2024.10.23. 21:30
Gulyás Gergely: 1956 az egész magyar nemzeté
Bár a harcok és áldozatok nagy többsége Budapesthez kötődik, az 1956-os forradalom olyan kiemelkedő magyar teljesítmény volt, amely nem csak a fővárosé, nem csak a trianoni Magyarországé, hanem az egész magyar nemzeté – hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán este Csíkszeredában.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott megemlékezésen Csíkszeredában, az 1956 téren felállított Gloria Victis emlékműnél
Forrás: MTI
Fotó: Veres Nándor
A székelyföldi városban az 1956 téren felállított Gloria Victis emlékműnél emlékeztek a 68 évvel ezelőtti magyar szabadságharcra.
Gulyás Gergely ünnepi beszédében az 1956-os magyar forradalommal való kolozsvári, erdélyi szolidaritásra is emlékeztetett.
Fotó: Veres Nándor / Forrás: MTI
„Az 1956-os forradalom határon túli fogadtatása mutatta meg, hogy az anyaország államának kommunizmus alatti internacionalista ihletésű hűtlensége a nemzethez nem számolta fel a nemzeti összetartozást” – mondta. Hozzátette: „a nemzeteket Isten alkotta, a határokat emberek szabták meg”.
Emlékeztetetett: bár a magyar forradalom hírére Erdélyben is diákmegmozdulások kezdődtek, nem teljesedhettek ki forradalommá, ám mégsem kerülték el a román kommunisták megtorlását.
Az 56-os forradalom ürügy volt a Szoboszlay-perhez, az érmihályfalvi csoport peréhez és a magyar nyelvű Bolyai-egyetem megszüntetéséhez
– idézte fel. Rámutatott: a több tucat romániai ártatlan áldozat rehabilitálása ma is várat magára, a Szoboszlay-per áldozatainak hamvai előtt nem lehet fejet hajtani, mivel ismeretlen a nyughelyük.
Gulyás Gergely szerint bár a magyar és a román állam fizikai megsemmisítéssel válaszolt a forradalmárok tetteire, „a legyőzöttekből túlélők és a vesztesekből megmaradók” lettek, áldozatuk megtartotta a nemzetet.
A magyarság közös emlékezetének örökké részesei maradnak mindazok, akik lelke a nemzet szabadságáért szállt az égbe
– mondta. Hozzátette: '56 hősei továbbra is ott élnek a magyarság szívében, határokra való tekintet nélkül.
Beszéde végén kijelentette:
ma a nemzet nem életáldozatot követel tagjaitól, ma az áldozat a szülőföldön maradás, hazatérés, a nemzeti közösség megvédése és megerősítése, a nemzet nyelvének, kulturális önazonosságának, Európa nemzeti alapon álló sokszínűségének megőrzése és „ezen belül a magyar világ ápolása, megtartása, megerősítése”.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arra emlékeztetett, hogy a számbeli kisebbségben élő erdélyi magyar közösséget a szabadság hiánya kétszeresen sújtotta.
Nem csupán egyénként, de magyar közösségként is gyanúsak voltunk az ötvenes évek Romániájában
– idézte fel. Ezért az erdélyi magyarok számára '56 nem csak történelmi esemény, „saját sorsukat látták megtestesülni abban, ami Budapesten történt” – mondta. Felelevenítette a romániai megtorlásokat, hogy 1956 novemberét követően legalább 30 ezer embert tartóztattak le Románia-szerte politikai okokból, és ezek 20 százaléka magyar volt.
Fotó: Veres Nándor / Forrás: MTI
Kelemen Hunor rámutatott, bár az erdélyi magyarok ma szabadabbak, mint 68 éve, a szabadság ma is veszélyben van.
„Ma is olyan ideológiák veszélyeztetik a szabadságot, amelyek meg szeretnék határozni, hogy miről beszélhetünk és miről kell politikailag korrekt módon hallgatnunk. (...) Ezek az ideológiák ma nem tankokkal fenyegetnek, és nem börtönt ígérnek, hanem megbélyegeznek, eltörölnek, kizárnak, ellehetetlenítenek”
– mondta. Kitért a polgáraival hatalmaskodó állam veszélyére, és hogy vannak, akik az anyanyelv és a közösségi szimbólumok használatát veszélyeztetik, illetve a román ellenzék közigazgatási reformtervezetére, mely a román többségű gigamegyékbe olvasztaná a Partiumot, Székelyföldet.
Ahogyan a magyar szabadságharc hősei 1956. október 23-án életüket kockáztatva és életüket áldozva harcoltak a nemzet jövőjéért, úgy nekünk is küzdenünk kell a szabad jövőért. Mert amikor az anyanyelvért küzdünk, amikor a szimbólumokért küzdünk, amikor a közösségeinkért, önkormányzatainkért küzdünk, akkor igen, a szabadságért harcolunk
– húzta alá. Az RMDSZ elnöke szerint az erdélyi magyaroknak részt kell venni a közös munkában, meg kell mutatni, hogy erős közösség.
Korodi Attila csíkszeredai polgármester a forradalmárok hitét állította példaként a jelenlévők elé, arra intve őket, hogy higgyenek a közösségben, saját erejükben, és akkor folytatni lehet az építkezést.
Hargita megye székhelyén szerdán este fáklyás felvonulással emlékeztek az 56-os forradalomra, majd a Role zenekar és Szabó Enikő színművész műsora után Tamás József nyugalmazott római katolikus segédpüspök és Szatmári Szilárd református lelkész mondott imát, áldást. Az ünnepség koszorúzással zárult.
A nemzeti ünnepen a Mikó-vár és több középület is ünnepi díszkivilágítást kapott.
