2024.10.11. 19:20
Szijjártó Péter: egyre szorosabb a kapcsolat Magyarország és Kirgizisztán között
Egyre szorosabb a kapcsolat Magyarország és Kirgizisztán között, miután hazánk még idejében kezdte építeni a kapcsolatait a dinamikusan fejlődő közép-ázsiai régióval, amelyből már eddig is sokat profitált – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
Orbán Viktor miniszterelnök (j2) Akilbek Dzsaparov kirgiz miniszterelnökkel (b) tárgyal a Karmelita kolostorban 2024. október 11-én. Mellettük Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j3)
Forrás: MTI
Fotó: Benko Vivien Cher
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kirgiz elnök látogatása kapcsán arról számolt be, hogy a két ország közötti kapcsolatok egyre szorosabbak, a kereskedelmi forgalom tavaly megdőlt, és idén is jelentős növekedést mutatott fel.
Elmondta, hogy
a magyar vállalatok egyre nagyobb sikereket tudnak elérni Kirgizisztán piacán, többek között az egészség- és gyógyszeriparban, az élelmiszeriparban, a vetőmagágazatban.
Üdvözölte, hogy a néhány éve 16 millió dolláros tőkével létrehozott kirgiz-magyar fejlesztési alapból is már két gépipari és egy állattenyésztési közös beruházást sikerült finanszírozni, és jelenleg is zajlik egy vízenergia-hasznosítási beruházás vizsgálata.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy
Magyarország nagyra értékeli Kirgizisztán szerepét a terrorizmus elleni globális küzdelemben.
Ha Közép-Ázsiában nem lenne sikeres a terrorellenes küzdelem, akkor azt itt, Európában egy tovább növekedő migrációs nyomás formájában mi is éreznénk
– hangsúlyozta.
Ezért nagyra becsüljük Kirgizisztán terrorellenes tevékenységét, és erre tekintettel támogatjuk azt, hogy Kirgizisztán megválasztásra kerüljön az ENSZ Biztonsági Tanácsába nem állandó tagként
– tette hozzá.
A miniszter ezt követően arra is kitért, hogy mind a két ország a globális békepárti többséghez tartozik.
Együtt valljuk, hogy a háborúnak Ukrajnában nincs megoldása a csatatéren, a fegyverszállítások nem hoznak megoldást. A megoldást, a békét a tárgyalóasztalnál kell keresi, így lehet emberéleteket menteni
– fogalmazott.
„A közép-ázsiai térség dinamikusan fejlődik. Én emlékszem rá, hogy amikor a 2010-es évek elején elkezdtük a kapcsolatépítést ezzel a régióval, akkor vagy kinevettek minket a barátaink, vagy szidtak minket miatta, most meg már gyakorlatilag az európai vezetők egymásnak adják a kilincset ebben a térségben”
– jelentette ki.
Mi tehát idejében ébredtünk, és bőven előttük kezdtük el építeni a kapcsolatainkat, amelyből Magyarország, a magyar gazdaság, a magyar vállalatok eddig sokat profitáltak
– összegzett.