2023.03.29. 06:00
Mark Zuckerberg gyors karriere a mai tömeges elbocsátásokig
A Meta vezérigazgatója az elmúlt 19 évben egyenlő arányban vészelt át sikereket és vitákat.
A hírhedt képen Zuckerberg száz kartonból kivágott képmása áll az amerikai Capitolium előtt Washingtonban 2018. április 10-én. Az Avaaz nevű érdekvédelmi csoport így hívta fel a figyelmet arra, hogy több százmillió hamis fiók még mindig dezinformációt terjeszt a Facebookon
Forrás: AFP
Fotó: Saul Loeb
Míg a Facebook kis közösségi hálóból a Meta nevű vállalatbirodalommá nőtte ki magát, Mark Zuckerberg botrányból botrányba evezett – még olyankor is, mikor cége megállíthatatlannak tűnő növekedést mutatott. Mostanában azonban a történet új fordulatot vett, a felhasználók számának növekedése megállt, Zuckerberg nettó vagyona zuhanni kezdett, a Meta pedig több mint 21 000 ember elbocsátását jelentette be.
A Bloomberg Billionaires Index szerint jelenleg 75,8 milliárd dollár vagyonnal rendelkezik, így a világ 13. leggazdagabb embere. De 2022 elején még 125 milliárd dollárja volt.
A Szilícium-völgy titánja egy Dobbs Ferry nevű faluban nevelkedett Edward és Karen Zuckerberg fogorvos, illetve pszichiáter gyermekeként, három testvére van.
A koraérett gyermek, Mark 12 évesen létrehozta a „Zucknet” nevű üzenetküldő programot Atari BASIC-en és számítógépes játékokat kódolt barátainak. Középiskolásként zenei streaming platformot épített, amely iránt az AOL és a Microsoft is érdeklődést mutatott, de visszautasította az ajánlatokat. Nem sokkal azután, hogy a Harvard Egyetemen megkezdte tanulmányait, elkészítette a „Face mash” kollégiumi programot.
A Facebookot is több barátjával a kollégiumi szobájából indította el, majd 2005-ben, másodévesen otthagyta az iskolát, hogy minden idejével a közösségi hálózatra koncentrálhasson. Nem volt mindig olyan kifinomult jelenség, mint ma: a Facebook kezdeti időszakában a névjegykártyáin az állt, „I’m CEO, bitch”. Azaz, vezérigazgató vagyok, szuka.
Ekkoriban szabadidejét kínai nyelvtanulással töltötte: 2014 őszére mandarinja kiváló lett.
2012. május 18-án hozta nyilvánosságra a Facebookot. Első nyilvános részvénykibocsátására (IPO) 16 milliárd dollárt gyűjtött össze, ami akkor a történelem legnagyobb technológiai IPO-ja volt. Zuckerberg egyik napról a másikra a bolygó 29. leggazdagabb embere lett.
2015-ben a Zuckerberg házaspár nagyjából első kislányuk születésével egyidőben bejelentette, hogy a Chan Zuckerberg-kezdeményezés finanszírozása érdekében idővel eladják Zuckerberg Facebook-részvényeinek 99%-át – akkoriban körülbelül 45 milliárd dollár értékben. A kezdeményezés ígéretük szerint a pénzt emberbaráti célokra fordítja. Rossz nyelvek szerint ez csak egy adóoptimalizáló lépés volt, s a vagyon változatlanul a kezükben maradt.
Zuckerberg már régen azon kevesek egyike, akik több milliárd dollárral rendelkeznek, mint ahány évet éltek. Ennek ellenére évtizedekig csak kapucnis pulcsit vagy szürke pólót viselt farmerrel, bár az utóbbi években már öltönyt is hord.
2014-ben, amikor a világ harmadik leggazdagabb embere volt, vett egy fekete Volkswagen GTI-t manuális váltóval. 2014 októberében körülbelül 100 millió dollárt fizetett ki 700 hektárnyi félreeső földért a hawaii Kauai szigeten. Azóta összesen ott 1500 hektár magánbirtokot halmozott fel, bár a helyi lakosság körében továbbra is „ellentmondásos” a jelenléte a szigeten.
A cége pénzét sem félti: a 2010-es években jelentős felvásárlásokat hajtott végre, többek között 1 milliárd dollárt adott az Instagramért, 19 milliárd dollárt a WhatsAppért és 2 milliárd dollárt az Oculusért. Alkalmazáscsaládját emberek milliárdjai használják.
Nem sokkal a 2016-os elnökválasztás után a Facebookot téves információk terjesztésével vádolták, amelyek Donald Trump győzelméhez vezettek. A vezérigazgató elhárította a vádakat: „Személy szerint úgy gondolom, hogy az az elképzelés, hogy a Facebook álhírei... bármilyen módon befolyásolták volna a választásokat, elég őrült ötlet.”
Körülbelül egy évvel később megjelentek az első bizonyítékok a Facebook tényleges szerepéről. A cég elismerte, hogy oroszok fizettek mintegy 3000 hirdetést, és valószínűleg 126 millió amerikai látott olyan Oroszország által finanszírozott posztokat, amelyeknek politikai nézeteik befolyásolása volt a célja.
2017-ben Zuckerberg bejelentette, hogy meglátogatja az Egyesült Államok minden államát. Ez találgatásokat indított el, hogy egy napon indulni akar az elnökválasztáson, de ő cáfolta a pletykákat.
2018 márciusában a Cambridge Analytica adatelemző cégről kiderült, hogy több mint 50 millió Facebook-felhasználó személyes profiljából gyűjtött be adatokat – a Facebook később már azt vallotta, hogy számuk megközelítette a 87 milliót –, és a 2016-os választások során a szavazók megcélzására használta azokat.
Zuckerberget két, egyenként öt órán át tartó vallomástételre hívta be az amerikai törvényhozás. A Facebook részvényei zuhanni kezdtek a kongresszusi meghallgatásokat és a Cambridge Analytica botrányát követő hónapokban. A közösségi nagyvállalatot azzal is vádolták, hogy nem tette eleget a gyűlöletbeszéd és a félretájékoztatás terjedésének megállítására a hálózatán.
Szeptemberben az Instagram társalapítói, Kevin Systrom és Mike Krieger hirtelen bejelentették, hogy elhagyják a Facebookot. Később arról számoltak be, hogy a Zuckerberggel szembeni „növekvő feszültség” közepette távoztak, és hogy harcoltak az Instagram „autonómiájáért”.
Az Instagram társalapítóinak távozását gyorsan követték a WhatsApp társalapítója, Brian Acton csípős megjegyzései, aki részletesen kifejtette vitáit a Facebook vezetőivel a felhasználók adatvédelmével kapcsolatban. A WhatsApp mindkét társalapítója az év elején elhagyta a céget.
Az amúgy is botrányokkal telített 2018-as év szeptemberében a Facebook bejelentette, hogy adatbázisait feltörték: körülbelül 30 millió felhasználó személyes adatai kerültek veszélybe.
2019 októberében Zuckerberget ismét felkérték, hogy tanúskodjon a Kongresszus előtt – ezúttal a Facebook Libra digitális fizetőeszközével kapcsolatos terveiről. A kongresszusi tagok a vállalat gyatra tartalommoderálási gyakorlataira és a sokszínűség hiányára is rámutattak.
2020-ban Zuckerberg új, évtizedre szóló célt tűzött ki maga elé:
A következő évtizedben nem az a célom, hogy szeressenek, hanem hogy megértsenek.
A 2016-os politikai félretájékoztatás miatt kapott kritikák miatt a vállalat „kemény évre” készült a 2020-as elnökválasztással.
Ekkor ismét tanúskodott a Kongresszus előtt – Tim Cook, Jeff Bezos és Sundar Pichai társaságában – trösztellenes ügyekben. A Facebookkal szemben később két trösztellenes keresettel is éltek, amelyek a cég feloszlatását célozták.
2021 elején, az Egyesült Államok Capitoliumában történt erőszakos felkelés után Zuckerberg bejelentette, hogy a Facebook határozatlan időre felfüggeszti Trumpot. A Meta 2023-ban visszaállította a volt elnök fiókját, Trump pedig márciusban tette meg első bejegyzését, miután visszatért a platformra.
Még abban az évben újabb jelentős adatszivárgás következett: ezúttal 533 millió Facebook-felhasználó telefonszáma és személyes adatai szivárogtak ki az internetre.
Az óriásvállalat októberben bejelentette, hogy a cég nevét Metára változtatja, hogy tükrözze azt a törekvését, hogy „elsősorban metaverzummá váljon”. Tavaly februárban a Meta új mérföldkőhöz érkezett:
a Facebook felhasználói száma története során először csökkent.
Novemberben Zuckerberg bejelentette, hogy a Meta több mint 11 000 embert, azaz a munkatársainak nagyjából 13%-át bocsátja el, a cég történetének legnagyobb tömeges leépítése során.
Az elbocsátások részben azért váltak szükségessé, mert a Covid alatt a világ online-re tért át, s a technológiai cégek, köztük a Meta túlzottan is meghíztak. „Sokan azt jósolták, hogy ez egy tartós gyorsulás lesz, ami a járvány vége után is folytatódik. Én is így tettem, ezért úgy döntöttem, hogy jelentősen növelem a befektetéseinket. Sajnos ez nem úgy alakult, ahogy vártam.” – mondta.
2023 februárjában Zuckerberg közölte, hogy 2023 lesz a Meta „hatékonysági éve”. Márciusban kiderült, hogy a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Meta további 10 000 dolgozóját bocsátja el.
Egyes Meta-befektetők továbbra is elégedetlenek Zuckerberg metaverzumos terveivel, a cég részvényei 24%-ot estek. Zuckerberg azonban azt mondta, továbbra is milliárdokat kíván költeni a metaverzum építésére.
A Meta februárban 40 milliárd dolláros részvényvisszavásárlást jelentett be, hogy megnyugtassa a részvényeseket, mivel a vállalat üzleti és bevételi növekedése megtorpant. A visszavásárlás hírére 23%-kal emelkedtek a részvények, és ennek következtében Zuckerberg nettó vagyona nőtt, nagyjából 12 milliárd dollárt nyert egyetlen nap alatt. Körülbelül 75,8 milliárd dolláros vagyonával ma ő a világ 13. leggazdagabb embere.
Digitália
- Magyarul is beszélő, valódi robotkutyával találkozhatunk az ingyenes hazai eseményen
- Az otthoni rehabilitációt segíti a mesterséges intelligenciával működő hazai fejlesztés
- Nő lett Magyarország első űrorvosa
- Magyar nőket érintő Motherless-botrány: ezt tehetjük a lesifotók ellen
- Vakok újra látnak – hatalmasat lépett a Science Corporation