2024.03.22. 06:19
Brutális terrortámadás történt Moszkvában, rengeteg a halott (videó)
758. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Füst száll fel a lángoló moszkvai Crocus City Hall nevû hangversenyteremből, amelyben katonai terepruhát viselő fegyveresek tüzet nyitottak Krasznogorszkban 2024. március 22-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Szergej Vegyjaskin
Ukrajna biztosított arról, hogy nincs köze a merénylethez, külföldi nyilatkozatok
Ukrán vezető tisztségviselők pénteken közölték, hogy az országnak nincs köze a Moszkva melletti Krasznogorszkban lévő Crocus City Hall üzletközpontban és koncertteremben elkövetett merénylethez, amelyben moszkvai közlés szerint negyven ember meghalt és több mint százan megsebesültek.
"Ukrajnának bizonyosan nincs köze a Crocus City Hallban történt lövöldözéshez és robbanásokhoz. Ennek semmi értelme"
- írta az X mikroblog portálon Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója. Hozzátette, hogy Ukrajna sosem nyúlt terrorista módszerekhez, hogy Oroszország ellen harcoljon.
Meggyőződését fejezte ki, hogy a moszkvai események a katonai propaganda fokozódását, nagyobb katonai készültséget és az Ukrajna elleni hadműveletek kiszélesedését váltják ki.
Azt is állította, hogy jóval a pénteki merénylet előtt Moszkvában működő három nagykövetségtől is kaptak információt arról, hogy véres támadás készül az orosz fővárosban.
Az ukrán katonai felderítés közösségi portálokon közzétett közleményében azzal vádolta meg a Kremlt és a titkosszolgálatait, hogy ők rendezték a véres merényletet, hogy Ukrajnát vádolhassák, és meg tudják indokolni az általános mozgósítást és a háború "eszkalációját".
Andrij Juszov, az ukrán katonai felderítés szóvivője az Ukrajinszka Pravda című hírportálnak nyilatkozva úgy vélte, hogy a merénylet az orosz elnök, Vlagyimir "Putyin titkosszolgálatainak tudatos provokációja, amelyről előre figyelmeztette a nemzetközi közösséget".
Számos külföldi kormány is gyorsan reagált a merényletre.
Lengyelország elítéli a terrorizmus minden formáját - jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a TVN24 kereskedelmi televíziónak nyilatkozva.
A német külügyminisztérium részvétét fejezte ki a terrortámadás miatt, és sürgette, hogy gyorsan nyomozzák ki az elkövetőket. "Sürgősen ki kell vizsgálni a történteket. Mély együttérzésünket fejezzük ki az áldozatok hozzátartozóinak" - áll a tárca közleményében.
Határozottan elítélte a krasznogorszki terrortámadást a török és a szaúdi külügyminisztérium is, részvétét fejezve ki az orosz népnek és kormánynak.
"Az Európai Uniót sokkolta és megrázta a Crocus City Hallban elkövetett merénylet. Az EU elítél bármilyen, a polgári lakosság ellen irányuló támadást. Együttérzünk minden szenvedő orosz állampolgárral" - közölte Peter Stano, az EU külügyi szolgálatának szóvivője az X-en.
Az EU megdöbbentőnek és sokkolónak nevezte
Az Európai Unió sokkolónak és megdöbbentőnek nevezte a péntek esti merényletet, amelyet a Moszkva melletti Krasznogorszkban, a Crocus City Hallban követtek el ismeretlenek, és amelyben legkevesebb negyven ember meghalt, több mint száz pedig megsebesült, köztük gyerekek.
"Az EU-t sokkolják és megdöbbentik a moszkvai Crocus City Hallban elkövetett terrortámadásról szóló jelentések. Az unió elítél minden olyan támadást, amely civilek ellen irányul. Részvéttel gondolunk minden érintett orosz állampolgárra" - közölte Peter Stano uniós szóvivő az X-en.
Az Iszlám Állam jelentkezett a támadás elkövetőjeként
Az Iszlám Állam terrorszervezet jelentkezett péntek este egy Telegram-üzenetben a Moszkva melletti Krasznogorszkban végrehajtott, legkevesebb negyven ember halálát okozó támadás elkövetőjeként.
Brutális terrortámadás történt Moszkvában, rengeteg a halott (videó)
A Crocus City Hallban a Piknik nevű zenekar adott koncertet hatezer néző előtt, amikor - a legfőbb orosz nyomozóhatóság, a Nyomozó Bizottság közlése szerint - 2-5 ember rájuk támadt automata lőfegyverekkel.
Szemtanúk szerint a terepszínű ruhát viselő támadók gránátot vagy gyújtóbombát dobtak a nézőtérre, ahol nagy robbanás hallatszott, majd tűz keletkezett.
A lángok miatt később beomlott a Crocus City Hall tetőszerkezete. A tüzet azóta sikerült eloltani, a nemzeti gárda pedig keresi az elkövetőket.
Az orosz hatóságok terrorcselekménynek minősítették a támadást.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője közölte: az illetékes szervek folyamatosan informálják Vlagyimir Putyin orosz elnököt a fejleményekről.
Az orosz parlament felsőházának elnöke megtorlással fenyegette meg az elkövetőket.
"Mindazok, akik e rettenetes bűncselekmény mögött állnak, megkapják méltó és elkerülhetetlen büntetésüket" - mondta Valentyina Matvijenko.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegramon azt írta,
Oroszország elpusztítja az ukrán vezetőket, ha kiderül, hogy ők felelősek a merényletért.
John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági szóvivő sajtótájékoztatón fejezte ki részvétét, és azt mondta: nincsenek olyan információik, amelyek szerint a támadás mögött Ukrajna vagy az ukránok állnának.
Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője erre reagálva felszólította Washingtont, hogy ha vannak információi, ossza meg őket, ha nincsenek, ne nyilatkozzon így!
Moszkvában minden nyilvános rendezvényt lefújtak a krasznogorszki rendezvényközpont elleni támadás miatt.
Szergej Szobjanyin főpolgármester hatalmas tragédiának nevezte a történteket.
A Fehér Ház együttérez az oroszországi koncerttermi támadás áldozataival
„Egyelőre nem tudok több részletet közölni” – mondta John Kirby, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok további információkhoz kíván jutni.
Hírügynökségi jelentések szerint a Moszkva melletti Krasznogorszkban öt ember nyitott tüzet gépfegyverből a Crocus City Hall nevű hangversenyteremben és az épület előcsarnokában. A támadásban sokan meghaltak és megsebesültek.
Kirby hozzátette:
a Fehér Háznak nem áll rendelkezésére olyan értesülés, amely szerint Ukrajnának vagy ukránoknak köze lenne a lövöldözéshez.
„Nem tanácsolnám, hogy ilyen korai stádiumban Ukrajnával való kapcsolatról beszéljünk” – hangsúlyozta a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.
Kirby megjegyzésére reagálva Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője felszólította az Egyesült Államokat, ossza meg Moszkvával az információit, amelyek alapján biztos, hogy Ukrajna nem érintett a támadásban.
A Fehér Ház azt mondta, nem látja jelét annak, hogy Ukrajna vagy ukránok részesei lettek volna a moszkvai terrorakciónak. Milyen alapon vonnak le washingtoni hivatalnokok bármilyen következtetést valakinek az ártatlanságáról egy tragédia közepette?
– tette fel a kérdést.
„Ha Washingtonnak vannak információi, ossza meg őket, ha nincsenek, ne nyilatkozzon így!” – mondta Zaharova.
John Kirby a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok nem bátorítja és nem segíti Ukrajnát Oroszországon belüli csapások végrehajtására. Kirby nem volt hajlandó kommentálni a The Financial Times brit napilap értesülését, amely szerint az Egyesült Államok felszólította Ukrajnát, hogy állítsa le az orosz energetikai létesítmények elleni dróntámadásokat, illetve figyelmeztette Kijevet, hogy azokkal megtorlást, valamint a nemzetközi olajárak emelkedését provokálhatja ki.
A szóvivő annyit közölt, Washington hosszú távú politikája, hogy ne bátorítsa az ukránokat Oroszországon belüli csapások végrehajtására.
Leomlott a megtámadott rendezvényközpont teteje
Leomlott a megtámadott és lángokban álló oroszországi rendezvényközpont teteje – jelentette a RIA orosz hírügynökség.
Korábbi közlés szerint a krasznogorszki épület egyharmada égett a támadás következtében. Szemtanúk szerint az automata fegyverrel felszerelkezett támadók gránátot vagy gyújtóbombát dobtak a nézőtérre, ahol nagy robbanás hallatszott majd, tűz keletkezett.
A Moszkva északnyugati elővárosában lévő Crocus City Hallban a Piknik nevű népszerű orosz rockegyüttes adott koncertet mintegy 6000 néző előtt.
Adományokkal segítette a kárpátaljai reformátusokat a Magyar Református Szeretetszolgálat
A nehéz körülmények között élő kárpátaljai református családok számára tartós élelmiszert és alapvető higiéniai termékeket tartalmazó szeretetcsomagokat, az idős, egyedülálló híveknek mobiltelefonokat adományozott a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) a közelgő húsvét alkalmából.
Juhász Márton, az MRSZ ügyvezető igazgatója a beregszászi járási Kisbégányban a kárpátaljai magyar média újságíróinak elmondta, hogy a szervezet egyfajta postásként működik, hiszen a magánszemélyek, egyházközségek és a kisebb és nagyobb vállalatok, gazdálkodó szervezetek által biztosított adományokat juttatja el a rászorulókhoz.
Ezúttal a három kárpátaljai református egyházmegye számára 25-25 mobiltelefont adott át a szeretetszolgálat, amelyek használata az idősek által is könnyen elsajátítható, így az eszközöknek köszönhetően könnyebben tudnak kapcsolatot tartani szeretteikkel, akik a háború miatt elhagyták szülőföldjüket, vagy gazdasági okok miatt még korábban kivándoroltak.
Az MRSZ emellett tartós élelmiszercsomagokkal is támogatta a Kárpátalján élő rászoruló családokat. A 150 adománycsomagba száraz tészta, rizs, cukor, olaj, liszt, konzervek és alapvető higiénés termékek is kerültek, amelyek összértéke meghaladja a 700 ezer forintot.
Juhász Márton ügyvezető igazgató kiemelte: az MRSZ 20 kárpátaljai ingyenkonyhát támogat, amelyek tíz hónapon át mintegy 200 ezer adag ételt készítenek a rászorulók, főként az idősek és hátrányos helyzetű gyerekek számára.
Kifejtette: az elképzelésük szerint a program folytatódik, ezért azt szeretné, hogy „a gazdasági társaságok, gyülekezetek, cégek fogadják örökbe akár csak egy hétre vagy egy hónapra a húsz ingyenkonyha valamelyikét”, biztosítva ezzel a működésüket.
„Megtorló” csapásokról számolt be az orosz védelmi minisztérium
Válaszul az orosz területek lövetéséért és a határmenti települések elfoglalására tett kísérletekért az orosz fegyveres erők az elmúlt hét folyamán 49 „megtorló” csapást mértek ukrán célpontokra légi és földi indítású nagyhatótávolságú rakétákkal, egyebek között hiperszonikus Kinzsalokkal és drónokkal – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
A március 16-22. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint a támadások az ukrán fegyveres erők döntéshozatali központjait, repülőtéri létesítményeket, fegyverek és haditechnikai eszközök javítóműhelyeit, légi és tengeri drónok raktárait, logisztikai bázisokat, valamint a különleges műveleti erők és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési pontjait érték. A tárca közölte, hogy pénteken nagyszabású támadást intézett az ukrán energetikai ágazat és a hadiipari komplexum létesítményei, valamint vasúti csomópontok, arzenálok, továbbá olyan helyszínek ellen, ahol ukrán katonai alakulatok és külföldi „zsoldosok” állomásoznak.
Az orosz hadsereg a beszámoló szerint három települést és egy vasútállomást foglalt el a héten, miközben visszavert hetven ukrán ellenrohamot – köztük 42-t az avgyijivkai frontszakaszon –, valamint megelőző csapásokkal megakadályozta, hogy ukrán erők és külföldi „zsoldosok” behatoljanak a határon át a belgorodi és a kurszki orosz régióba.
A jelentés szerint a hét folyamán csak Belgorod megye határánál több mint háromezer embert – katonát és az „ukrán terroristaalakulatok” harcosait – vesztett a másik fél, továbbá hét harckocsit és 15 egységnyi páncélozott járművet.
A moszkvai minisztérium azt állította, hogy az ukrán alakulatok vesztesége a harci „érintkezési vonal” és a határ mentén az elmúlt hét során összesen 8750 halott, illetve súlyos sebesült. A hadijelentés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy német gyártmányú IRIS-T légvédelmi rakétaüteget, kilenc cseh RM-70-es Vampire sorozatvetőt, 21 harckocsit, 48 páncélozott harcjárművet, két Tocska-U harcászati rakétát, földi célok leküzdésére átalakított két Sz-200-as légvédelmi rakétát, Vampire, Vilha, Uragan és HIMARS sorozatvetők 156 rakétáját, valamint 995 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. Belgorodban egy civil életét vesztette, a luhanszki régióban 52 ezren, Donyeckben pedig 41 ezren maradtak áramszolgáltatás nélkül ukrán támadások következtében.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy Moszkvában őrizetbe vette az Oroszországban terrorszervezetnek nyilvánított és betiltott Orosz Önkéntes Hadtest (RDK) nevű „ukrán szervezet” hét támogatóját, akik arra készültek, hogy bűnözői csoportot hoznak létre erőszakcselekmények elkövetésére. Az érintettektől hidegfegyvert, egy légpisztolyt, paprikaspray-t, náci szimbólumokkal ellátott zászlókat, valamint az RDK vezetőivel folytatott levelezést tartalmazó kommunikációs eszközöket foglaltak le.
Az FSZB arról is beszámolt, hogy likvidált egy ukrán ügynököt, aki az ukrán titkosszolgálatok megbízásából terrorcselekményt készült elkövetni a Zaporizzsja megyei Berdjanszkban, és aki tavaly októberben egy robbanószerkezettel megölt egy orosz katonatisztet. Az 50 éves férfi az elfogási kísérlet közben ellenállást tanúsított.
Kreml: Moszkva számára már de facto háború kezdődött
Az ukrajnai „különleges hadművelet” jogi státusza nem változik, Oroszország számára azonban már de facto háború kezdődött – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.
Peszkov ezzel, kérdésre válaszolva, egy pénteken az Argumenti i Fakti című lapban megjelent nyilatkozatát pontosította, amelyben kijelentette, hogy Oroszország a nyugati országok beavatkozása miatt hadiállapotba került.
Hadiállapotban vagyunk. Igen, ez különleges hadműveletnek indult, de amint ott megalakult ez a társaság, amint a kollektív Nyugat Ukrajna oldalán résztvevője lett ennek, számunkra ez már háborúvá vált
– mondta Peszkov az Argumenti i Faktinak nyilatkozva.
Hozzátette, hogy ezt a tényt mindenkinek meg kell értenie a saját „belső mozgósításának érdekében”.
Utólag, pénteki telekonferenciáján a Kommerszant FM-nek a konfliktus hivatalos meghatározását firtató kérdésére válaszolva a Kreml szóvivője azt mondta:
„Lényegében azt követően, hogy a kollektív Nyugat belépett ebbe az egészbe, ez háborúvá változott. De jure ez különleges hadművelet. De facto számunkra ez háborúvá vált, miután a kollektív Nyugat egyre inkább és közvetlenebbül emeli a konfliktusban való részvételének szintjét. Vagyis lényegi változások következtek be, de nem jogi értelemben.”
Arra a felvetésre, hogy mi a teendő azokkal az emberekkel kapcsolatban, akiket háborúellenes felhívások, egyebek között a „Nem a háborúra!” szlogen miatt ítéltek el, Peszkov azt mondta, hogy az ő esetükben „teljesen más a kontextus”.
Fotó: Vagyim Szavickij / Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata
A szóvivő a telefonos sajtótájékoztatón azt is elmondta: a Kreml jó néven venné, ha az Egyesült Államok felszólítaná a kijevi rezsimet, hogy hagyjon fel a békés orosz célpontok, a lakóházak és szociális létesítmények elleni „terrorista tevékenységével”.
Oroszország nem engedheti meg, hogy a határán egy olyan állam létezzen, amelynek dokumentált szándéka, hogy bármilyen módszert alkalmazva elvegye tőle a Krímet, nem is beszélve az új régiók területéről
– mondta a szóvivő az Argumenti i Fakti című lapnak.
Hangsúlyozta, hogy Moszkva számára a legfontosabb a – 2023-ban elcsatolt – négy új régióban élő emberek biztonsága, valamint a Kijev által „de facto megszállt területek felszabadítása”.
„Katasztrofális következményeket” helyezett kilátásba a szóvivő az érintett bankok számára az Európában lévő orosz kintlévőségek kisajátítása esetére. Rámutatott, hogy az unióban elhangzott kijelentések ellenére az eszközök kamatai nem gazdátlanok, azoknak van tulajdonosuk.
Az EU szankciókkal sújtott többeket, akik kapcsolatba hozhatók Alekszej Navalnij halálával
Az Európai Unió korlátozó intézkedéseket vezetett be 33 személlyel és két szervezettel szemben, mert kapcsolatba hozhatók Alekszej Navalnij február 16-án elhunyt orosz ellenzéki politikus halálával – közölte az Európai Unió Tanácsa pénteken.
A globális emberi jogi szankciórendszer keretében az uniós szankciós listára került az a két büntetőtelep, ahol Alekszej Navalnijt 2022 júniusától a haláláig fogva tartották.
A brüsszeli közlemény szerint mindkét büntetőtábor közismert arról, hogy ott a foglyokra fizikai és pszichológiai nyomást gyakorolnak, izolálják őket, és kínzást, illetve erőszakot alkalmaznak velük szemben. Alekszej Navalnijt mindkét helyen bántalmazták: sorozatosan magánelzárást kapott, amelynek során büntetőcellában ült, illetve kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódban részesült
– írták.
Fotó: Angelo Carconi / Forrás: MTI/EPA/ANSA
Szankciós listára került az egyik büntetábor parancsnoka, Vagyim Kalinyin és a büntetőkolónia több parancsnokhelyettese. Ezenfelül a tanács úgy határozott, hogy az orosz igazságszolgáltatás egyes tagjait is felveszi a jegyzékbe, köztük Andrej Szuvorovot, aki tavaly Alekszej Navalnijt 19 évre, különleges fokozatú táborban letöltendő büntetésre ítélte; Kirill Nyikiforovot, aki elutasította Navalnij büntetés elleni keresetét, továbbá Jevgenyija Nyikolajevát és Natalija Dudart,
akik több ügyben is ítéletet hoztak a politikai ellenzék tagjaival, köztük Navalnijjal szemben, hozzájárulva ezzel az oroszországi politikai elnyomáshoz – tájékoztattak.
A szankciós listára továbbá több olyan, az orosz büntetésvégrehajtási rendszerben és az orosz igazságügyi minisztériumban dolgozó tisztviselő is felkerült, akik felelősek voltak az Alekszej Navalnij vagy a politikai ellenzék más tagjai elleni börtönbüntetések végrehajtásáért, vagy nem biztosították az emberi és polgári jogok és szabadságok védelmét – közölték.
A pénteki határozatot is figyelembe véve az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében bevezetett korlátozó intézkedések jelenleg 104 természetes és jogi személyre, valamint 23 szervezetre vonatkoznak.
Az intézkedések értelmében a szankciórendszer keretében jegyzékbe vettek vagyoni eszközeit befagyasztják, és megtiltják, hogy a részükre vagy a javukra pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat lehessen közvetlenül vagy közvetve rendelkezésre bocsátani. Emellett a jegyzékbe vett személyek nem léphetnek be az EU területére.
Az uniós tanács a közleményben hangsúlyozta: az Európai Uniót komoly aggodalommal tölti el, hogy Oroszországban folyamatosan romlik az emberi jogi helyzet, fokozódik a belső elnyomás, drasztikusan korlátozzák a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a tömegtájékoztatás szabadságát, és háborús cenzúrát vezettek be. Az EU továbbra is elítéli a korlátozó jogszabályok jelentős mértékű kiterjesztését, a civil társadalommal és az emberijogvédőkkel szembeni szisztematikus és fokozódó elnyomást, valamint a független médiával, a médiában dolgozó szakemberekkel, köztük újságírókkal, a politikai ellenzék tagjaival, valamint az Oroszországon belüli és kívüli, más kritikus véleményeket megfogalmazókkal szemben továbbra is alkalmazott elnyomó intézkedéseket.
Az EU ismételten felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássa szabadon mindazokat, akiket politikai indíttatású vádak miatt börtönöztek be – tették hozzá.
Az orosz védelmi minisztérium légibomba-támadást jelentett be
Egy Szu-34-es vadászbombázó megtámadta az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) fellegvárát – számolt be róla az orosz védelmi minisztérium a Telegram csatornáján.
Az USA felszólította Ukrajnát: hagyjon fel az orosz energia-infrastruktúra elleni támadásokkal
Az Egyesült Államok azt követeli Ukrajnától, hogy hagyjon fel az orosz energia-infrastruktúra elleni támadásokkal – számolt be a Financial Times (FT) forrásokra hivatkozva.
Amint azt a kiadvány beszélgetőpartnerei jelezték, az Egyesült Államok figyelmeztette Kijevet, hogy az orosz energiaszektor vállalatait ért dróncsapások az olaj világpiaci árának növekedéséhez vezethetnek. Ráadásul, ahogy az FT írja, Washington attól tart, hogy Oroszország visszavághat az ellenség infrastruktúrájára, amelyre a nyugati országok is támaszkodnak. Ilyen például a Caspian Pipeline Consortium olajvezetéke, amelyet nyugati vállalatok használnak, köztük az amerikai ExxonMobil és a Chevron olajtársaságok.
Nem bátorítunk és nem támogatunk orosz terület elleni támadásokat
– idézi az FT a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivőjét. A lap értesülései szerint az ukrán csapások célja az orosz katonai erőfeszítések finanszírozásának csökkentése az energiabevételek csökkentésével, valamint az Egyesült Államok új katonai segélycsomag jóváhagyására késztetése.
Több mint 1 millió ukrán maradt áram nélkül
Több mint 1 millió energiafogyasztó maradt áram nélkül Ukrajna-szerte az energetikai létesítményekre mért éjszakai orosz légicsapások után – közölte pénteken egy vezető elnöki tisztségviselő. A csapások mintegy 700 ezer lakost érintettek a keleti Harkiv régióban, legalább 200 ezret a déli Odessa és a délkeleti Dnyipropetrovszk régiókban és további 110 ezret a középső Poltava régióban – mondta Olekszij Kuleba, az elnöki adminisztráció helyettes vezetője.
Kikapcsolt az egyik Zaporizzsja atomerőművet árammal ellátó nagyfeszültségű vezeték
Január 22-én délelőtt a Zaporozsjei Atomerőművet (ZNPP) árammal ellátó két nagyfeszültségű vezeték közül az egyik kikapcsolt – számolt be a Zaporizzsja Atomerőmű adminisztrációja erről a Telegram-csatornán.
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Ivan Fedorovnak, a Zaporizzsjai területi katonai igazgatás vezetőjének Telegram-csatornája
Rakétariadó volt az oroszországi Belgorodban
Belgorodban március 22-én, pénteken reggel rakétariadót jelentettek be. Az orosz védelmi minisztérium ezt követően arról számolt be, hogy a cseh Vampire többszörös kilövésű rakétarendszer nyolc lövedékét lőtték le a régió felett. Többen megsérültek. Az ukrán fegyveres erők korábban Belgorod egyik lakónegyedére csaptak le. Eltaláltak egy szülészeti kórházat. Nem hivatalos adatok szerint hárman megsérültek.
Elvégezték a brit repülőiskolát az első ukrajnai harci pilóták
Elvégezte a brit királyi légierő (RAF) repülőiskoláját azoknak az ukrán harci pilótáknak az első csoportja, akik Nagy-Britanniában részesültek kiképzésben.
A londoni védelmi minisztérium pénteki tájékoztatása szerint ebben a csoportban tíz pilóta vett részt repülési alapképzésben és nyelvtanfolyamon.
A pilótáknak a továbbiakban a francia légierő nyújt haladó szintű repülési képzést, ezután pedig az Ukrajna által légierejének korszerűsítésére kiválasztott F-16-os harci repülőgépek üzemeltetésére képzik ki őket.
Nagy-britanniai kiképzésükön a most végzett ukrán pilóták általános repülőgép-üzemeltetést, műszeres repülést, alacsony magasságú navigációt és haladó szintű kötelékrepülést tanultak a brit királyi légierő tapasztalt kiképzőtisztjeitől – áll a londoni védelmi tárca pénteki tájékoztatásában.
A minisztérium szerint a csoport emellett angol nyelvtanfolyamon is részt vett a NATO-légierők és Ukrajna légiereje közötti együttműködési képesség – interoperabilitás – fejlesztése végett, tekintettel arra, hogy az angol a repülés szabványosított nemzetközi munkanyelve.
A brit védelmi tárca kiemeli:
több mint 60 ezer ukrán katona részesült nagy-britanniai kiképzésben azóta, hogy 2014-ben Oroszország megszállta a Krím-félszigetet, és közülük 36 ezren 2022 óta vettek részt brit képzési programokban.
A minisztérium felidézi pénteki tájékoztatásában azt is, hogy London az idén már 2,5 milliárd font (1153 milliárd forint) értékű katonai támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára. Ennek része az a minap bejelentett 325 millió fontos program, amelynek keretében Nagy-Britannia több mint tízezer fejlett technológiájú drónt szállít Ukrajnának, illetve egy 245 millió fontos támogatási csomag, amelynek célja az ukrán tüzérség hadianyag-tartalékainak növelése.
Oroszország az energia-infrastruktúrát támadta Harkovban
Az orosz erők éjjel megtámadták Harkov városában az energetikai infrastruktúrát, ami legalább 15 robbanást és többszöri áramkimaradást okozott városszerte.
Rakétacsapás ért egy harckocsigyárat, a Malisev-gyárat és két hőerőművet.
Eltalálták a Dnyipro-gátat
Az Ukrhydroenergo március 22-én bejelentette, hogy a zaporizzsjai Dnyipro-gátat – Ukrajna legnagyobb vízerőművét – egy orosz rakétatámadás során találat érte.
A társaság tüzet jelentett az állomáson.
Oroszország nagyszabású rakéta- és dróntámadást indít Ukrajna ellen
Oroszország éjjel újabb nagyszabású támadást intézett ukrán városok: Harkov, Zaporizzsja, Krivij Rih, Dnyipro és Kropivnickij ellen.
Fotó: Andrij Andrijenko / Forrás: MTI/AP
Egymilliárd eurós kamat
Az EU vezetői elviekben megállapodtak abban, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereség túlnyomó részét átadják Ukrajnának. A javaslat hárommilliárd eurót jelenthet idén, az első milliárdot pedig júliusig kaphatja meg Ukrajna
– mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A lépés továbbra is jogi kockázattal jár. Fennáll annak a lehetősége, hogy a háború után vissza kell adni a pénzt, ha Oroszország jogi lépéseket tesz.
Megnyitották a második frontot
Az Ukrajnáért harcoló oroszok koalíciója megfogadta, hogy folytatja a határon átnyúló támadásokat Oroszországban. A Putyin-ellenes harcosok sajtótájékoztatót tartottak Kijevben, miután fegyveres támadásokat hajtottak végre az oroszországi Belgorod és Kurszk határvidékén.
„Valószínűleg nem túlzás azt állítani, hogy megnyitottuk a második frontot, teljes körű katonai akciót indítva az ellenséges területre” – mondta Denisz Nyikitin, az egyik érintett csoport, az Orosz Önkéntes Hadtest (RDK) vezetője.
Harmadik segélycsomag
A Nemzetközi Valutaalap megerősítette, hogy 880 millió dollárt fizet ki Ukrajnának egy 15,6 milliárd dolláros segélycsomag harmadik szakaszában a háború sújtotta ukrán gazdaság támogatására.
Ukrán védvonal épül Harkovban
Védelmi erőfeszítések zajlanak Ukrajna északkeleti Harkov régiójában – közölte egy ukrán illetékes. A munkások egész nap fadeszkákkal és cementtel megerősített mély árkokat ásnak ki.
Az ukrán katonák új orosz áttörési kísérletre készülnek a harkovi régióban található Kupjanszkban, amelyet hevesen védtek az orosz erőkkel szemben. A lövészárkok az ukrán csapatokat támogatják abban az esetben, ha visszavonulnak a városból.
Az erődítményeket egy korábban elfoglalt területen építik, ezért előtte még aknamentesíteniük is kellett a zónát.
A háború az oroszok kezében van
Karolina Hird, a Háborúkutató Intézet munkatársa szerint a háború jelenleg Oroszország kezében van.
„A vonalak stabilak, Ukrajnának pedig nincs meg az a nyugati forrása, amelyre szüksége lenne saját támadó hadműveleteinek folytatásához” – mondta az elemző a Sky Newsnak.
Szerinte Vlagyimir Putyin új elnöki mandátumát valószínűleg arra fogja használni, hogy a jelenlegi frontvonalat fenntartva felkészüljön a NATO-val való háborúra 3-5, esetleg még több éven belül.
Ez nem feltétlenül jelent olyan hagyományos háborút, ahol tankok csatáznak, sokkal inkább a NATO-tagok elleni katonai fenyegetés keverékét és több hibrid manipulációt.
Ukrajna stabilizálta a keleti frontot
A védelmi erőknek sikerült stabilizálniuk a helyzetet Kelet-Ukrajnában – mondta Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.
Magas rangú NATO-vezető Ukrajnában
A NATO Katonai Bizottságának elnöke, Rob Bauer admirális csütörtökön Ukrajnába látogatott. Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az ukrán katonák támogatásáról, a civilek védelméről egyeztettek, de természetesen szóba került Ukrajna szándéka is, hogy a katonai szövetséghez csatlakozhasson.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Zelenszkij légvédelmi rendszereket kért
Több mint 30 rakétát, köztük ballisztikus rakétákat is semlegesített csütörtökön az ukrán légvédelem, de tovább kell növelni a légvédelmi egységek számát és minőségét – mondta napi videójában az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij szerint minden orosz rakétatámadás azt mutatja, hogy a Putyin-rendszerrel szembeni világszankciók még nem elégségesek. Minden orosz rakéta tartalmaz ugyanis más országokból származó részeket. Az X-101 rakétákban legalább 53, a Kinzhal rakétákban legalább 49 olyan alkatrész van, amelyet Oroszország nem gyárt. Ezek jelentős részét a szabad világ vállalatai gyártják, és különféle szürke importtal jutnak el Oroszországba. Feltétlenül blokkolni kell az ilyen rendszereket és mindazokat, akik elősegítik őket! – mondta Zelenszkij.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. március 21-én az ukrán-magyar határszakaszon 5425 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4685 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 40 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt csütörtökön:
Ukrán válság
- Zelenszkij szerint 11 ezer észak-koreai katona van Kurszkban – frissül
- Putyin az ukránok által megszállt kurszki területek visszafoglalását ígérte
- A német Baloldal párt társelnöke ellenzi a további fegyverszállításokat Ukrajnába
- Medvegyev: Amerikának komolyan kell vennie az orosz nukleáris figyelmeztetéseket
- Reagált a külügy a Zelenszkij megdöbbentő kérésére
