Milliókat lehet megfigyelni az arcfelismerő rendszerrel – és ezt ki is használják

Holland internetbiztonsági szakember, Victor Gevers bukkant nyomára az interneten.

Az AP amerikai hírügynökség keddi beszámolója szerint a Gevers által fellelt adathalmazban az emberek személyes

neve, igazolványszáma, születési ideje és munkahelye mellett folyamatosan frissülő helymeghatározó (GPS) koordináták szerepeltek,

amelyek úgynevezett nyomkövetőktől, egy arcfelismerő kamerarendszertől származtak.

A rendszer jegyzi, hogy milyen helyeket látogattak meg az emberek. Az adatbázis 24 óra alatt 6,7 millió GPS-koordinátával frissül.

Védtelenül hevertek a személyes adatok a weben

Gevers elmondta, hogy az általa talált adatbázis egy SenseNets nevű arcfelismeréssel foglalkozó sencseni cégé volt, és a vállalat hónapokon át teljesen védtelenül hagyta, az bárki számára elérhető volt.

„Egy 12 éves is tönkretehette volna”

- jegyezte meg Gevers.

A holland szakember a társalapítója egy informatikai biztonsággal foglalkozó nonprofit alapítványnak, amely online sebezhetőségeket kutat fel, majd figyelmezteti az érintetteket. Ezért a SenseNetsnek is jelezte, hogy mit talált, és ez követően már nem tudott hozzáférni az adatokhoz.

Nem csak az ujgurok ellen lehet bevetni

Joseph Atick arcfelismerési szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a technológia most már szinte az egész világon rendelkezésre áll, és Nyugaton csak a személyiségi jogok garantálása állja útját annak, hogy államok hasonló tömeges megfigyelési rendszert építsenek ki.

Victor Gevers elmondta, hogy a SenseNets adatbázisának megtalálása komoly etikai dilemma elé állította.

Mint mondta: nagyon dühös lett, amikor rájött, hogy a hszincsiangi ujgurok tömeges megfigyelésére alkalmas rendszert fedezett fel, és egyetlen paranccsal megsemmisíthette volna az egész adatbázist. Neki azonban nem az a dolga, hogy „bíró és ítéletvégrehajtó” is legyen egy személyben.

Még a temetőkben is kamerákat szereltek fel

Hszincsiangban ujgur és kazah muszlimok is élnek. Jogvédők szerint Kína a térségben több mint egymillió embert átnevelő táborokba zárt, ahol gyakorlatilag a kultúrájuktól próbálják megfosztani őket.

Peking szerint erről szó sincs; a cél a radikalizálódás megakadályozása, a táborban lévők pedig szakképzést kapnak. A Gevers által talált adatbázisban szereplők többsége, 54,9 százaléka az ország többségét kitevő han kínai, 28,3 százaléka ujgur, 8,3 százaléka pedig kazah volt.

Egy kazah nemzetiségű nő, aki elhagyta Kínát és már Kazahsztánban él, az AP-nek elmondta, hogy kínai lakóhelyén házi őrizetben kellett élnie, és 2017-ben még a temetőkben is kamerákat szereltek fel.

Arról számolt be, hogy egyszer bevitték a rendőrségre, lefényképezték, ujjlenyomatot és hangmintát vettek tőle, és közölték vele, hogy ezek alapján külföldön is tudják majd azonosítani.

Borítókép: Shutterstock