A Hamász hajlandó letenni a fegyvert, ha megvalósul a kétállami megoldás

Az EP elítélte Irán Izrael elleni támadását, és szankciókat sürgetett Teheránnal szemben

Az Európai Parlament csütörtökön, strasbourgi plenáris ülésén megszavazott állásfoglalásában elítélte Irán Izrael ellen április közepén elkövetett drón- és rakétatámadását, a helyzet enyhítésére szólított fel, és szankciókat sürgetett Teheránnal szemben. 

Támogatásukról biztosítják Izrael és polgárainak biztonságát, és elítélték a libanoni Hezbollah és a jemeni húszi lázadók által az iráni támadás előtt és alatt a Golán-fennsík és más izraeli területek ellen egyidejűleg végrehajtott rakétakilövéseket. Sajnálatukat fejezték ki a szíriai fővárosban, Damaszkuszban április 1-jén Irán konzulátusa ellen elkövetett, Izraelnek tulajdonított támadás miatt. Az állásfoglalás ezzel összefüggésben emlékeztet a diplomáciai és konzuli kirendeltségek sérthetetlensége elvének fontosságára, amelyet - mint kiemelték - a nemzetközi jog értelmében minden esetben tiszteletben kell tartani. 

 Üdvözölték az Európai Unió azon döntését, hogy kiterjeszti az Iránnal szemben hozott szankciókat, és a megszorító intézkedések sürgős bevezetésére szólítottak fel. Szorgalmazták továbbá, hogy az EU vegye fel a terrorista szervezetek uniós listájára az iráni Iszlám Forradalmi Gárdát és a Hezbollahot. 

Elítélték továbbá, hogy Teherán túszdiplomáciát alkalmaz, azaz külföldi állampolgárokat tart fogva alkualapként, és sürgették az EU-t, hogy dolgozzon ki stratégiát ennek ellensúlyozására. 

Április 14-re virradóra Irán több mint 300 drónt és rakétát lőtt ki a zsidó állam felé, az eszközöket szinte kivétel nélkül még a levegőben elfogta és megsemmisítette az izraeli légvédelem. A lehulló törmelékektől egy gyerek sérült meg súlyosan, illetve kisebb károk keletkeztek a Nabatim légibázison. Irán jogos önvédelemnek nevezte a támadást, válaszul arra a két héttel korábbi légicsapásra, amelyet Teherán szerint Izrael hajtott végre Irán damaszkuszi konzulátusa ellen.
 

Brüsszel: egy izraeli légicsapásban életét vesztette egy belga segélyszervezet munkatársa

Életét vesztette a gázai Rafah palesztin várost érő egyik izraeli légicsapásban egy belga segélyszervezet 33 éves munkatársa és annak 7 éves kisfia – jelentette be Caroline Gennez belga fejlesztési miniszter csütörtöki sajtóközleményében.

– írta a miniszter.

A közlemény szerint Abdallah Nabhan az Enabelnél, a belga szövetségi kormány fejlesztési ügynökségénél állt alkalmazásban, és egy kisvállalkozásfejlesztési projekt keretében tevékenykedett a Gázai övezetben.

A miniszter hozzátette, hogy a légicsapásban, amely összesen hét ember életét követelte, munkatársuk apja, bátyja és hatéves unokahúga is életét vesztette. A támadás egy házat ért, amelyben 25 ember tartózkodott, főként olyanok, akiket a Gázai övezet más részeiből telepítettek ki az izraeli erők hadműveleteit követően.

– hívta fel a figyelmet Caroline Gennez.

Jean Van Wetter, az Enabel igazgatója közleményében úgy vélte: Izrael durván megsértette a nemzetközi humanitárius jogot.

– hangsúlyozta.

Hamász-képviselő: a szervezet letenné a fegyvert, ha megvalósul a kétállami megoldás

A Hamász palesztin terrorszervezet hajlandó letenni a fegyvert és hagyományos politikai párttá alakulni, ha megvalósul a kétállami megoldás – jelentette ki a szervezet egyik legmagasabb rangú politikai tisztségviselője az AP amerikai hírügynökségnek.

A Hamász megalakulása óta mind ez idáig elutasította Izrael Állam elismerését.

A tűzszüneti és a fogolycseréről folytatott tárgyalásokon a Hamászt képviselő Hajja arról is beszélt, hogy a szervezet szeretne csatlakozni a rivális Fatah vezette Palesztinai Felszabadítási Szervezethez, aminek révén egységes kormányzatot szeretne Gázában és Ciszjordániában.

„A tapasztalatok azt mutatják, hogy a megszállók ellen harcolók, amikor elnyerték saját államukat, jogaikat és függetlenek lettek, mit tettek? Politikai párttá váltak, fegyveres erőik pedig nemzeti hadsereggé alakultak át” – fejtette ki Hajja.

Mindezek ellenére a Hamász hivatalos politikai programja továbbra is azt tartalmazza, hogy a szervezet „elutasít minden más megoldást Palesztina teljes felszabadításán kívül a folyótól a tengerig”, ami a Jordán folyó és a Földközi-tenger közötti teljes területet jelenti.

Izrael és a Rámalláhban, a Fatah irányításával működő Palesztin Nemzeti Hatóság egyelőre nem reagált Hajja szavaira. Az izraeli vezetés a 2023. október 7-i terrortámadást követően megfogadta, hogy eltörli a Hamászt a Föld színéről.

A Hamász-vezető szerint a szervezet nem tudja pontosan, hogy még hány izraeli túsz van életben a Gázai övezetben, de nem enged abból, hogy az izraeli erők teljes kivonását és tartós tűzszünetet követel az elengedésükért cserébe.

„Ha semmi nem garantálja, hogy véget ér a háború, miért adnánk át a foglyokat?” – tette fel a kérdést Hajja, majd arra is kitért, hogy a Hamász a palesztinokon kívül semmilyen más fegyveres jelenlétet nem hajlandó megtűrni az övezetben, sem szárazföldön, sem a tengeren, és minden ilyen haderőt megszállónak tekint.

Többeket őrizetbe vettek a rendőrök Texasban az Izrael-ellenes egyetemi tüntetés felszámolásakor

A Texasi Egyetemen a rendőrség határozottan fellépett a tüntetőkkel szemben Austinban szerdán, és többeket őrizetbe vett.

Greg Abbott, Texas kormányzója világossá tette, hogy a hatóságok őrizetbe veszik azokat, akik nem távoznak az egyetemi területről. A republikánus politikus úgy fogalmazott, hogy az antiszemitizmust Texas nem fogja tolerálni, és közölte, hogy az ilyen tevékenységben részt vett diákokat kizárják az állam közfinanszírozott egyetemeiről, főiskoláiról, és az érintetteknek börtönben a helyük.

Szerdán a Dél-Kaliforniai Egyetemen erőszakos jelenetek is lejátszódtak, amikor az intézmény hatósági szerepkörben intézkedő biztonsági szolgálata próbálta felszámolni a tüntetést, és őrizetbe venni a hangadókat. A demonstrációban több százan vettek részt.

Szerdai összesítések szerint az eltelt egy hétben az Egyesült Államok 50 legnagyobb egyeteméből több mint 25 intézményben szerveztek palesztinpárti diákcsoportok tüntetéseket, a legtöbbet az ország északkeleti partvidékének egyetemein, valamint Kaliforniában.

Szerdán New Yorkba, a Columbia Egyetemre látogatott Mike Johnson, a képviselőház elnöke a zsidó diákok melletti támogatás jeleként, és az intézmény rektorának lemondását sürgette. Egyben amiatt bírálta az egyetemi vezetőket, hogy engedték odáig fajulni a helyzetet, amelyben „a félelem és megfélemlítés átveszi az uralmat a szólásszabadság, valamint a vélemények szabad cseréje és a vallás szabad gyakorlása felett”. A republikánus politikus szorgalmazta, hogy a tüntetés felszámolására akár a Nemzeti Gárdát is bevessék, amennyiben az nem szűnik meg. Mike Johnson beszédét a palesztinpárti tüntető fiatalok többször félbeszakították.

A Fehér Ház szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján a Columbia Egyetemen történteket „gonosznak” mondta, és hangsúlyozta, hogy „amikor fizikai megfélemlítés történik, és groteszk, antiszemita megjegyzések hangzanak el, azt el kell ítélni”. Hozzátette, hogy Joe Biden elnök fontosnak tartja a szólásszabadságon alapuló vitát, valamint a diszkriminációtól mentes egyetemi közeget, de a tüntetéseknek békésnek kell maradniuk, és a diákok biztonságát nem fenyegetheti veszély.

Közleményben ítélte el az Egyesült Államokban folytatódó Izrael-ellenes tüntetéseket az izraeli miniszterelnök szerdán. Benjamin Netanjahu a történteket ahhoz hasonlította, ami a németországi egyetemeken történtek az 1930-as években. Sürgette a folyamat megállítását, valamint a zsidóellenesség egyértelmű elítélését, ami véleménye szerint jelen esetben nem történt meg.

Ez történt szerdán: