Közelebb jutottunk az alföldi Csörsz-árok titkának megfejtéséhez

Dani János elmondta: a feltárást az elmúlt hetekben két kollégája, Deák Rita és Szabó László régészek végezték. Hozzátette: a Csörsz-árok évszázadokkal ezelőtt határzóna volt, a védvonalnak ez a szakasza most szinte teljesen egybeesik a magyar-román államhatárral. Az egykor nagyjából 1200 kilométer hosszúságú, a Dunakanyartól a Dél-Alföldig húzódó sáncrendszerről megjegyezte: ma is vitatott, hogy a védmű mikor épült, kik építették és mi ellen védte a tőle nyugatabbra fekvő területeket.

Kiemelte: az egyik elképzelés szerint a római császárkorban, a Pannóniát birtokló rómaiak hadmérnökök segítségével építették, és az észak, észak-kelet felől betörő germán törzsek ellen védte a szarmata területeket. Mások az avar korra teszik keletkezésének idejét, de vannak, akik szerint az Árpád-korban építették – fűzte hozzá.

A Nagykerekinél talált sáncrendszerről elmondta: a régészek 5 méter széles, 2-2,2 méter mély külső árkot tártak fel. Az előkerült fegyverek bizonyítják, hogy valóban védelmi rendszerről van szó, a feltárás során vaskés, vas lándzsahegy, vas nyílhegy és sarló került elő a földből. Hangsúlyozta:

Több sírhelyet is feltártak, az egyik legkülönlegesebb lelet egy törött gerincű, bevert koponyájú ember csontváza, amelyet hamarosan antropológus vizsgál meg.

A régészeti igazgatóhelyettes elmondta, hogy a sztrádaépítés kivételes lehetőség volt számukra, hiszen az autópálya nyomvonala keresztezte az egykori védműrendszert, így 40-50, helyenként 70 méter szélességben tudtak feltárást végezni. A régészek egy monumentális, hármas tagolású erődrendszert találtak, amely eredetileg különböző árkokból, sáncokból és sűrűn egymás mellé állított, kihegyezett karókból emelt kerítésből állt – közölte, hozzátéve, hogy az ásatás eredményeként a régészek állást foglalhatnak majd a Csörsz-árok keletkezésének és szerepének ma még vitatott kérdéseiben.

Kreiter Eszter, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. régészeti igazgatója a tájékoztatón elmondta: a Déri Múzeum a kft. koordinációja mellett végezte a feltárást. A régészeti munka az M4-es autópálya Berettyóújfalu és Nagykereki közötti szakaszán 2017 szeptemberében kezdődött. Egy év alatt mintegy 260 ezer négyzetméteren 29 régészeti lelőhely feltárását végezték el a szakemberek – fűzte hozzá.

Borítókép: Koponya egy feltárt sírban az épülő M4-es autópálya nyomvonalán zajló régészeti feltáráson Berettyóújfalu térségében, a felvétel 2015. június 1-jén készült

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt