2024.03.08. 10:33
Vizsgálatot indított az izraeli hadsereg a hibái feltárására
Az izraeli–palesztin háború 154. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Palesztin emberek romok között, a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júniszban 2024. március 6-án
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Mohamed Szaber
A hollandiai mecsetek tiltakoznak az izraeli elnök részvétele ellen az amszterdami holokausztmúzeum megnyitóján
A több mint kétszáz hollandiai mecsetet tömörítő ernyőszervezet, a K7 pénteken tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy az izraeli elnök részt vesz az amszterdami holokausztmúzeum vasárnapi megnyitóján, és arra szólította fel Vilmos Sándor holland királyt, hogy ne fogadja Jichák Hercogot.
A felhívást a Hercog kijelentései és tettei körüli viták váltották ki, különösen a Gáza elleni katonai akciókban való részvétele, amelynek során személyesen írt üzenetet egy tüzérségi lövedékre.
Az izraeli elnök tervezett hollandiai látogatása során Vilmos Sándor királlyal együtt beszédet mond a nemzeti holokauszt múzeum megnyitóján.
A K7 hangsúlyozta:
Hercog jelenléte nemcsak azokra mér csapást, akiket érdekel a palesztin nép sorsa, hanem az igazságosság és az emberi jogok elveire is. A szervezet úgy véli, hogy egy olyan államfőt, aki ártatlan gázai civileket terroristáknak bélyegez, és igazolja halálukat, nem kellene a holland kormánynak és főleg nem a királynak fogadnia.
Vilmos Sándor pénteken jelezte, hogy a felhívások ellenére részt fog venni a múzeummegnyitón.
A múzeumnak nagy és nemzeti jelentősége van, ezért a király ott lesz
– közölte a kormány információs szolgálata, hozzátéve hogy a megnyitóra több államfő is meghívást kapott.
Jichák Hercog részvételét szerdán jelentette be a Zsidó Kulturális Negyed, amely alá a múzeum működtetése tartozik. A szervezet
sajnálatosnak nevezte, hogy a nemzeti holokausztmúzeumot a gázai háború idején nyitják meg, de olyan ünnepségre számítanak, amely méltó lesz a múzeum nagy nemzeti és nemzetközi jelentőségéhez.
Az amszterdami Waterloo térre vasárnap délelőttre tüntetést szerveztek Hercog jelenléte ellen. A tüntetés egyik szervezője, egy anticionista hollandiai zsidó szervezet, az Erev Rav az izraeli elnök letartóztatására szólított fel a palesztinok elleni népirtásra való felbujtás miatt.
Levegőből ledobott segélycsomag csapott agyon többeket a Gázai övezetben
Egy, a levegőből ledobott nagy segélycsomag csapott agyon öt embert a Gázai övezetben – közölte pénteken a radikális iszlamista Hamász ellenőrzése alatt álló helyi egészségügyi minisztérium. A tájékoztatás szerint a tragédia a nem megfelelően kibomló ejtőernyő miatt következett be.
A közösségi médiában megjelent videófelvételeken látható, amint a nagy segélycsomag szinte fékezés nélkül a földnek csapódik. A halálos áldozatok mellett több sérült is van.
Az Egyesült Államok partnerországaival szombaton kezdte el légi humanitárius akcióját, amelynek keretében segélycsomagokat dobnak le a palesztin területen a lakosság ínséges helyzetének enyhítésére.
Az Európai Bizottság elnöke szerint még a héten megkezdheti működését a tengeri humanitárius korridor
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken kijelentette, hogy várhatóan a hétvégén megkezdi működését a Ciprus és a Gázai övezet közötti humanitárius folyosó, amelyen keresztül segélyszállítmányokat juttatnak el a palesztin rászorulóknak. Ciprusi sajtótájékoztatóján von der Leyen elmondta, hogy egy jótékonysági csoport által gyűjtött és az Egyesült Arab Emírségek által támogatott segélyprojekt első hajója akár már pénteken elindulhat a lárnakai kikötőből, a tengeri folyosó megnyitására szombaton vagy vasárnap kerülhet sor.
A ciprusi tengeri folyosót az Európai Unióval, az Egyesült Arab Emírségekkel és az Egyesült Államokkal közösen indítjuk el, az első hajó - egy jótékonysági csoport által gyűjtött élelmiszerrel a rakterében - a hétvégén, szombaton vagy vasárnap indulhat útnak
mondta Ursula von der Leyen. Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök azt mondta az AP hírügynökségnek, hogy a segélyszállítmánnyal megrakott első hajó, az Open Arms várhatóan szombaton indul el Lárnaka kikötőjéből a Gázai övezetbe.
Ujvári Balázs, az Európai Bizottság humanitárius segélyezésben és válságkezelésben illetékes szóvivője Brüsszelben azt mondta, hogy az Open Arms közvetlenül Gázába tartó útvonala számos logisztikai problémát vet fel. Hozzátette, hogy a misszióban az ENSZ ügynökségei és a Vöröskereszt is szerepet kapnak.
Ursula von der Leyden szerint a legnagyobb kihívást a segélyeknek a rászorulókhoz történő eljuttatása jelenti.
Tisztában vagyunk a Gázai övezet szárazföldi határain fennálló nehézségekkel, legyen szó a rafahi határátkelőről vagy a jordániai közúti folyosóról, ezért szükséges egy tengeri misszió elindítása
– mutatott rá.
ENSZ-főbiztos: a rekordszámban növekvő zsidó telepek létesítése háborús bűncselekménnyel érhet fel
A megszállt palesztin területeken létesült és rekordszámban bővülő, illegális zsidó telepek építése háborús bűncselekménnyel érhet fel – figyelmeztetett pénteken az ENSZ emberi jogi főbiztosa, hozzátéve: a telepek tovább csökkentik a palesztin állam megalapításának esélyeit.
A telepek létesítése és bővítése azt jelenti, hogy Izrael a civil lakosságát megszállt területekre küldi, az ilyen áttelepítések pedig háborús bűncselekménynek felelnek meg
– szögezte le Volker Türk, aki az ügyben egy 16 oldalas jelentést is benyújtott a világszervezet Emberi Jogi Tanácsának.
Az ENSZ-megfigyelők és más szakértők beszámolóira támaszkodó jelentés szerint a szóban forgó területeken egy év alatt, tavaly október végéig 24 300 új lakóegységet húztak fel. Ez a szám a megfigyelés kezdete, 2017 óta a legmagasabb.
Az összeállítók kiemelik, hogy erősebbé és rendszeresebbé váltak a zsidó telepesek és a biztonsági erők palesztinok ellen Ciszjordániában elkövetett erőszakos cselekményei, különösen Izrael a Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen október elején indított háborúja óta.
Ugyancsak pénteken Jeremy Laurence, az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának szóvivője az izraeli hadsereg (IDF) a gázai Rafah ellen tervezett szárazföldi művelete ellen szólalt fel, kiemelve, hogy egy ilyen akció rengeteg ember életét követelné.
Emlékeztetett arra, hogy az egyiptomi határhoz közeli városban már így is másfél millióan zsúfolódtak össze, részben helyiek, részben pedig az övezet más részéből odamenekültek, és „rettenetes, emberhez méltatlan körülmények között” kénytelenek élni.
Fotó: Leo Correa / Forrás: MTI/AP
Vizsgálatot indított az izraeli hadsereg, hogy milyen hibák miatt tudott meglepetésszerű támadást indítani a Hamász
Az izraeli hadsereg vizsgálatot indított annak feltárására, hogy milyen esetleges hibák vezettek ahhoz, hogy a Hamász iszlamista terrorszervezet tavaly október 7-én meglepetésszerű támadást tudott indítani Izrael ellen – jelentette be az IDF szóvivője.
Az IDF vizsgálata a 2018-tól 2023. október 10-ig tartó időszakot veszi górcső alá. Az iszlamista Hamász támadása után október 10-re nyerte vissza Izrael az ellenőrzést a gázai határt körülvevő térség felett.
A nyomozás minden szinten kiértékeli a meglepetésszerű offenzíva előtti órákban és az azt megelőző napokban történt döntéshozatali folyamatokat, valamint a hadsereg határvédelmi politikáját és hírszerzését az azt megelőző években.
Herci Halevi, az IDF vezérkari főnöke szerint a nyomozás célja a tanulságok levonása annak érdekében, hogy növeljék a hadsereg hatékonyságát a jelenleg is folyó harcokban, valamint hogy javítsák a felkészülést a következő hadjáratra. Fokozni kívánják vele azt az erőfeszítést is, hogy a határ menti települések lakói visszatérjenek otthonaikba és bízzanak abban, hogy képesek megvédeni őket.
A vizsgálat négy fő kérdésre összpontosít: miként ítélték meg a Hamászt 2018-tól; miként működött az ellenség terveinek értékelése 2018-tól a háború kitöréséig, különös tekintettel a hírszerzésre; hogyan történt a hírszerzési és döntéshozatali folyamat október 7. előestéjén és az azt megelőző napokon; hogyan folyt a határ menti települések feletti katonai uralom visszaszerzése október 7. és 10. között, ezen belül miként alkalmazta erőit az IDF.
Emellett áttekintik a jelenleg is zajló harcok jelentősebb csatáit és hadieseményeit, a tartalékok mozgósítását és a logisztikai működést, a fegyverzet és a tartalékalkatrészek biztosítását, valamint a támadás civil áldozatainak október 7-i evakuálását.
Az IDF kiképző és felkészítő részlege egyezteti a nyomozást, melynek eredményeit júniustól terjesztik a vezérkari főnök elé. Noha a hadseregben úgy vélik, hogy a vezérkari főnök és a vezérkar szakmai alapon, tárgyilagosan vezeti majd a vizsgálatot, az véleményük szerint nem pótolja egy külső grémium esetleges ellenőrzését.
Ez történt csütörtökön:
