2023.11.16. 22:07
Novák Katalin: mi írjuk a jövőt, nem az előrejelzések (videó)
A Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács tagjainak rendezett eseményen a köztársasági elnök és Kövér László is felszólalt.
Novák Katalin köztársasági elnök beszédet mond a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) és a Diaszpóra Tanács tagjai tiszteletére adott fogadáson az Országház Vadásztermében 2023. november 16-án
Forrás: MTI
Fotó: Máthé Zoltán
Kezünkbe kell vennünk a jövő alakítását, nekünk kell írnunk a jövőt, nem az előrejelzéseknek. Demográfiai fordulatra van szükségünk. Csökkenő népességű nemzetből gyarapodóvá kell válnunk - hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács tagjainak rendezett eseményen csütörtökön a Parlamentben.
Kiemelte: a magyarság zsugorodása nem egy olyan folyamat, amit ne tudnánk megállítani, hanem épp ellenkezőleg. "Megálljt kell parancsolnunk a magyarság zsugorodásának, és gyarapodóvá kell válnunk" - mutatott rá a köztársasági elnök. Úgy fogalmazott, a Kárpát-medence lehet az a bölcső, amely a gyermekeket ringatja. "Legyen tehát a Kárpát-medence a forrása az élet továbbadásának" - emelte ki Novák Katalin.
Emlékeztetett: 30 év alatt Magyarország lakossága több mint 700 ezerrel, a romániai magyarok száma több mint 600 ezerrel csökkent, Szerbia magyarsága megfeleződött, ahogy Horvátországé is. Hozzátette: Ukrajnában már népszámlálást sem tartanak, de valószínűleg onnan sem kapnánk szívderítőbb számokat.
Novák Katalin kiemelte: a demográfiai válság mindannyiunkat érint a határainkon belül és a határainkon kívül is, igaz ez a diaszpórában élő magyarságra is. Attól, hogy ez a nyugati világban érzékelhető és tapasztalható tendencia, nem fogadhatjuk el, hogy ez a magyarságra is igaz legyen - hangsúlyozta.
A köztársasági elnök úgy fogalmazott: "2024 lehet az esély éve mindannyiunk számára", s ebben az izgalmas évben kiderül majd az is, hogy a konfliktusokra, az előttünk álló kihívásokra milyen válaszokat tudunk együtt adni.
Beszélt a környező országokban és a világban a közeljövőben várható választásokról és azt mondta: egy választási kampány mindenkor kihat a magyarság életére, a magyarság mindennapjaira és a magyarság relatív békéjére is. Az is kérdés, miként tud Európa kikeveredni a konfliktusokból, hogyan tud szembenézni a kihívásokkal, és az is kérdés, hogy mi itt, a Kárpát-medencében miként vizsgázunk majd ebben az igen izgalmas 2024-es esztendőben.
Novák Katalin azt mondta: a vezetőknek a régi és a megváltozott körülmények között is az a feladatuk, hogy képviseljék a magyar érdekeket.
Én személyesen is feladatomnak érzem azt, hogy akár a naivitás bélyegét is felvállalva a szomszédos országok vezetőit rávegyem a Kárpát-medencei magyarság helyzetének javítására
- hangoztatta, kiemelve: természetessé kell válnia annak, hogy Magyarország vezetőinek bármikor joguk van találkozni nemzettársaikkal.
Novák Katalin a beszédében öt emlékezetes helyszínt idézett fel az azokhoz kapcsolódó történetekkel a tavaly májusi hivatalba lépése óta eltelt időszakból, a többi között Beregszászt, Nagykárolyt és Bácsfeketehegyet.
A köztársasági elnök megemlékezett a közelmúltban elhunyt Pásztor Istvánról, aki "példát mutatott abban, hogy hogyan lehet emberséggel, türelemmel, szívóssággal, csavaros észjárással és realitásérzékkel megmaradni a legnehezebb körülmények között is magyarnak, és hogyan lehet mindezek közben képviselni a magyarok ügyét".
Kövér László: esély nyílik az elveszített 20. század után, hogy megnyerjük a 21. századot
A válságok mindig tartogatnak kedvező kimeneteli lehetőségeket is, ezért a magyarok számára esély nyílik arra, hogy az elveszített 20. század helyett megnyerjék a 21. századot - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtök este a Parlamentben.
Az Országgyűlés elnöke a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács tagjainak rendezett fogadáson köszöntőjében kiemelte: miként a bennünket körülvevő valóságos és virtuális csatazajból is érzékelhető, a korábbi híresztelésekkel ellentétben a történelem nem ért véget, sőt napjainkban veszélyesebben robog tovább az időben, mint az eddigi életünkben bármikor.
Kövér László azt mondta, a híresztelésekkel ellentétben a külhoni magyarság számára az etnikai politizálás sem veszítette el a létjogosultságát, olyannyira nem, hogy Európában napjainkban az etnikai politizálás - azaz a nemzeti érdekérvényesítés - nem csak a nemzeti kisebbségek, hanem a nemzeti többségek számára is létszükségletté vált. Azon nemzetközösségek számára, amelyek az előttünk álló évszázadban is meg akarják őrizni önmagukat, szülőföldjüket és nem akarnak elporladva eltűnni a történelem süllyesztőjében - mondta.
Aláhúzta: pozitívan értékelhető fejlemény, hogy napjainkra a politikában a sok szemfényvesztés és hangzavar ellenére sokat egyszerűsödtek a dolgok. Egyre kevésbé van jobboldali, baloldali, liberális, jobbközép vagy balközép politika, jelentettek ezek bármikor bármit is. Ellenben egyre inkább két táborra oszlik a politika a nagyvilágban és Európában is, a normalitás és az abnormalitás erőinek a táborára.
Kövér László rámutatott: ezt a két tábort, minden ember bármilyen mélyebb politikai tájékozottság nélkül is a veleszületett érzékei és képességei alapján egyre pontosabban felismerheti és azonosíthatja. Minden túlzó magabiztosság nélkül elmondható, hogy a nagyvilág és Európa minden társadalmában ma még a normalitás erői vannak társadalmi többségben - állapította meg.
Kiemelte: az európai parlamentáris demokrácia ma még fennálló keretei között, a normalitás erői négy évente legitim módon mindenhol politikai többségre válthatják társadalmi többségüket.
Kellő szerénység és óvatosság mellett is önbizalomra okot adó dolog és a fentiekre a legjobb példa, hogy Magyarországon a normalitás erői 2010-ben politikai többségre tudták váltani társadalmi többségüket és ezt azóta is képesek őrizni. Ennek köszönhető, hogy ma van egy cselekvőképes, szuverén és együttműködésre nyitott államunk, s több mint egy évtized alatt megerősítették öntudatos, összetartó, senkit nem kirekesztő, de önmaga értékeit megvédeni képes nemzeti közösségünket - fogalmazott.
Hangsúlyozta: ha nekünk magyaroknak ez sikerült, akkor miért ne sikerülhetne egyre többeknek máshol is a nyugati világban. A magyar diaszpóra képviselőinek a nagyvilágban, a Kárpát-medencei külhoni magyar politika és a hazai politika felelős képviselőinek ugyanaz a legfontosabb feladata, küldetése és egyben esélye: a normalitás táborának erősítése mindenhol, ahol csak lehetséges, az emberi méltóság és szabadság védelmére.
"Bízunk benne, hogy ez a törekvésünk megteremti előbb-utóbb a bizalom alapjait és a közös nevezőt azokkal is, akik ma még talán nem értenek bennünket" - mondta Kövér László.
A diaszpóra tanács csütörtökön tartotta plenáris ülését, a Magyar Állandó Értekezlet pénteken tartja tanácskozását.