Megkezdődött a taktikai atomfegyverek bevetésére kiképző orosz hadgyakorlat

Észt kormányfő: a NATO-tagállamoknak Ukrajnában kellene kiképezniük az ukrán katonákat

Kaja Kallas észt kormányfő kedden a brit Financial Times című lapnak adott interjújában felszólította a balti ország NATO partnereit, hogy az ukrán katonákat közvetlenül Ukrajnában képezzék ki.

Kallas ezzel összefüggésben azt mondta: "Nem tudom elképzelni, hogy akik a saját embereiket küldték, majd azt mondják, ha valaki megsebesül, hogy életbe lép az 5. cikkely (...) Gyerünk bombázni Oroszországot". Hangsúlyozta: nem így működik a NATO, nincs ilyen automatizmus. Az efféle aggályok is alaptalanok szerinte. "Ha valaki az embereit küldi, hogy az ukránoknak segítsen (...) , akkor tudja, hogy az ország háborúban áll, és veszélyzónába mennek. Tehát az ember vállalja ezt a kockázatot" - tette hozzá.

Emmanuel Macron francia elnök felvetésére, hogy nyugati országok esetleg csapatokat küldhetnének Ukrajnába, az észt kormányfő úgy reagált, hogy egy ilyen lépésről a tallinni törvényhozásnak kellene döntenie.

A német külügyminiszter szerint Zelenszkij legitim elnök

Volodimir Zelenszkij „legitim és törvényes” elnök, mert választásokat nem lehet hadiállapot idején tartani – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden Kijevben, ukrán hivatali partnerével, Dmitro Kulebával tartott közös sajtótájékoztatóján.

A német politikus leszögezte: Ukrajna szabad, nem pedig megszállt ország akar lenni, és az egyetlen, aki lehetetlenné teszi a választások megtartását, az Ukrajnát megtámadó Vlagyimir Putyin orosz elnök.

– hangsúlyozta Baerbock. Megjegyezte: „alantas játéknak” tartja, hogy Moszkva előbb háborút indít, ellehetetlenítve a választásokat, majd azt a narratívát terjeszti, hogy az elnök illegitim, mert nem választották újra.

Meggyőződésének adott hangot afelől, hogy Németország Ukrajnával közösen „minden problémát megold”. Hozzátette: Berlin elsősorban az ukrajnai reformok végrehajtásában nyújt segítséget Kijevnek.

Az UNIAN ukrán hírügynökség emlékeztetett arra, hogy 2024. május 20-án telt le az öt év Zelenszkij elnöki beiktatása óta, és Ukrajnában az államfőt öt évre választják.

Kuleba a sajtótájékoztatón kifejtette azt a meggyőződését, miszerint nem kellene akadályokat gördíteni Ukrajna elé a tekintetben, hogy nyugati fegyverekkel mérjen csapásokat oroszországi területekre, mert szerinte minél több katonai célpontot semmisítenek meg Oroszország területén, annál gyorsabban ér véget a háború. Hozzátette: meg van győződve arról is, hogy semmi sem akadályozná meg Ukrajna partnereit abban, hogy úgy döntsenek, lelövik az orosz rakétákat Ukrajna területe felett.

Az ukrán külügyminiszter megismételte, hogy Ukrajnának kell adni a külföldön befagyasztott teljes orosz vagyont, nem csak az abból származó nyereséget. Az Oroszország nyugati országokban befagyasztott vagyonának évi 3 milliárd eurós nyeresége nem mérhető a mintegy 260 milliárd euróra rúgó teljes vagyonértékhez – hangsúlyozta, indokolva a teljes vagyon elkobzásának szükségességet.

Megkezdődött a taktikai atomfegyverek bevetésére kiképző orosz hadgyakorlat

„Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői Legfelsőbb Főparancsnokának parancsával összhangban az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői Főparancsnokságának vezetésével a Déli Katonai Körzetben megkezdődött a nem stratégiai nukleáris fegyverek előkészítésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket gyakorlatilag feldolgozó hadgyakorlat első szakasza” – állt a közleményben.

A tárca szerint az orosz déli katonai körzet rakétaalakulatai az Iszkander műveleti-taktikai rakétarendszer rakétáinak indítására való felkészülést gyakorolják. Az orosz légierő légi egységeinek személyzete speciális töltetekkel, köztük hiperszonikus Kinzsalokkal szereli fel a repülőgépeket, és indul járőrözni.

Az orosz védelmi minisztérium május 6-án jelentette be: Vlagyimir Putyin elnök utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát, hogy készüljön fel egy ilyen hadgyakorlatra. Ennek célja a tárca szerint az érintett egységek személyi állománya és felszerelése reagálási készségének fenntartása, valamint az orosz állami területi integritás és szuverenitás biztosítása. A tájékoztatásban kitértek arra, hogy a hadgyakorlat egyben válasz azon „provokatív kijelentésekre és fenyegetésekre”, amelyeket egyes nyugati tisztségviselők Oroszországgal szemben tettek.

Orosz hivatalos személyek ezzel kapcsolatban rámutattak: Emmanuel Macron francia elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljen Ukrajnába, ha Oroszország áttöri a frontot, és Kijev ilyen kéréssel fordul hozzá, David Cameron brit külügyminiszter pedig lehetségesnek nevezte, hogy az ukrán hadsereg brit fegyverekkel csapásokat mérjen orosz területre.

Putyin május 9-én bejelentette, hogy a gyakorlat második szakaszához Fehéroroszország is csatlakozik. Hozzáfűzte, hogy a manővereknek három szakasza lesz. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt közölte akkor, hogy fehérorosz katonák harmadik alkalommal fognak részt venni ilyen gyakorlaton.

Moszkva 2023-ban telepített taktikai atomfegyvereket Fehéroroszországba, megtartva felettük a teljes körű ellenőrzést. A lépés bírálatokat váltott ki Nyugaton, miközben, amint arra Moszkvában rámutattak, az amerikai nukleáris megosztási (Nuclear Sharing) program keretében az Egyesült Államok atomfegyvereket telepített olyan NATO-országokba, amelyek nem rendelkeznek ilyenekkel.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint Európában és Törökországban száz taktikai nukleáris robbanótöltet található. A B61-3 és B61-4 bombákhoz való 0,3 és 50 kilotonna közötti robbanóerejű tölteteket hat bázison tárolják Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban. Lengyelország többször jelezte: kész amerikai atomfegyvereket befogadni a területén.

Ukrán igazságügy-minisztérium: már több mint háromezer elítélt jelentkezett katonai szolgálatra

Már több mint háromezer elítélt kérte a büntetés letöltése alóli feltételes szabadlábra helyezést, hogy részt vegyen Ukrajna védelmében – hozta nyilvánosságra Olena Viszocka igazságügyi miniszterhelyettes egy keddi tévéműsorban.

Elmondta továbbá: a katonai orvosi bizottságok ezenkívül szűrni fogják az elítélteket a társadalmilag veszélyes betegségekre, olyanokra mint a HIV-fertőzöttség, tuberkulózis vagy hepatitis, amelyek kizáró okot jelentenek.

Az ukrán parlament május 8-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely engedélyezi bizonyos kategóriájú bebörtönzöttek mozgósíthatóságát, amennyiben önként jelentkeznek szolgálatra. Az előterjesztés szerint azonban továbbra sem szolgálhatnak az ukrán fegyveres erőkben a szándékos emberölést elkövetők, nemi erőszaktevők és pedofilok, a korrupt hivatalnokok, az ország nemzetbiztonsága ellen vétők, valamint kábítószer illegális előállításáért, megszerzéséért, terjesztéséért vagy birtoklásáért elítélt személyek. Közülük is csak olyanok mozgósíthatók, akiknek legfeljebb három év maradt hátra a büntetésükből.

Pilótaképzés Hollandiában

A Jevropejszka Pravda ukrán hírportál a holland védelmi minisztérium közlésére hivatkozva arról számolt be, hogy befejeződött tíz ukrán katona kiképzése Hollandiában az F-16-os vadászgépek karbantartására. Hollandia vállalta, hogy legalább 24 darab F-16-os vadászgépet biztosít Ukrajnának – emlékeztetett a hírportál.

Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz erők kedden robbanóanyagot dobtak le egy drónról a régióban lévő Antonyivka falura, aminek következtében három nő megsérült.

A keleti országrészben lévő megyeszékhelyt, Harkiv városát egész éjjel és még kedd délelőtt is orosz légicsapások érték – tájékoztatott Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója a Telegramon. Közölte, hogy az orosz Sahíd drónok lehulló törmelékeitől legalább hét ember megsérült, tüzek törtek ki, magánházakban keletkeztek károk, 25 teherautó és autóbusz, valamint 3 személygépkocsi rongálódott meg.

Az ukrán légierő arról számolt be, hogy az éjszaka alatt Ukrajnát támadó 29 orosz drónból 28-at sikerült a levegőben megsemmisíteni.

Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 495 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett 15 orosz harckocsit, 42 tüzérségi és négy légvédelmi rendszert, valamint 54 drónt.

A befagyasztott orosz vagyont Ukrajna önvédelemre és újjáépítésre használhatja fel

Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta, hogy az ukrajnai háború megindítására válaszul az európai bankokban zárolt orosz pénzeszközökből származó nyereséget Ukrajna katonai támogatására és újjáépítésére lehessen felhasználni – közölte az uniós tanács kedden.

A brüsszeli közlemény hangsúlyozta: tekintettel arra, hogy Oroszország továbbra is agressziót folytat Ukrajna ellen, az Európai Unió Tanácsa jogszabályokat fogadott el, amelyek biztosítják, hogy az uniós korlátozó intézkedések végrehajtásának eredményeként az uniós bankokban befagyasztott orosz vagyon bevételeiből származó nettó nyereséget az Ukrajnának nyújtott további katonai támogatásra használják fel, valamint védelmi ipari kapacitásainak javítására és újjáépítésre.

Erre azért van szükség, hogy a pénzintézetek megfeleljenek a törvényi tőke- és kockázatkezelési követelményeknek – írták. Az összegeket a bankok félévente fizetik az EU-nak, és azokat az Európai Békekereten keresztül juttatják Ukrajna céljainak támogatásra. Az uniós kifizetéseket évente, első alkalommal 2025. január 1. előtt felülvizsgálják – tájékoztattak.

Emlékeztettek: a tanács február 12-én határozott arról, hogy az orosz központi bank (CBR) több mint 1 millió eurós vagyoni eszközeivel és tartalékaival rendelkező európai bankok kötelesek az EU korlátozó intézkedései következtében befagyasztott orosz vagyonból származó nettó nyereséget félretenni, azokkal nem rendelkezhetnek.

Kötelezettséget vállaltak arra, hogy fokozzák az önvédelemhez szükséges hozzájárulásukat Ukrajnának, valamint növelik a katonai célú termelési és szállítási kapacitásokat az ország megsegítése érdekében. A nyilatkozat üdvözölte a befagyasztott orosz vagyon és kamatainak befagyasztására vonatkozó uniós jogszabályokat, és további lépések megtételére bátorítottak azok felhasználásának lehetővé tétele érdekében – emlékeztetett közleményében az uniós tanács.

Öt frontszakaszról számolt be előrenyomulásról az orosz védelmi minisztérium

A hatból öt frontszakaszon előrenyomult az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban az elmúlt nap folyamán, miközben 17 ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek a harci érintkezési vonal mentén mintegy 1660 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan. A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egy lőszerraktárt, négy harckocsit, nyolc gyalogsági harcjárművet (köztük négy amerikai Bradleyt), három páncélozott harcjárművet, három páncélozott szállítójárművet, öt amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, két ATACMS operatív-taktikai rakétát, HIMARS és Vilha sorozatvetők nyolc rakétáját, nyolc francia SCALP-EG manőverező robotrepülőgépet, öt francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 45 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyeckben egy lakóházat ért találat, minek következtében egy férfi életét vesztette. A luhanszki régióban lévő Szverdlovszkban nyolc civil sérült meg kazettás ATACMS-találatok következtében. A mentésre kiérkezett tűzoltókat pilóta nélküli repülőszerkezetek támadták.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese az X közösségi hálózaton arra figyelmeztette kedden a semleges országokat, hogy részvételük az Ukrajnáról szóló svájci találkozón a „kijevi rezsim” melletti kiállás bizonyítéka. Kifejezte meggyőződését, hogy a konfliktusban részes egyik fél távollétében folytatott tárgyalások nem vezethetnek eredményre.

Apti Alaudinov, a Csecsenföldön létrehozott Ahmat különleges alegység parancsnoka a Rosszija 1 tévécsatornán kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők nem fogják ukrán kézen hagyni Mikolajiv, Odessza és Harkiv városait. Érvelése szerint ezek mind történelmi orosz területek.

Annalena Baerbock az ukrán légvédelem megerősítését sürgette Kijevben

Kedd reggel váratlanul Kijevbe érkezett német külügyminiszter további nemzetközi segítséget sürgetett az ukrán légvédelem megerősítésére az orosz légitámadások ellen.

– jelentette ki a külügyminiszter, aki már hetedik alakommal jár az ukrán fővárosban a háború kirobbanása óta. Baerbock keddi látogatását előzőleg biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra.

A német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy 

Baerbock emlékeztetett rá, hogy német kezdeményezésre már csaknem egymilliárd euró támogatás gyűlt össze az ukrán légvédelemre. Hozzáfűzte: „keményen dolgozunk azon, hogy ez az összeg tovább nőjön”.

„Minden követ sokszor megmozgatunk, és egy további Patriot-egységgel jutottunk tovább” – mondta arra utalva, hogy Kijev korábban két amerikai gyártású Patriot légvédelmi rendszert kapott, és a német kormány a közelmúltban tett ígéretet egy harmadik átadására.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a német külügyminiszter látogatásának előestéjén szintén az ukrán légvédelmi rendszer megerősítését és Ukrajna nyugati vadászgépekkel való felszerelését sürgette a szövetségeseinek szóló üzenetében.

Csökkenő segélyek

Az Ukrajnának nyújtott humanitárius segélyek visszaszorulnak, pedig többre van szükség – figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az UNHCR. Karolina Lindholm Billing, a szervezet ukrajnai képviselője azt mondta, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült négymillió ember között „nagyon-nagyon kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek vannak”. Az ENSZ Ukrajnára vonatkozó 2024-es humanitárius terve idén 3,1 milliárd USD-t tesz ki, ebből 599 millió USD jut az UNHCR számára.

Függőség Kínától

Landsbergis kijelentette, hogy ellenzi azt az ötletet, hogy felkérjék Pekinget, hogy gyakoroljon nyomást Moszkvára a háború leállítására, és azt mondta, hogy ez Kínától való függőséget kockáztat. „Nincs ingyen ebéd, Kína mindig árat fog követelni” – mondta.

Nyugati kiképzés kell

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerint a nyugati katonai kiképzőknek vissza kell térniük Ukrajnába, hogy felgyorsítsák az új erők kiképzését. Litvánia kész újra csatlakozni egy Franciaország vezette koalícióhoz, például ukrán katonák kiképzésére Ukrajnában. A francia médiának nyilatkozva azt is felvetette, hogy „a franciák valóban vezető pozícióba kerülhetnek, ha légvédelmi elemeket telepítenek a balti államokba”.

Ukrajna támogatói félnek

„Kezdettől fogva elkövettük azt a hibát, hogy korlátoztuk az ukránokat, mert ez eszkalációnak tekinthető” – mondta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter, aki szerint Ukrajna szövetségeseinek fel kell oldaniuk a korlátozásokat. 

Hozzátette, hogy Ukrajna támogatóit „az Oroszországtól való félelem uralta… az ukránoknak meg kell engedni a számukra biztosított felszerelés használatát, hogy el tudják érni a stratégiai célokat. Tudniuk kell orosz területet, utánpótlási vonalakat és az Ukrajna megtámadására készülő katonai egységeket támadni” – mondta. 

Megállapodás a szövetségesekkel

Az ukrán elnök azt mondta, Kijev külföldi partnerekkel tárgyal arról, hogy fegyvereiket a határon és azon túl az orosz területen is bevethessék az orosz katonai eszközök ellen.
„Eddig nincs semmi pozitív” – mondta. Zelenszkij megismételte, hogy nem szegte meg a szövetségeseivel kötött megállapodásokat arról, hogy ne használják fegyvereiket Oroszországon belül. „Nem kockáztathatjuk a fegyverek teljes mennyiségét.”

Korábban David Cameron brit és Antony Blinken amerikai külügyminiszter is olyan kijelentést tett, hogy az ukránok saját döntésén múlik, hogy a tőlük kapott fegyvereket bevetik-e oroszországi célpontok ellen.

NATO-gépekre számít az ukrán elnök

Volodimir Zelenszkij szerint a szomszédos NATO-országok fegyveres erői elfoghatják a beérkező orosz rakétákat Ukrajna területe felett. Ukrajna elnöke a Reuters hírügynökségnek azt mondta: „Az oroszok 300 repülőgépet használnak Ukrajna területén. Legalább 120-130 repülőgépre van szükségünk, hogy ellenállhassunk”. Ukrajna F-16-os vadászrepülőgépek átadását várja a partnerországoktól. 

Horvátország is csatlakozik

Az ukrán elnök napi videójában jelentette be, hogy Horvátország is csatlakozik a három hét múlva esedékes svájci békecsúcs résztvevőihez.
„Horvátország is támogatja csatlakozásunkat az Európai Unióhoz, és azon dolgozunk, hogy Horvátország csatlakozzon a G7-ek Ukrajnát támogató nyilatkozatához – az országunkkal kapcsolatos biztonsági kötelezettségvállalásokról” – mondta Volodimir Zelenszkij.

Zelenszkij elégedetlen

Mielőbb még több légvédelmi eszközre és új harci repülőgépekre van szüksége Ukrajnának, de ezen a két területen még mindig hiányzik a szabad világ hatékonysága – mondta napi videójában az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szerint ígéretes tárgyalásokat folytatnak több partnerországgal is, hogy újabb Patriot légvédelmi rendszert telepíthessenek Ukrajna keleti régiójába, elsősorban Harkiv és Szumi védelmére.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. május 20-án az ukrán-magyar határszakaszon 4679 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7352 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 20 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt vasárnap: