2024.02.19. 09:25
Videó bizonyíthatja, hogy ENSZ-alkalmazott is részt vett az Izrael elleni terrortámadásban
Az izraeli–palesztin háború 136. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Túlélőket és holttesteket keresnek a romok alatt palesztinok, miután izraeli légicsapás érte a Gázai övezet középső részén fekvő Deir el-Balahot 2024. február 18-án
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Mohamed Szaber
Benjámin Netanjahu: Izrael mindenképpen megtartja a katonai ellenőrzést a palesztin területek felett
Izrael mindenképpen megtartja az átfogó katonai ellenőrzést a palesztin területek felett, még akkor is, ha megállapodás születne a kétállami megoldásról - jelentette ki hétfő esti videóüzenetében Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
"Minden esetben, tartós megoldás, vagy annak hiányában, Izrael meg fogja tartani a teljes biztonsági ellenőrzést a Jordán-folyótól nyugatra eső területeken"
- húzta alá az izraeli kormányfő. Hangsúlyozta, hogy ez "természetesen" magába foglalja Ciszjordániát és a Gázai övezetet is.
"Mindenki tudja, hogy én voltam az, aki évtizedek óta akadályozta a palesztin állam megteremtését, amely létünket fenyegetné" - hangsúlyozta Netanjahu.
Izrael legfontosabb szövetségese, az Egyesült Államok egyre inkább szorgalmazza a kétállami megoldást, vagyis hogy Izrael mellett alakuljon egy palesztin állam.
Ez utóbbi elképzelések szerint az 1967 óta megszállt területeken jönne létre Ciszjordánia, a Gázai övezet és Kelet-Jeruzsálem területén.
Az izraeli kormány vasárnapi ülésén egyhangúlag elutasította a palesztin állam egyoldalú nemzetközi elismerését.
Netanjahu hétfőn arról beszélt, hogy a határozatot most beterjeszti az izraeli parlamentben, a kneszetben.
Mint mondta, palesztin állam csakis Izrael és a palesztinok közötti "közvetlen tárgyalások révén" jöhet létre.
Szijjártó Péter: Magyarország nem támogatta az izraeli telepesek szankciós listára helyezését
Magyarország egyedüliként nem támogatta az izraeli telepesek szankciós listára helyezését az Európai Uniós külügyi tanácsülésén, ennek megfelelően tehát nem is születhetett ilyen döntés - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ülés utáni sajtóértekezletén a közel-keleti napirendi pont kapcsán rendkívül feszült, a személyeskedés határát sokszor súroló vitáról számolt be, amelynek során nem született megállapodás a több tagállam is által szorgalmazott, izraeli telepesekkel szembeni szankciókról, amelyek
elfogadását tájékoztatása szerint hazánk továbbra sem támogatja.
"Kezdetben volt egy-két - és most ezt szó szerint értem, hogy egy-két - másik ország is, amely hozzánk hasonló álláspontot képviselt. Nekik idővel megváltozott az álláspontjuk - maradjunk ennyiben -, vagy finomodott az álláspontjuk, igazodott a többségéhez, s így Magyarország egyedüliként nem támogatta az izraeli telepesek szankciós listára helyezését, így erről döntés ma nem is születhetett" - mutatott rá.
Hangsúlyozta:
egy ilyen lépés további feszültségeket szítana egy terrortámadást szenvedett országban, amely jelenleg komoly terrorellenes műveletet hajt végre, ennek a sikere pedig nemcsak izraeli, hanem egyben globális érdek is.
"Ezt a terrortámadást szenvedett országot gyengítené, hogy ha állampolgáraival szemben szankciókat foganatosítanánk" - vélte, hozzátéve, hogy az intézkedéssel fokozódhatna a feszültség Ciszjordániában is, ahova adott esetben így akár át is terjedhetnének a harcok.
"Szerintem ezt mindenképpen meg kell akadályozni. Újabb, feszültséget generáló döntésre semmifajta szükség nincs, az kifejezetten veszélyeztetné a Közel-Kelet és ezáltal Európa biztonságát is" - közölte.
Szijjártó Péter tudatta, hogy
a kormány ugyanakkor újabb szankciókat sürgetett a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezettel szemben.
"Ebben egyetértés látszott, azonban több tagország összekötötte ezt a két kérdést, számomra teljesen elfogadhatatlanul, s azt az álláspontot képviselték, hogy a két uniós döntés nem történhet meg egymás nélkül" - fogalmazott.
"Ez szerintem elfogadhatatlan álláspont (..) A Hamász és az izraeli telepesek közé egyenlőségjelet tenni, az súlyos Izrael-ellenességre szolgáltat bizonyítékot" - folytatta.
"Tehát mi továbbra is azt gondoljuk, hogy a Hamászt a lehető legsúlyosabb szankciókkal kell sújtani, a telepesek szankciós listára helyezése viszont nem indokolt" - fűzte hozzá.
A miniszter végül érintette Libanon helyzetét is, kiemelve, hogy
ma a legfontosabb feladat a fegyveres konfliktus kiszélesedésének megakadályozása, ugyanis amennyiben az átterjed a térségbeli államokra, akkor a harcok nem fognak megállni az adott ország határánál, hanem lángba boríthatják a teljes Közel-Keletet, ez pedig Európa biztonságára is súlyos kihatással lehetne.
"Ezért azt kezdeményeztem, azt szorgalmaztam, hogy a legitim libanoni kormány kapjon meg minden támogatást az Európai Unióból annak érdekében, hogy el tudják kerülni az izraeli-libanoni határon a fegyveres összetűzések oly mértékű elmérgesedését, hogy az a háború továbbterjedését jelenthesse" - mondta.
Arra is kitért, hogy Magyarország természetesen egyetért azzal, hogy minden egyes háborúban nagyon lényeges a civilek védelme, ennek jelenként
a kormány eddig már félmillió dollárnyi segítséget nyújtott Egyiptomnak és a jeruzsálemi latin patriarkátusnak a polgári lakosság megóvására.
"Természetesen szorgalmazzuk a túszok azonnali szabadon engedését. Ennek tekintetében
semmifajta feltételt nem fogadunk el, egy reális megállapodást kell tető alá hozni, és remélem, hogy a katariaknak és az egyiptomiaknak mindez majd sikerül is"
- összegzett.
Palesztina elismeréséről szóló vitára kerülhet sor a luxemburgi parlamentben
A február 13-án indított, Luxemburgot a palesztin állam elismerésére felszólító petíció már elérte a 4500 aláírást, amely ahhoz szükséges, hogy vitát lehessen kezdeményezni az ország parlamentjének alsóházában - közölte hétfőn Le Quotidien luxemburgi napilap.
A kezdeményezést Halid Karajbic luxemburgi lakos indította el, aki
úgy véli, Palesztina önálló államként való elismerése "szimbolikus, de fontos lépés lenne a palesztinai igazságosság felé", és azt bizonyítaná, hogy a luxemburgi állam nemcsak adományokkal segíti a palesztin népet, hanem önálló nemzetként is tekint rájuk.
"Az évek során bebizonyosodott, hogy naivitás lenne Izraeltől elvárni Palesztina elismerését. Izrael nem tétlenkedik új illegális települések építésével a megszállt Ciszjordániában. A Gázai övezet blokádja során sem tanúsítanak visszafogottságot, ami további gyűlölethez, erőszakhoz és instabilitáshoz vezetett ebben a régióban. A megszállás megszüntetéséhez a palesztin állam elismerése az első lépés"- hangsúlyozta a petíció benyújtója.
Jean Asselborn volt luxemburgi külügyminiszter a Facebookon közzétett bejegyzésében közölte, hogy aláírta a petíciót. "A luxemburgi külügyminisztérium élén töltött majdnem két évtized után sajnálom többek között azt, hogy nem sikerült meggyőznöm a kormányokat arról, hogy a parlamentben többséget szerezzenek a palesztin állam elismerésének megszavazására" - írta bejegyzésében.
A szocialista politikus megjegyezte, a Keresztényszociális Néppárt és a liberális Demokrata Párt tagjai "úgy tűnik már más álláspontot képviselnek az ügyben, és egységesen a kétállami megoldásról beszélnek", mint az izraeli-palesztin konfliktusból való egyetlen kiútról. "Merjük remélni, hogy ezek nem csak üres szavak" - írta a volt külügyminiszter.
"A gázai háborút követően a kétállami megoldás támogatása annak elismerését jelenti, hogy a létező Izrael állam mellett - amelynek polgárainak joguk van biztonságban és békében élni - helyet kell biztosítani egy olyan államnak, amelyben a palesztinok is békében, biztonságban és méltóságban élhetnek az 1967-es határokon belül, Jeruzsálemmel mint közös fővárossal"
- tette hozzá Asselborn.
Xavier Bettel volt kormányfő, jelenlegi luxemburgi külügyminiszter tavaly decemberben a L'Essentiel napilapnak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy támogatja a kétállami megoldást, ami közép- és hosszú távon az egyetlen megoldás a konfliktus befejezésére. Palesztina önálló államként való elismerésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy "jelen pillanatban nem ez a legfontosabb kérdés, de a kétállami megoldás egy későbbi időpontban az elismeréshez vezetne."
Az Európai Unió tíz tagállama ismerte el eddig a Palesztin Államot:
Bulgária, Lengyelország, Málta, Ciprus, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Románia 1988-ban, továbbá Portugália 2012-ben, valamint Svédország 2014-ben.
Videó bizonyíthatja, hogy ENSZ-alkalmazott is részt vett az Izrael elleni terrortámadásban
Mintegy négy hónappal a Hamász palesztin terrorszervezet Izrael elleni, 240 ember elrablásával járó és 1200 halottat követelő támadása után egyre több és több alattomos részletre derül fény. Az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynöksége (UNRWA) az elmúlt hetekben került reflektorfénybe, miután kiderült, hogy alkalmazottaik segíthették a terrorszervezet akcióját. A napokban újabb bizonyíték látott napvilágot: az X közösségi oldalon közzétett felvételt a dél-izraeli Be’eri kibucban vették fel, a településen 130 embert mészároltak le a terroristák és 30 civilt túszul ejtettek – írja a Magyar Nemzet a Bild cikkére hivatkozva.
A felvételen két férfi látható, amint kiszáll egy terepjáróból, majd egy halott férfihoz mennek, aki az úton fekszik a holmijai között. A holttestet a lábánál és a karjánál fogva megragadják és bedobják a csomagtartóba. Mielőtt elszáguldanának, átkutatják a meggyilkolt férfi holmiját.
Az izraeli média szerint a teljesen feketébe öltözött férfi állítólag Fejszál Ali Musszálem al-Námi, aki az UNRWA-nak dolgozik szociális munkásként Gázában.
António Guterres ENSZ-főtitkár átfogó tisztázást ígért. Több alkalmazottal már meg is szüntették az együttműködést. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa, Filippo Grandi ettől nem zavartatva az UNRWA-nak történő kifizetések újraindítását követeli.
Palesztin miniszter Hágában: Izrael népirtást követ el a Gázai övezetben
Izrael jelenleg népirtást követ el a Gázai övezetben, és már évek óta „gyarmatosító és apartheidpolitikát” folytat a palesztinokkal szemben – jelentette ki Rijád al-Malki, a Palesztin Hatóság külügyminisztere hétfőn Hágában, a Nemzetközi Bíróságon (ICJ), a palesztin területek Izrael általi, 1967 óta tartó megszállásának jogszerűségével kapcsolatos meghallgatás kezdetén.
Hangsúlyozta: Izrael gázai háborújának folytatása „elfogadhatatlan”, erkölcsi és jogi kötelessége lenne a fegyveres harcok mielőbbi, feltétel nélküli befejezése.
„A palesztinok gyarmatosítást és apartheidet szenvednek el. Noha egyesek felháborodnak ezeken a szavakon, a mi valóságunkon kellene háborodniuk” – fogalmazott a miniszter.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az „új Közel-Keletet” bemutató izraeli térképeken nem szerepelnek palesztin területek, majd kiemelte: a megszállással Izrael Palesztina teljes eltűnését és a palesztin nép elpusztítását kívánja elérni. Az igazságtalanságra és méltánytalanságra semmilyen mentség nincsen, „elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan” – húzta alá a palesztin külügyminiszter.
Andreas Zimmermann nemzetközi jogász felszólalásában azt mondta, az ENSZ felelőssége a palesztin kérdés megoldásában mindaddig fennáll, amíg azt minden szempontból kielégítő módon meg nem oldják.
Paul Reichler nemzetközi jogász azt mondta, „jól megalapozott és vitathatatlan” tények alapján a palesztin területek izraeli megszállása nyilvánvalóan és súlyosan törvénytelen. A nemzetközi jog megköveteli, hogy ennek teljesen és feltétel nélkül véget vessenek – húzta alá.
Kiemelte: a nemzetközi jog szerint a megszállás csak átmeneti állapot lehet. „Ami tehát Izrael megszállását törvénytelenné teszi, az pontosan annak állandó jellege” – fogalmazott.
A megszállás alapvető célja „a lehető legnagyobb palesztin terület végleges megszerzése, a lehető legkevesebb palesztin lakossal” – jelentette ki Reichler.
A meghallgatást – amely a tervek szerint egy hétig tart – a Nemzetközi Bíróság annak nyomán kezdte meg, hogy az ENSZ Közgyűlése 2022 decemberében nagy többséggel megszavazta, hogy a 15 bíróból álló testület nem kötelező erejű véleményt alkosson a palesztin területek, valamint Kelet-Jeruzsálem Izrael általi 57 éves megszállásának jogszerűségével kapcsolatban.
A bíróság a tervek szerint ötvenkét államot és három nemzetközi szervezetet hallgat meg az Izrael politikájából és intézkedéseiből a megszállt palesztin területeken, valamint Kelet-Jeruzsálemben eredő jogi következményekkel kapcsolatban. Izrael írásban küldte meg véleményét az eljáráshoz. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök már a közgyűlési határozat megszületésekor élesen bírálta a meghallgatást. Kijelentette:
A zsidó nép nem megszálló saját területén, így örök fővárosában, Jeruzsálemben sem, és nincs olyan ENSZ-határozat, amely el tudná torzítani ezt a történelmi igazságot.
Az eljárás elkülönül a Dél-afrikai Köztársaság által december végén indított ügytől, amelyben az afrikai ország annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit a Hamász szélsőséges palesztin szervezet elleni katonai fellépésével Gázában.
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA
A jemeni húszik újabb hajó ellen intéztek támadást az Ádeni-öböl térségében
A jemeni húszik szóvivője hétfőn bejelentette, hogy támadást intéztek a Rubymar nevű brit hajó ellen az Ádeni-öböl térségében, a Báb el-Mandeb szorosnál.
„Az akció során ügyeltünk arra, hogy a legénység biztonságban elhagyhassa a hajót” – tudatta közleményében Jahja Szárí, ám figyelmeztetett arra is, hogy a belize-i zászló alatt hajózó Rubymar súlyosan megrongálódott és „félő, hogy elsüllyed”.
Hozzátette, hogy a lázadók a Vörös-tenger partján lévő Hodeida városánál megsemmisítettek egy amerikai drónt is.
A brit haditengerészet tengerhajózási biztonsági információs szolgálata (UKMTO) megerősítette a Rubymar elleni támadás hírét, kiemelve, hogy a legénység elhagyta a hajót.
Az incidenst robbanás okozta a Rubymar közvetlen közelében – tájékoztattak.
A hajó bejrúti székhelyű üzemeltetője egyelőre nem reagált a bejelentésre.
Mindeközben az Egyesült Államok Közel-Keletért, Közép-Ázsiáért és Dél-Ázsia egy részéért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM) bejelentette, hogy öt légitámadást hajtott végre húszi katonai célpontok, köztük egy tengeralattjáró drón ellen, melyet korábban nem észleltek a lázadóknál.
Az Irán által támogatott húszik a Vörös-tengeren közlekedő – szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő – kereskedelmi és hadihajókat támadják rendszeresen azóta, hogy Izrael októberben hadműveleteket kezdett a gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet ellen.
Izrael korlátozni tervezi a muzulmánok számát ramadánkor az al-Aksza mecsetnél
Izrael korlátozni tervezi a muzulmánok számát ramadánkor a jeruzsálemi Al-Aksza mecsetnél, az iszlám vallás Mekka és Medina után harmadik legszentebb helyénél – jelentette be hétfőn az izraeli kormány.
Benjámin Netanjahu miniszterelnöki hivatala bejelentette, hogy idén korlátozzák az izraeli arab kisebbség zarándoklatát az március 11-től április 8-ig tartó ramadán, a muzulmán böjti hónap idején a jeruzsálemi Templomhegyen, az al-Aksza mecsetnél.
A miniszterelnöki hivatal szerint ez a „kiegyensúlyozott” döntés „lehetővé teszi az imádkozás szabadságát a szakemberek meghatározta biztonsági szükségletek keretein belül”.
Mindeközben az izraeli hadsereg (IDF) videofelvételt tett közzé, amelyen az látszik, hogy a Hán-Júniszban található Nasszer kórház gyógyszertárában olyan orvosságokat találtak, amelyeket Izraelből küldtek az október 7-én elhurcolt túszoknak, de nem juttatták el hozzájuk. A többnyire felbontatlan dobozokra ráírták a túszok neveit, akiknek szánták őket, s gyakran fényképeiket is ráragasztották.
Emellett a Nasszer kórházban nagy mennyiségű fegyverre és egy, a Nir Óz nevű kibucból elrabolt járműre is bukkantak az izraeli biztonságiak. Az IDF X-en közzétett jelentése szerint az izraeli biztonságiak több száz, a kórházban bujkáló, terrortevékenységgel gyanúsított palesztint fogtak el, akik közül többen egészségügyi személyzetnek álcázták magukat.
Az IDF jelentése szerint vasárnap életét vesztette egy 20 éves sorkatona a Gázai övezet déli részén folytatott összecsapásokban, melyekben többen mások megsebesültek.
Palesztin jelentések szerint Ciszjordánia északi részén, Dzsenínben tűzharc tört ki a körözött palesztinok letartóztatására a városba érkező izraeli biztonságiak és helyi fegyveresek között. A szemtanúk beszámolói szerint az összecsapásban a palesztinok pokolgépet vetettek be egy izraeli katonai jármű ellen.
Ez történt vasárnap:
