Danyi Gábor most a spanyol stílusból kap ízelítőt Győrben

– Az első BL-győztes barátom lett volna...

– Én is sajnálom, hogy most nem úgy beszélgetünk!

– Nem egy szomorkodós típus. Mégis, sokáig bánkódott a montenegrói Buducsnoszt Podgoricával szemben elveszített döntő miatt?

– Sokáig nem bánkódtam. Inkább a mikéntje bántott! Ha kikaptunk volna hat góllal, akkor nincs mese, nyugodtan mondhatnánk, hogy a jobbik nyert, nem gond. De így, hogy csak idegenben lőtt kevesebb góllal maradtunk alul... Ennél kisebb különbséggel nem lehet kikapni.

– Azóta „kitalálták” már, hogy miért így történt?

– A két meccset együtt kell nézni. Az első mérkőzés hajrájában dőlt el a döntő, öt perccel a vége előtt hat góllal is vezettünk. Ha megmarad ez az előny, akkor talán elég lett volna a visszavágón.

– Ritka szerencsés, hiszen a világ egyik legjobb csapatához került. Kapott lakást, nyilván jó fizetést, céges Audit – nagy a kontraszt a pécsi lehetőségekhez képest.

– Én soha nem felejtem el, hogy honnan jöttem, de amiket felsorolt, a lakás, az autó, a pénz csak egy dolog. A legfontosabb különbség a gondolkodásmódban van!

– Ezt hogy’ érti?

– Abszolút profi szemlélet van. Nagyon nagyok az elvárások, de ehhez minden kiszolgálás, minden lehetőség biztosítva van.

– Mondjon egy példát, amitől padlót fogunk!

– Azt például én sem hittem volna, hogy különgéppel repülünk egy meccsre. Koppenhágában fél hatkor volt a mérkőzésünk, éjfélkor én már az ágyamban voltam Győrben. Azért ez még az európai élcsapatoknál is ritka! Ami pedig még jellemző az itteni szemléletre, hogy mindenki a saját dolgát csinálja, senki nem szól bele a másikéba.

– Mi lesz jövőre?

– Három napja álltunk munkába. Ambros Martinnal egy fantasztikus személyiség érkezett a csapathoz. Nagyon felkészült szakember a spanyol vezetőedző, aki két éve BL-döntőt játszott az Itxako Navarra trénereként, az elődöntőben pont a Győrt verték ki. Ráadásul játékosként Bajnokok Ligáját nyert a San Antonióval, vagyis a kézilabda minden csínját-bínját ismeri. Most utazunk Szlovéniába, egyhetes magaslati edzőtáborba, ahol elsősorban a csapatépítésen és a kemény fizikai munkán lesz a hangsúly.

– Legutóbb norvég, most spanyol vezetőedző mellett dolgozik. Mi a különbség?

– Teljesen másfajta stílust képvisel. Kiemelten fontos a védekezés, az erre fordított edzésmunka sokkal hangsúlyosabb lesz. Szerencsésnek is tartom magam, hogy egyszer ilyen, egyszer olyan vezetőedző mellett dolgozhatok: tanulni mindig lehet.

– Jegyzetelget?

– Természetesen! Több stócnyi anyag összejött már.

– Győrben világsztárokkal dolgozik. Úgy is viselkednek?

– A legnagyobbakra jellemző, hogy bár valóban a világ legjobbjai, de így is szerények, közvetlenek tudnak maradni. A komoly, közös munkának ez az alapja.

– Ugorjunk Pécsre: mi a véleménye a férficsapatnál történt változásokról? Önt Németh Attila váltotta a kispadon, most pedig már Koleszár Györgyé a karmesteri pálca.

– Koleszár Gyuri kiváló szakember, teljesen jogosan lett a férficsapat edzője. Az előző érát nem szeretném kommentálni.

– És Nagy László válogatottbeli visszatérését?

– Azt szeretném kommentálni! Én másképpen döntöttem volna.

– Most is sűrű volt a nyara?

– Eléggé. A Győrrel párhuzamosan a női ifiválogatottal is dolgozom, az augusztusi, montenegrói világbajnokságra készülünk. Szeretnénk jól szerepelni, két hete kezdtük el a felkészülést. Összesen volt tizenöt nap szünetem, ezalatt igyekeztem teniszben és biliárdban megfelelően felkészülni a következő szezonra.

– Mindenkit megver már Győrben?

– Maradjunk annyiban... hogy igen. Várom is már, hogy újra találkozzunk, hogy megtudja, mi a magyarok Istene!

– Na, majd meglátjuk! Jövőre már BL-győztes edzővel biliárdozom?

– Én nagyon remélem! De kabalából inkább már nem mondok semmit.