Negyven fölött is a verseny élteti az Eb-érmes Vadász Kittyt

Vadász Kitty a közelmúltban szenior fedett pályás Európa-bajnoki bronzérmet nyert magasugrásban, a lengyelországi Torunban. A pécsi atléta eredménye önmagáért beszél, de amikor leültünk vele, hogy meséljen a versenyről, a felkészüléséről, gyorsan kiderült: neki azért van egy kis hiányérzete.

– Tudtam, hogy kik fognak indulni az Eb-n, ismertem a mezőnyt – kezdte a „beszámolót” Kitty. – Előzetesen az első háromba lőttem be magamat. Az Európa-bajnokság előtt két héttel volt a magyar bajnokság, amit jó eredménnyel, 160 centivel nyertem. Ami a toruni viadalt illeti, senki ne higgye, hogy egy szeniorverseny különbözne egy akármilyen világversenytől. Nagy a felhajtás, megnyitó­ünnepséggel kezdünk, felvonulnak az országok, min egy „normál” világversenyen. A W40-es korosztályban, a negyven év feletti hölgyek között indultam, ez a mezőny nagyon erős, erősebb, mint a W35. Sajnos az Eb előtt megbetegedtem, edzéseket hagytam ki, ez kivette azt a pár centit, amivel még szebb eredményre lettem volna képes. Csalódott nem vagyok, de egészségesen többre lettem volna képes.

Azt már mi tesszük hozzá: nem ártott volna, ha zavartalanul tudott volna készülni. A betegsége mellett ugyanis az edzésfeltételek sem voltak kifogástalanok az utóbbi időben.

– Papíron a PVSK versenyzője vagyok, de már odáig jutottam, hogy be sem nagyon engednek edzeni a sporttelepre – árulta el a civilben testnevelő tanárként dolgozó sportoló. – Egy ideje nem is fizetek tagdíjat, de ez azért van, mert a klub eddig sem támogatta a nemzetközi versenyekre való utazásomat, és a fedett pályás versenyekre nem is a Verseny utcai pályán készülük. Sajnos több eseményről is emiatt maradtam le. Magamnak finanszírozom a kiutazásokat, így a brazíliai vb-re és a finnországi Európa-bajnokságra nem sikerült eljutnom. Most is próbálok támogatókat keresni, mert anélkül nagyon nehéz megoldanom egy-egy utazást. Azon is gondolkozom, hogy a jövőben Bonyhádon fogok készülni, mert ott megvannak a normális munka feltételei. Persze ez sem lenne ideális, mégiscsak pécsi vagyok.

Sokat elmond Vadász Kittyről, hogy csak egyvalami miatt atletizál még mindig: maga a verseny az, ami előreviszi. Ezzel kapcsolatban egy érdekes sztorit is megosztott velünk.

– Amikor legutóbb lemaradtam egy külföldi versenyről – financiális okok miatt –, az egyik nagy pécsi edzőteremben, ahova járok, és akik segítenek is a felkészülésemben, ahogyan tudnak, megkerestek: vegyek részt egy fitneszversenyen. Vonakodtam tőle, de végül beneveztem a 35+ korosztályba. Gondoltam, legalább így is készülhetek egy megmérettetésre. Aztán ott derült ki, hogy törölték a korcsoportomat, és a 25+ mezőnyében kellett indulnom. A fiatalabb lányok nem hitték el, hogy már túl vagyok a 35-ön.

Mi is csatlakozunk a hitetlenkedőkhöz, Vadász Kitty ugyanis nálunk simán beférne a 30 mínusz korcsoportba is. Reméljük, hogy az augusztusi lyoni világbajnokságon is ott lesz majd. Talán a pécsi kluboknak is jobban meg kellene becsülniük a sikeres sportolóikat.