fotó: Imaginechina
Ezeket önkéntesnek és a munkára való felkészítést szolgálónak mondják, valójában azonban szigorú büntetésekkel fegyelmező ideológiai átnevelőközpontokról van szó – figyelmeztet legutóbbi számában a Vasárnap Reggel.
A cikk szerint mintegy egymillió ujgur, kazah és más, muzulmán vallású nemzeti kisebbségit tartanak internálótáborokban Kína északnyugati, Hszincsiang nevű tartományában.
A fogvatartottak szigorú körülmények között élnek és módszeres agymosáson mennek át
– derül ki a most kiszivárogtatott titkos kínai kormánydokumentumból. Ez már a második ilyen kiszivárgás, egy hete a The New York Times bő négyszáz oldalnyi dokumentum alapján közölt cikket a muszlim kisebbségek tömeges internálásáról.
Peking eddig arról beszélt nyilvánosan, hogy a táborlakók önkéntesen vesznek részt átnevelőprogramokban a vallási-politikai radikalizálódásuk megelőzése érdekében. A China Cables néven elterjedt, ismeretlen forrásból származó kiszivárogtatást az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának (ICIJ) küldték el, amely tizenhét médiapartnerével osztotta meg a dokumentumot.
Az AP amerikai hírügynökséget idéző Deutche Welle hírportál szerint a többnyire 2017-ben keletkezett írás az internálás kézikönyvének tekinthető az alacsony beosztású funkcionáriusok számára. Azt részletezi, miként kell a táborokat megszervezni, felszerelni, a fogvatartottakat megfigyelni, napirendjüket összeállítani. Mindebből kiderül, hogy a táborok ideológiai és viselkedésbeli kényszerátnevelő létesítmények.
A szökést őrtornyokkal, kettős kapukkal, riasztóval, biztonsági kamerákkal és bejárati őrséggel igyekeznek megelőzni. A táborok egy nagyobb megfigyelőrendszerhez kapcsolódnak Hszincsiangban, és az infrastruktúrában fontos szerepet kap az adatközpont, valamint a mesterséges intelligencia, amely kiválasztja a potenciálisan lefogandó embereket. A tábor lakóit napi 24 órás megfigyelés alatt tartják, még az illemhelyen eltölthető időt is szigorúan szabályozzák.
Fotó: Greg Baker / AFP
A táborokba igen könnyen bekerülhet bárki, ha – a hatóság megítélése szerint – gyanúsan viselkedik: egyebek közt külföldön járt, megkérdezi másoktól, szoktak-e imádkozni vagy olyan telefonos szolgáltatást használ, amelyet a kínai kormány nem tud ellenőrizni. A foglyokat az MTI szerint szigorúan pontozzák mindenért: mandarin nyelvtudásuk fejlődésétől kezdve tisztálkodásukon és a napi aprómunkán át a vécéhasználatukig.
Az átnevelésre szánt embereket legalább egy évig tartják fogva, ezután a ponteredmény alapján dől el, hogy valaki távozhat-e vagy még fejlődnie kell ideológiailag, a magatartásában vagy mindkét vonatkozásban.
A fogva tartás idejének nincs felső határa. A kézikönyvből az is kiderül, csak 2017 júniusában több mint 24 ezer gyanús emberből 15 ezret vittek átnevelőtáborba, míg hétszázat börtönbe, kétezret pedig házi őrizetbe helyeztek. Egy további dokumentum arra oktat, miként kell tüzetes vizsgálat alá venni az ujgur fogvatartottak rokonsági viszonyait. Ennek során a kihallgatott személyeket kényszeríteni kell rokonaik és barátaik nevének megadására. A kiképzőknek azt is észre kell venniük, ha egy családi beszélgetés után ideológiai vagy érzelmi változás áll be a táborlakóknál.
Borítókép: Fogvatartottak énekelnek a Kínai Kommunista Párt egy ünnepségén
