Az Európai Unió értékeiről szólt a vita

A két meghívott európai jogász szakértő Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Központjának vezetője, egykori európai bizottsági kabinet-tag, illetve dr. Mohay Ágoston, a PTE Állam- és Jogtudományi karának dékánhelyettese, a Nemzetközi- és Európajogi Tanszék vezetője volt. Fő témák közt az Európai Unió alapértékei, konfliktusai, a járványhelyzet kezelése, valamint a tagállamok együttműködésének szorossága került terítékre.

Már a pódiumbeszélgetés Facebook-eseményéhez érkezett megjegyzésekből is látható volt a téma megosztó mivolta, igenlő és nemleges válaszok egyaránt megfogalmazódtak.

A beszélgetés során az körvonalazódott, hogy az Európai Uniót érintő kérdések rendkívül összetettek és soktényezősek. A jogi szemlélet azzal foglalkozik, hogy a jog mit tesz lehetővé és mit ír elő. Az, hogy egy-egy adott döntés mögött milyen ideológiai, politikai törekvések állnak, inkább a politológiai, politikai elemzések tárgya, s bár a kétfajta megközelítés összetartozik, a felmerülő kérdések sokszor nem válaszolhatók meg egyszerűen és egyértelműen a téma komplexitása miatt.

A szakértők elmondták, az Európai Unió elsősorban a gazdasági együttműködés és a békés együttélés érdekében alakult meg, a világháborúk borzalmaiból való eszmélés idején. Dr. Mohay Ágoston hozzátette, a szabad piac, termék-és tőkeáramlás mellett az EU-tagság előnye az is, hogy a tagországok számára globális színtéren összefogva könnyebb az érdekeik érvényesítése.

Felmerült a föderalizmus kérdése is – vajon az Európai Unió is az Egyesült Államokhoz hasonló, szoros és egységes államszövetségre törekszik-e? Rodrigo Ballester meglátása alapján bújtatott módon föderalista törekvések fedezhetők fel az EU működésében, s a sokszínűségre való törekvés inkább olyan területeket illetően érhető nyomon, mint például a gender-elméletek, míg politikailag az egységesség a – némileg kimondatlan – elvárás.

– Az EU az utóbbi időben saját szerepén és hatáskörén számos esetben túlterjeszkedve működik. Az EU vezetőinek vissza kellene találni azokhoz a gyökerekhez, amelyek egy pragmatikus, szakmai együttműködéseket középpontba helyező politikát jelentenek – fogalmazott Ballester.

Felmerült az Európai Bizottság politikai semlegessége szükségességének kérdése is, amely visszatérő dilemmát jelent, s amellett, hogy teljes politikai semlegesség nehezen képzelhető el, a tagállamok részben éppen a Bizottság politikai kötődésének erősítésében állapodtak meg a Lisszaboni Szerződéssel.

A meghívott szakértők meglátása alapján a járványhelyzet kezelése és a vakcinabeszerzés a kezdeti nehézségek ellenére sikeresnek mondható, s bár az EU számára ismeretlen és új helyzetet jelentett olyan globális cégekkel tárgyalni, mint például a Pfizer, a lakosság nagy arányú átoltottsága és a vakcinák elérhetősége magáért beszél e téren.