A nők egyszerűen jobbak űrhajósnak, mint a férfiak

Mikor a más bolygókon való életet fontolgatjuk, rögtön egy nehéz döntéssel szembesülünk. Az utazás egy másik naprendszerbe a jelenlegi technológiával több tízezer évig tartana, és körülbelül 2000 generáció élné le az életét egy űrhajó szűk terében – szigorú népességszabályozási rendszer betartásával. A másik adódó lehetőségünk a Mars, melynek számos előnye van, leginkább a közelsége.

Egy meghökkentő javaslat szerint az lenne a legszerencsésebb, ha az asztronauta-csapat minden tagja nő lenne.

Az Európai Űrügynökség űrgyógyászati kutatóinak a Scientific Reportsban megjelent tanulmánya megállapítja, hogy a teljes energiafelhasználás, az oxigénfogyasztás, a szén-dioxid és az anyagcsere tekintetében hatékonyabbak a nők – azonos testmagasság és -alkat esetében is.

Ha figyelembe vesszük, milyen rendkívül csekély hely jut egy űrhajón az asztronautáknak, a női test egyszerűen alkalmasabb a hosszú küldetésekre.

A NASA számításai alapján egy rakomány eljuttatása a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) kilogrammonként 93 400 dollárba kerül. Az említett tanulmányból kiderül, egy 1080 napos küldetésen egy négytagú, csak nőkből álló legénységnek 1695 kg-mal kevesebb élelmiszerre lenne szüksége. Az már csak számtan, hogy ezzel több mint 158 millió dollárt spórolhatnának, s 2,3 köbméter szabad hely maradna, ami szintén nem csekélység, mert ez a NASA által javasolt Gateway HALO modul lakható térfogatának körülbelül 4 százaléka.

(A Lunar Gateway Hold körüli pályán keringő, jelenleg még tervezési fázisban lévő űrállomás. Az első lehet, ami nem a Föld, hanem a Hold körül kering. Jövőre tervezik összeszerelni és felállítani Hold körüli pályára. Az űrállomás megállóhelyként fog szolgálni mélyűri utazások, s várhatóan a Hold kutatására felküldött emberek, illetve robotok kiindulási pontjaként is. Együtt dolgozik érte a NASA, az Európai Űrügynökség, a JAXA és a Kanadai Űrügynökség.)

Más szempontok is a nőket hozzák ki alkalmasabbnak. Ismert, hogy hosszú tartózkodás az űr mikrogravitációjában kedvezőtlen változásokat okoz az űrhajósok szervezetében. A fiziológiai változások izomsorvadást, csontvesztést, valamint csökkent aerob és szenzomotoros kapacitást idéznek elő, ami kikezdi a legénység egészségét.

Az űrben végzett gyakorlatokat „ellenintézkedési gyakorlatoknak” nevezik, mivel céljuk a súlytalanság káros élettani hatásainak ellensúlyozása. Ezen gyakorlatok során viszont az űrhajósok nagyobb arányban fogyasztanak oxigént, termelnek széndioxidot, metabolikus hőt, és több vízre van szükségük a rehidratációhoz.

Míg a testméret már önmagában is összefügg az energiamutatókkal (kisebb termet = kevesebb energiafelhasználás), a gyakorlatok tovább növelik ezt az eltérést, mivel a nagyobb testek még több energiát és oxigént használnak fel, lényegesen több szén-dioxidot és hőt termelnek. Ezenkívül a tanulmány megállapította, hogy a nők 29%-kal kevesebb vízveszteséget szenvednek az izzadással, ezért kevesebb vízre van szükségük a rehidratációhoz.

Most az ISS fedélzetén az űrhajósoknak éppen elég helyük van ahhoz, hogy álljanak, s vállvetve, vagy háttal egymásnak dolgozzanak – a NASA Gateway tervezett hajójában viszont szűkebb terek állnak majd rendelkezésükre.

A vizsgálati adatok azt sugallják, hogy a jövőbeli emberi űrkutatási küldetéseken számos előnyt mutathat fel egy kizárólag nőkből álló legénység – különösen, ha alacsonyabb hölgyekből áll.