2023.11.03. 07:33
Szijjártó Péter: Magyarország kész a Kelet és Nyugat közötti híd európai pillérévé válni (videó)
A világ ismételt blokkosodása helyett együttműködésre van szükség – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Asztanában.
Forrás: Szijjártó Péter Facebook-oldala
A Türk Államok Szervezete (TÁSZ) hidat képez Kelet és Nyugat között, és Magyarország készen áll ennek az európai pillérévé válni, ugyanis a világ ismételt blokkosodása helyett együttműködésre van szükség – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Asztanában.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a TÁSZ külügyminiszteri szintű ülésén rámutatott, hogy bár rendszeresen megállapítják, hogy a globális biztonság már aligha romolhat tovább, találkozóról találkozóra bebizonyosodik, hogy ez mégis lehetséges.
Aláhúzta, Európa szempontjából ma van a legrosszabb formában a világ biztonsága a hidegháború lezárulta óta. Ukrajnában több mint másfél éve háború dúl, és nincs semmilyen előrelépés a béke felé. „Eközben sajnos számos európai vezető háborús pszichózisban szenved, és úgy gondolják még mindig, hogy a harctéren van a megoldás, de sajnos ott nincsen megoldás, csak halottak vannak. Mi, magyarok szeretnénk elkerülni a további veszteségeket és pusztítást Ukrajnában” – mondta.
Emellett újabb fegyveres konfliktus robbant ki a kontinens közvetlen szomszédságában, Izraelben, ahol a nemzetközi közösség legfőbb feladata annak biztosítása, hogy ez ne váljon államok közötti háborúvá – jelentette ki.
Kitért arra is, hogy a terrorfenyegetettség is felerősödött Európában, ami szavai szerint közvetlen következménye a Brüsszel által erőltetett, számos nyugat-európai országban párhuzamos társadalmak létrejöttét eredményező migrációs politikának.
Érintette az Oroszországgal szembeni szankciókat, amelyek nyomán „folyamatos válságba került a biztonságos energiaellátás”.
Szijjártó Péter sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sokat romlott Európa versenyképessége, amelyet az is bizonyít, hogy Kína tavaly átvette a második helyet a bruttó hazai termék (GDP) világranglistáján.
Leszögezte: világos, hogy egyes európai vezetők hibáztak, hiszen összeomlott a gazdasági növekedés korábbi modellje, amely a fejlett nyugati technológia és a könnyen hozzáférhető, viszonylag olcsó keleti energiahordozók kombinációjára épült.
Kifejtette, bizonyos nyugat-európai politikusok sokat beszélnek az úgynevezett kockázatmentesítésről, amely a szótárukban a nyugati és a keleti, s azon belül is az európai és a kínai gazdaság szétválasztását jelenti. Ez kiütéssel érne fel az európai gazdaság számára, minthogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke éves szinten 860 milliárd euró körül van – figyelmeztetett.
Közölte, hogy Európa lépései a világ ismételt blokkosodásának irányába mutatnak, márpedig ezt Közép-Európa nem akarja, ugyanis a térség mindig rajtavesztett Kelet és Nyugat konfliktusán, ehelyett konnektivitásra, globális együttműködésre van szükség.
Márpedig ha ennek van bajnoka, akkor az épp a Türk Államok Szövetsége. Hidat kell képezni Kelet és Nyugat között, s Magyarország kész ennek az európai pillérévé válni
– fogalmazott.
A miniszter tudatta, hogy hazánk ezért érdekelt a TÁSZ megerősítésében, a hozzájárulása fokozásában, így százmillió euróval csatlakozni fog a Türk Befektetési Alaphoz is, amelyben komoly potenciál rejlik.
Üdvözölte a Zöld Pénzügyi Tanács felállítását, és hangsúlyozta, hogy Magyarország fontosnak tartja a fenntartható növekedést, és azon államok közé tartozik, amelyek a károsanyag-kibocsátásuk csökkentése mellett képesek a gazdasági teljesítményük bővítésére.
Elmondta, Budapest lesz november végén a házigazdája a Közlekedési Konnektivitási Program következő szakértői ülésének.
Kiemelte, hogy a kormány arra ösztönzi a hazai vállalatokat, hogy hajtsanak végre beruházásokat a TÁSZ-országokban, és nagy sikernek nevezte, hogy a Mol még idén megkezdi a földgáz kitermelését Kazahsztánban.
Közölte, hogy Magyarország kész csatlakozni a közös polgári védelmi mechanizmushoz is.
Nagy Márton Kazahsztán nemzetgazdasági miniszterével tárgyalt
A közleményben emlékeztettek, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével a magyar kormány delegációja november 1. és 3. között részt vesz Asztanában a Türk Államok Szervezete csúcstalálkozójának programjain.
A delegáció tagjaként a gazdaságfejlesztési miniszter megbeszélést folytatott Alibek Kuantyrovval, Kazahsztán nemzetgazdasági miniszterével: a találkozón a miniszterek áttekintették az aktuális gazdasági és gazdaságpolitikai folyamatok mellett a kazah-magyar kapcsolatokban rejlő jövőbeli fejlesztési lehetőségeket is.
Az egyeztetésen a felek hangsúlyozták a kazah-magyar gazdasági kapcsolatok fontosságát, kiemelt figyelmet fordítva az energiaellátás, a mezőgazdaság, a logisztika, az ipar, azon belül pedig különösen a vegyipar és a gyógyszeripar területeinek kérdéseire - tették hozzá.
Hozzátették: Kazahsztán Magyarország 47. kereskedelmi partnere, a legjelentősebb együttműködések az energetikai szektorban és a gyógyszeriparban valósulnak meg.
A közlemény szerint a gazdaságfejlesztési miniszter kiemelte, hogy a háború és az elhibázott, káros szankciók nehéz gazdasági környezetet alakítottak ki.
Ilyen nehézségek sújtotta időkben pedig törekedni kell a partnerségre, a tiszteletteljes, józan együttműködések kialakítására - emelték ki.
A miniszter hangsúlyozta: Magyarország energiaellátása kulcskérdés, és fontos, hogy kőolajat most már Kazahsztánból is tudunk szállítani.
Az ország energiabiztonsága szempontjából nagy előrelépés, hogy a csatornákat megnyitották - írták.
Mindkét fél elhivatott a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése és diverzifikálása iránt, kiemelt figyelmet fordítva többek között a kölcsönös befektetésösztönzésre, a gáz- és olajipari berendezések, a vízgazdálkodás, az alternatív és megújuló energiák, a zöld átállás valamint a harmadik országokban történő együttműködések területeire.
A miniszterek megállapították, hogy a két ország közötti gazdasági együttműködést mélyíteni és szélesíteni szükséges, ezért az egyeztetések a jövőben is folyamatosak maradnak - áll a közleményben.
