Négyből négyet kell megnyernie a pécsi kosaraslányoknak

Fárasztó a bajnokság és a nemzetközi porond egyszerre. A Pécs 2010 kosarasai október 31. és december 1. között, vagyis egy hónap alatt kilenc mérkőzést güriztek végig, ebből hatszor játszottak idegenben, s körülbelül tízezer kilométert utaztak. Ez még akkor is sok lenne, ha minden klappolna.
Csütörtök este, a rigai győzelem utáni hazaúton viszont nem passzolt minden részlet. Fél nyolckor még mindig csak Prágában szobroztak Iványiék, mert mint Rózsa Gábor ügyvezető igazgatótól megtudtuk, a lett fővárosból oda tartó repülőgép két órát késett, így a csapat lemaradt a budapesti csatlakozásról. A sportvezető épp hívásunk pillanataiban intézett egy másik gépet – ha ez nem jött össze, akkor marad egy prágai este sörrel és knédlivel. Nem rossz!

A várakozás közben gyorsan telefonvégre kaptuk a pécsieket Rigában 59-49-es győzelemre vezető Zseljko Djokicsot, aki elmondta, a jobb csapatjátékuknak köszönhetően nyertek. Remekül védekeztek, hiszen mindössze 49 pontot kaptak, a másik fontos elem pedig a lepattanózás volt: összesen 46 labda került így a vendégek kezébe, ami férfimeccsen is ritkaság. „Ez azt jelzi, hogy nagyon harcoltunk, óriási energiával játszottunk” – jegyezte meg a szakvezető.

Honnan volt az energia ebben az embert próbáló sorozatban? – kérdeztünk vissza. „Azt kértem a lányoktól, hogy adjanak bele mindent, a hétvégén úgysincs bajnokink, két napot pihenhetnek. Megtették, Fegyverneky és Sarok például kiválóan védekezett az amerikai Zellous ellen, Iványi pedig remekül irányított” – válaszolta Djokics.

A létfontosságú győzelmet tehát megszerezte a Pécs 2010, de továbbra is kérdés, mire lesz ez elég. A továbbjutás ugyanis nem került közelebb – csak elérhető távolságban maradt.

– Nagyon nehéz lesz – mondta egy sóhaj kíséretében Djokics. – Ahogy én számoltam, mind a négy hátralévő mérkőzésünket meg kell nyernünk. Sajnos úgy tűnik, a mi csoportunkban nem lesz elég öt győzelem a továbbjutáshoz. De a fő célunk nem is ez, hanem amit már a szezonkezdet előtt is hangsúlyoztunk: a tapasztalatszerzés. Éppen ezért nem is gondolkodunk különösebben a továbbjutáson, hanem mindig csak a következő mérkőzésre koncentrálunk. Mostantól például a Krakkó ellenire. A két csapat az utóbbi időszakban többször is találkozott egymással, nagy csata lesz a csütörtöki.

Jól dobnak a légiósok, igaz, kevés a magyar játékos

A Pécs 2010 legutóbbi három mérkőzésén egyértelműen a légiósok vitték a prímet – még ha ez kétszer kevésnek is bizonyult a győzelemhez.
Tarantóban (68-40) Alexandria Quigley dobta a legtöbb pontot (tízet), utána Fegyverneky Zsófia következett nyolccal.
A soproni rangadón (82-65) ismét Quigley volt a legeredményesebb, aki ezúttal huszonegyig jutott, őt Sara Krnjic követte tizennyolccal, majd jött Kelsey Griffin tízzel, aztán Fegyverneky kilenccel.
Szerdán, Rigában (49-59) Griffin célzott a legjobban (tizenhét pont), Quigley tizenötig, Fegyverneky tizenháromig jutott.

Pusztán a számok alapján kijelenthető, hogy a légiósok kitesznek magukért, hiszen rendre csapatuk legeredményesebbjei. Ugyanakkor rögtön jegyezzük is meg, a kép csalóka: a Pécs 2010-ben a sérülések miatt manapság alig játszik olyan magyar kosaras, akitől sok pontot remélhetnénk. Fegyverneky hozza magát, rajta kívül azonban csak Iványi Dalmának lenne reális esélye a tíz pont fölé kerülésre – Raksányi Krisztina, Sarok Nikolett, vagy éppen Horváth Lilla nem tölt annyi időt a pályán, hogy sokszor a gyűrűbe találhasson.