Közel 200 diáknak biztosítanak jövőtervezői képzést

Az EdisonKids és a Samsung közös megmérettetésére az egész országból regisztráltak diákcsapatok, hogy az általuk problémásnak ítélt területeken megoldást találjanak. A legjobbak közé bejutott csapatok workshopok, képzések és mentorálás segítségével fejleszthetik a problémamegoldó képességeiket, a kreativitásukat és a digitális készségeiket, amelyekre a szüleik többsége szerint szükségük lesz a boldoguláshoz.

A Samsung nemzetközi sikereket is elért, Solve for Tomorrow programjára épülő Megoldások a holnapért kihívásra idén több mint 330 hazai fiatal és tanár jelentkezett, az ország 61 iskolájából. Az első megmérettetés során a zsűri által kiválasztott 50 diákcsapat, kísérő tanáraikkal, majd pedig a középdöntő után a legjobb 8 csapat egészen júniusig keresheti a megoldást arra a kérdésre vagy problémára, amelyen szeretnének változtatni.

A három meghirdetett kategória közül a fenntarthatóság foglalkoztatja leginkább a magyar fiatalokat, hiszen a legjobb 50-ből 27 csapat jelentkezett erre a témára, míg a digitális oktatásra 5, a közösségre pedig 18. Az első körön túljutott 50 csapat 180 diákjával és tanáraikkal március 19-én el is kezdődött a közös munka, az első jövőtervezői órával, ahol a csapatok megismerkedhettek a képzési programmal, amely rájuk vár, és már bepillantást nyerhettek a jövőtervezés és a designgondolkodás alapjaiba.  

A tudatosság és a folyamatos tanulás, önfejlesztés elengedhetetlen ahhoz, hogy versenyképesek lehessünk az életünk különböző területein, és így a következő generáció számára is nagyon fontos, hogy ezt minél hamarabb megértsék és alkalmazzák. Az Edisonplatform kutatása alapján jelenleg úgy tűnik, 
háromból két iskolásnak később olyan munkája lesz, amely ma még nem is létezik, minden negyedik felnőtt pedig már most is úgy gondolja, hogy a képességeik, készségeik nem illeszkednek a jelenlegi munkájukhoz. A különböző munkakörök harmadához már 2020-ban is komplex problémamegoldó képességekre volt szükség, ezek elsajátításához pedig kiváló lehetőséget adnak az olyan programok, mint például a Megoldások a holnapért kihívás.

„Az egyre kiszámíthatatlanabb környezetben a fiatalok nagyon vágynak az őszinteségre, a mély kapcsolatokra, valamint egy olyan közösségre, amelyben önmaguk lehetnek és megvalósíthatják az elképzeléseiket – mondta el Frankó-Csuba Dea, jövőkutató, a program képzéseinek vezetője. – A Megoldások a holnapért kihívás képzéseivel olyan eszköztárat biztosítunk, amelyet a résztvevők később, az élet szinte bármely területén használhatnak, és olyan képességeket erősítünk, amelyek a digitális tanuláshoz és -munkavégzéshez is hasznosak lesznek majd.

A program célja a versenyzésen túl a diákok készségfejlesztése, ezért idén még nagyobb hangsúlyt kapnak a képzések. Az előző kihívás utáni visszajelzések alapján a diákok és a tanárok is szeretik ezeket az alkalmakat, a szervezők pedig még több használható tudással vérteznék fel a résztvevőket. A csapatok a folyamat során három, majd, ha továbbjutnak, még két jövőtervező órán vesznek részt, ahol a szakemberek végigvezetik őket azon a folyamaton, amikor egy felismert problémából valós, alkalmazható megoldás lesz.

Az egyes alkalmakon a zsűri szakértői, többek között Dr. Meskó Bertalan jövőkutató, Greskovits György, a digitális oktatás szakértője és Forgács-Fábián Sára, az Amigos a gyerekekért alapítvány megálmodója, mesélnek olyan, már létező technológiákról, megoldásokról, amelyek inspirálhatják a csapatokat és akár kiegészíthetik a gyerekek ötleteit. A képzések vezetője, Frankó-Csuba Dea szerint ezután a fiatalokkal együtt tíz évet előre tekintve, a jövőbe helyezkedve megpróbálnak egy időtálló megoldást találni és azt „visszahozni a jelenbe”. Ez az elképzelés inspirálja a későbbi közös munkát.

A második jövőtervezői óra az ötletelésé. A szakértők a design thinking módszertan eszközeivel segítik a résztvevőket és időt adnak nekik, hogy valóban megérthessék a problémát és megismerhessék minden érintett álláspontját. „Próbáljuk megtanítani a fiataloknak, hogy minden csak feltételezés, amíg azt nem igazolta valaki” – mondta Frankó-Csuba Dea. A szakértő szerint hiába nagyon jó egy elképzelés, amennyiben nem egyezik a lehetséges fogyasztók vagy érintettek igényeivel, könnyen megragadhat az ötlet szintjén. Az ötletek továbbgondolását és -fejlesztését egy videóban mutatják be a csapatok, ez alapján választja ki a zsűri a továbbjutókat, akik a következő fordulóban kidolgozhatják a megoldásukat.

Az ötletek kidolgozása során fontos, hogy az összes résztvevő megértse, hogy egy befektető milyen elvek mentén mérlegel. Ebben Balogh Petya, ismert startupper, befektető lesz a csapatok segítségére, így a diákok üzleti szemlélettel fejleszthetik a megoldásaikat, amelyek később könnyebben megállhatják a helyüket a szabad piacon. Emellett fontos szerep jut a Samsungtól érkező és a szakmai mentoroknak is, akik a 8 döntőbe kerülő csapattal dolgoznak együtt a program második felében és segítik őket, hogy megtalálják a megfelelő megoldást. A folyamat végén, a júniusi döntőn a legjobb nyolc csapat bemutatja a problémafelvetést és a részletesen kidolgozott konkrét, megvalósítható megoldástervet. Ahhoz, hogy a diákok felkészülten érkezzenek a döntőre, Szerémi Péter prezentációs tréningjén is részt vehetnek, illetve az őket támogató mentorok biztosítják, hogy az elképzelés szakmailag is megalapozott legyen és meggyőzően mutasson a zsűri előtt.