2024.03.29. 07:27
Aleppó közelében sok katona meghalt egy izraeli légicsapásban
Az izraeli–palesztin háború 175. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Izraeli harckocsi a Gázai övezet határánál, Dél-Izraelben 2024. március 19-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Ariel Schalit
Izrael bírálja az ENSZ-jelentést a gázai éhínségről
Izrael pénteken bírálta az ENSZ-nek a fenyegető gázai éhínségre figyelmeztető jelentését, arra hivatkozva, hogy pontatlanságokat tartalmaz, kétes forrásokra hivatkozik és hiányos.
Az élelmiszerhiány a Gázai övezet egyes részeiben messze meghaladta az éhínség szintjét, az azonnali tűzszünet és a harcok dúlta övezetekbe szállított élelmiszer nélkül tömegek halhatnak meg
- közölte múlt hétfőn a globális éhínség monitorozásával foglalkozó szervezet.
Izrael "elismeri a háború által a gázai polgári lakosságra gyakorolt szomorú következményeket" - közölte az izraeli védelmi minisztériumnak a hadsereg polgári tevékenységeit a palesztin területeken összehangoló szerve (COGAT).
Izrael azonban nem foglakozik élelmiszerosztással Gázában
- tette hozzá, azzal vádolva meg az ENSZ-szervezeteket, hogy nem képesek a naponta érkező segélyeket kezelni.
"A kerem-salomi átkelőnél állandóan több száz teherautó akad el a gázai oldalon, miután az izraeli hatóságok átléptették őket" - tette hozzá a COGAT.
Feszült a viszony Izrael és egyes ENSZ-szervezetek, különösen az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynöksége, az UNRWA között, amely a múlt héten jelezte, hogy Izrael véglegesen megtiltotta számára, hogy segélyszállítmányokat juttasson el Gázai övezet északi részébe.
Izrael megkérdőjelezte a jelentés azon megállapításának pontosságát is, hogy a háború október 7-i kezdete előtt 500 teherautó, közöttük 150 élelmiszerszállító jármű lépett be naponta a Gázai övezetbe.
Izrael bírálta az IPC-t, amely a Hamasz vezetésű gázai egészségügy-minisztérium által közölt adatokat idézte az áldozatokról, mondván, hogy az Izrael által terrorszervezetnek minősített Hamász "stratégiai érdeke", hogy megtévesztő információkat szolgáltasson.
A COGAT szerint a jelentésben számos tárgyi tévedés található.
Netanjahu hozzájárult a tűzszüneti tárgyalások újabb fordulójához
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hozzájárult ahhoz, hogy megtartsák a Dohában és Kairóban folytatott tűzszüneti tárgyalások újabb fordulóját - közölte a miniszterelnöki kabinet pénteken.
Tíznapos egyezkedés után Izrael külföldi biztonsági szolgálatának, a Moszadnak a vezetője, David Barnea kedden rendelte vissza a Sin Bet belbiztonsági szolgálattal közös izraeli tárgyalódelegációt Katarból, miután a tárgyalások zsákutcába jutottak, mert az iszlamista Hamász terrorszervezet elutasította az amerikai kompromisszumos javaslatot a tűzszünet elérésére és az izraeli túszok visszaadására.
"Benjámin Netanjahu tárgyalt a Moszad és a Sin Bet igazgatójával, és jóváhagyta, hogy a következő napokban újabb fordulót tartsanak Dohában és Kairóban" - állt a kormányfői hivatal pénteki közleményében.
Amióta az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Hamász és Izrael közötti azonnali tűzszünetet követelő határozatot fogadott el, Izrael és a Hamász egymásra hárítják a felelősséget, amiért nem tudnak fegyverszünetben megállapodni.
A közvetítő Katar szerdán azt közölte, hogy folytatódnak a tárgyalások a Hamász és Izrael között egy gázai fegyverszünetről és a túszok elengedéséről, de azóta a felek kevés információt közöltek.
Netanjahu hivatala jelezte: a miniszterelnök megbeszélést folytatott David Barneával a tárgyalásokról, de arról nem tájékoztatott, hogy a Moszad vezetője Dohába vagy Kairóba utazik-e.
A Hamász október 7-én indított Izrael elleni támadása során legkevesebb 1160 ember halt meg, többségében civil, és Izrael szerint mintegy 250 embert elraboltak, közülük 130-an továbbra is a Hamász fogságában vannak Gázában, harmincnégyen meghaltak.
Az Izrael által a Hamász ellen megtorlásul indított Gázai övezeti offenzíva során péntekig a gázai egészségügy-minisztérium adatai szerint 32 623-an haltak meg.
Az észak-szíriai Aleppó közelében sok katona meghalt egy izraeli légicsapásban
Legalább 36 szíriai katona meghalt egy izraeli légicsapásban, amely péntek hajnalban az észak-szíriai Aleppó térségét vette célba - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH).
A brit székhelyű, kiterjedt szíriai forráshálózattal rendelkező civil szervezet szerint a csapás "a szíriai rendszer oldalán harcoló libanoni Hezbollahhoz tartozó rakétaraktárak" ellen irányult.
Legalább 36 katona meghalt és több tucatnyian megsebesültek az izraeli támadásban, amely az aleppói repülőtér közelében lévő területet vette célba
- írta a civil szervezet.
A Szana szíriai állami hírügynökség által idézett katonai forrás arról számolt be, hogy "több civil és katona meghalt és megsebesült" az Aleppó külvárosában lévő katonai állások elleni izraeli támadásban.
Egy légicsapás már csütörtökön célba vett egy lakóházat Damaszkusz külvárosában, legalább két ember megsebesült - jelentette akkor a Szana, amely Izraelt tette felelőssé a támadásért. A megcélzott területet, Szajída Zeinabot az Irán-barát csoportok fellegvárának tartják Szíriában.
Izraelben a legfelsőbb bíróság elrendelte a be nem vonuló ultraortodox tanulóknak folyósított pénzek befagyasztását
A legfelsőbb bíróság ideiglenesen elrendelte azon vallási iskolák, jesivák állami költségvetésének befagyasztását április 1-től, ahol hadköteles korú, de be nem vonuló ultraortodox fiatalok tanulnak.
A háromtagú bírói kar elutasította Gali Baharav-Miara főügyész javaslatát, hogy engedélyezzenek számukra rövid felkészülési időszakot.
A "rendelet hatálya alá nem tartozó", vagyis nem hadköteles korú fiatalok számára a tanév végéig folytatják a pénzek átutalását.
A bírák azt is bejelentették, hogy májusban kilenc bíróból álló kibővített összetételű grémium dönt az ideiglenes ítélet állandóvá tételéről. Az alkotmánybíróságként is működő bíróság olyan beadványok nyomán ült össze, melyek a jesivákban tanuló ultraortodox fiatalok katonai behívását követelték a jogegyenlőség és a közteherviselés jegyében, valamint azon intézmények költségvetésének megszüntetését, melyeknek diákjai nem vonulnak be az Izraelben kötelező katonai szolgálatra.
A döntés a 18 és 26 év közötti ultraortodox fiatalokat érinti, akik korábban egy rendelet alapján minden évben halasztást kaptak katonai szolgálatuk megkezdésére, majd 26 évesen véglegesen felmentették őket.
Az ítélet váratlanul érte a kormánykoalícióban részes két ultraortodox pártot, melyek már csütörtök este összeültek megtárgyalni azt, és telefonon beszéltek Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel.
Az arab országokból származó ultraortodoxokat tömörítő Sasz párt vezetője, Arije Deri példátlan szemtelenségnek nevezte a bíróság döntését. "Pontosan azokban a napokban, amikor Izrael népének szüksége van az Ég irgalmára délen és északon, a legfelsőbb bíróság sértő magatartást tanúsít a Tóra-tudósokkal szemben, akiken a világ alapul. A Sasz párt továbbra is harcolni fog a jesiva tanulók jogáért a Tóra tanulmányozására"- nyilatkozta Deri.
"Szükségünk van a katonákra a nehéz háború idején, és a társadalomnak az az igénye, hogy mindenki vegyen részt az állam szolgálatában. A bíróság a nyilvánvalóról határozott, eljött az idő, hogy a kormány is megtegye a nyilvánvalót. Itt az ideje a cselekvésnek" - mondta Beni Ganz miniszter, a hadikabinet tagja csütörtök este.
Izraelben 1948-tól, az állam megalakulásától kivételezettek voltak a jesivákban tanuló ultraortodox fiatalok, akikre nem vonatkozott a hadkötelezettség. David Ben-Gurion, az ország első miniszterelnöke azért engedélyezte ideiglenesen akkor még csak négyszáz jesiva-tanuló felmentését, hogy segítse a második világháborúban Európában felszámolt vallásos zsidó kultúra fennmaradását, ugyanis a holokauszt miatt drámaian lecsökkent a zsidó vallási tanulmányokat folytatók száma.
Ez történt csütörtökön:
