Vizsgálták a Föld nappali oldalán megfigyelhető robbanásokat

Az ELKH pénteki közleménye szerint a kutatás során műholdas mérésekkel és numerikus plazmaszimulációk alkalmazásával vizsgálták a földi magnetoszféra Nap felőli oldalán megfigyelhető néhány perces robbanásszerű jelenségeket, amelyeket

a napszél-magnetoszféra kölcsönhatás hoz létre a Föld előtti lökéshullám előtt, illetve mögötte, a mágneses burokban.

A kutatók ezen folyamatok globális hatásait is tanulmányozták a magnetoszférában, az ionoszférában és a poláris régióban.

A többéves munka eredményeként az amerikai, japán, kínai, finn, francia, norvég és magyar kutatók együttműködésében született, A Föld nappali oldalán megfigyelhető tranziens jelenségek és azok magnetoszférára és ionoszférára gyakorolt hatása (Dayside Transient Phenomena and Their Impact on the Magnetosphere and Ionosphere) című tanulmányban a szerzők a témakör átfogó és naprakész összefoglalását adják.

A nemzetközi kutatócsoportnak két magyar tagja volt: Kis Árpád, az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) főmunkatársa, az űrkutatás fejlesztéséért felelős igazgatóhelyettes, valamint Facskó Gábor, az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) Űrfizikai és Űrtechnikai Osztályának főmunkatársa.

Mint a közleményben felidézik, a kutatócsoport 2017-ben elnyerte az International Space Science Institute (ISSI) támogatását.

A berni székhelyű ISSI a világ egyik legjelentősebb űrtudománnyal foglalkozó intézete, amely társintézményével, a pekingi székhelyű ISSI-BJ-vel együttműködésben támogatja olyan témaközpontú nemzetközi kutatócsoportok létrehozását, amelyek a kiválasztást követően évekig dolgoznak együtt a kijelölt kutatási témán. Az ISSI-kutatócsoportokba csak nemzetközileg ismert és elismert kutatók kerülhetnek be.

A kutatók eredményeit bemutató tanulmányt júniusban publikálták a Space Science Reviews című szaklapban.

Borítóképünk illusztráció (Shutterstock)