2022.12.14. 05:35
Több rakéta is eltalálta a herszoni regionális közigazgatás épületét
Már 294. napja tart a háború a szomszédban.
Megrongálódott orosz harcjárműveket néz egy asszony gyermekével Kijev belvárosában 2022. december 12-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Efrem Lukackij
Az USA nem számít a harcok lezárására az év vége előtt
Az Egyesült Államok nem számít arra, hogy a harcok leállnának Ukrajnában a télen, illetve, arra sem mutatnak jelek, hogy a háború véget érne az év vége előtt
- jelentette ki a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának kommunikációs vezetője szerdán egy sajtóbeszélgetésen.
Arra a keddi sajtóértesülésre, miszerint az Egyesült Államok Patriot típusú nagy hatótávolságú légelhárító rendszert ad Ukrajnának, John Kirby úgy fogalmazott, nem tudja megerősíteni, hogy megállapodás született volna a szállításokról.
Kedden Pat Ryder, a légierő dandártábornoka megerősítette, hogy zajlanak az egyeztetések az ukrán légvédelem erősítéséről, de nem kommentálta a sajtóértesülést, miszerint Patriotokról is szó van.
Kedden a CNN hírtelevízió internetes oldalán írt arról, több kormányzati forrásra hivatkozva, hogy az amerikai kormányzat már véglegesíti a terveket a Patriot típusú légelhárító rakétarendszert Ukrajnába telepítéséről.
Az értesülés arról is szólt, hogy a kezeléshez szükséges ukrán személyzetet a németországi Grafenwöhrben az ottani amerikai katonai támaszponton képeznék ki.
Ukrajna hónapok óta kér az Egyesült Államoktól nagy hatótávolságú légelhárító rendszert, ami hatékony lehet az orosz hadsereg folytatódó, kiterjedt rakétatámadásaival szemben.
Zelenszkij arra kérte az ENSZ-t, hogy küldjön szakértőket Ukrajna energetikai létesítményeihez
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon beszélt szerdán António Guterres ENSZ-főtitkárral, akit arra kért, hogy támogassa nemzetközi szakértői missziók megszervezését a háború sújtotta Ukrajna létfontosságú energetikai létesítményeinek felkeresésére.
Erről Zelenszkij az ukrán lakossághoz intézett esti videoüzenetében beszélt, amelyet a Twitteren tett közzé.
"Ma nagyon fontos megbeszélést folytattam Guterres ENSZ-főtitkárral. Megköszöntem neki Ukrajna és a nemzetközi jog megingathatatlan támogatását, hatékony segítségét az olyan javaslataink megvalósításában, mint például a gabonakezdeményezés. Jelenleg azon dolgozunk, hogy államunk létfontosságú energetikai infrastruktúrájához nemzetközi mandátummal küldöttségeket szervezzünk. Hiszem, hogy ez is sikeres lesz"
- mondta az ukrán elnök.
Az EU további 500 millió euró összegű pénzügyi támogatást folyósított Ukrajnának
Az Európai Bizottság további 500 millió euró összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatást folyósított Ukrajnának, a pénz az 5 milliárd euró összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) utolsó részletét jelenti - közölte a brüsszeli testület szerdán.
Az Európai Unió júniusban hagyta jóvá az Ukrajnának szánt makroszintű hitel folyósítását, amely az ország ellen zajló háború okozta finanszírozási szükségleteket hivatott fedezni.
Állandó szakértői jelenlétet létesít a NAÜ az ukrajnai atomerőművekben
Biztonsági szakértőkből álló állandó jelenlétet létesít valamennyi ukrajnai atomerőműben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ). Erről egyezett meg kedden Párizsban az Emmanuel Macron francia elnök által összehívott adományozói konferencia szünetében tartott tárgyalásán Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója és Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.
"Ez rendkívül fontos, amikor az ukrajnai energiahálózat korábban nem tapasztalt kihívásokkal néz szembe a háború miatt a tél közepén" - mondta a kétórás tárgyalás után az atomsorompó-egyezmény betartatásán őrködő szakosított ENSZ-szervezet vezetője.
A NAÜ illetékesei három hónapja tartózkodnak az orosz kézen lévő zaporizzsjai erőműnél, amely az Ukrajna elleni orosz invázió következében kialakult frontvonalak közelében fekszik, és így rendszeres tüzérségi támadások célpontja.
Ukrajna kérésére a szervezet megfigyelői az elmúlt egy hónapban egyhetes látogatásokat tettek a másik három működő ukrajnai - a hmelnyickiji, a rivnei, illetve a pivdenni (dél-ukrajnai) - atomerőműben is, valamint a 2000-ben végleg leállított csernobili erőműben, ahol 1986-ban a történelem legsúlyosabb atomerőmű-balesete történt. Grossi és Smihal keddi megállapodása értelmében a NAÜ e létesítményeknél való folyamatos jelenlét tervén dolgozik.
"A zaporizzsjai atomerőműnél tartózkodó missziónk rámutatott: létfontosságú a NAÜ ittléte, egyrészt a helyzet megfigyelése, másrészt műszaki tanácsadás szempontjából. Hála az itteni jelenlétnek, a NAÜ pártatlan, műszaki és tényszerű információkkal látja el a világot az itteni fejleményekről" - mondta Grossi.
Grossi és Smihal megvitatta egy biztonsági övezet létrehozásának a szükségességét a zaporizzsjai erőmű körül, amelyben a harcok közepette többször volt áramszünet, és amelyet több találat is ért, bár eddig egyik sem okozta a fűtőanyag olvadását.
"Még nem tartunk ott, és sok munkára van szükség, de egyre derűlátóbb vagyok abban a tekintetben, hogy ebben a nagyon fontos övezetben megállapodás születik és a közeljövőben megvalósul"- jelentette ki Grossi.
A NAÜ szakértői csoportja arról számolt be, hogy a zaporizzsjai atomerőműnél - egyelőre ismeretlen okokból - megszakadt a létesítményt országos hálózatról energiával ellátó, 330 kilovoltos, másodlagos tápvezeték. Az atomerőmű azonban továbbra is kap áramot a 750 kilovoltos fővezetéken keresztül.
Mindemellett munkálatok folynak mozgatható dízelfűtésű kazánok tesztelése és üzembe helyezése végett. Ezek a berendezések a létesítmény kulcsfontosságú rendszereit hivatottak védeni a téli fagyoktól, illetve ezekkel tervezik megoldani az atomerőműben dolgozók által használt helyiségek fűtését is. Az 1-3 megawatt teljesítményű kazánokat eddig az atomerőmű egyik turbinájánál szerelték be, de több másikat is terveznek üzembe helyezni a létesítmény területén.
A zaporizzsjai atomerőműben megjavítottak húsz vészhelyzeti generátort is, amelyek egy teljes áramkimaradás esetén áthidaló megoldásként szolgálnak. Mindazonáltal óvintézkedésként további mobil dízelgenerátorokat is telepítenek. Két ilyen mobil dízelgenerátort készenléti állapotban már rá is csatlakoztattak az atomerőmű egyik egységéhez.
Az EP hozzájárult az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelfelvételhez
Az Európai Parlament jóváhagyta a 18 milliárd eurós uniós támogatáscsomagot Ukrajna működésének biztosítására - tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén sürgősségi eljárás keretében fogadta el a makrofinanciális támogatási rendelet tagállamok által módosított változatát, amely lehetővé teszi, hogy az európai költségvetés helyett 26 tagállam egyenként vállaljon garanciát az Ukrajnának nyújtandó hitelre.
A kedvező feltételek mellett nyújtott, de reformok teljesítéséhez kötött hosszú lejáratú hitelt az alapvető közszolgáltatások, többek között kórházak és iskolák működésének és az otthonukat vesztett lakosság lakhatásának biztosítására költheti Ukrajna. A hitel emellett segít fenntartani az ország makrogazdasági stabilitását és az Oroszország által folyamatosan támadott infrastruktúra újjáépítésében is felhasználható.
Az Európai Bizottság október végén jelezte, hogy Ukrajnának havonta hozzávetőlegesen havi 3-4 milliárd euróra van szüksége ahhoz, hogy működőképes maradjon, ehhez 18 milliárd eurós támogatást ajánlott hitelfelvétel segítségével.
A kölcsön folyósítása feltételek teljesítéséhez kötött. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét és fel kell készítenie azt a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra. A feltételek között antikorrupciós intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, jó kormányzás és az intézmények modernizációja szerepel. A reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.
Az orosz-ukrajnai háború február 24-i kezdete óta az unió és tagállamai 19,7 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának, ennek nagy része makroszintű pénzügyi támogatásként jutott el az országba.
Egy település részleges elfoglalásáról tett bejelentést az orosz katonai szóvivő
Túlnyomórészt elfoglalták az orosz fegyveres erők Vodjane települést a donyecki régióban - jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.
A tábornok azt mondta, hogy Kupjanszk irányában, az ukrán fegyveres erők állásaira öt település környékén mért tüzérségi csapások következtében mintegy száz katona esett el, egy páncélozott harcjármű, egy páncélozott jármű és hat kisteherautó pedig üzemképtelenné vált. Az ukrán hadsereg Konasenkov szerint Liman irányában több mint hatvan halottat és sebesültet, egy gyalogsági harcjárművet és két kisteherautót, Donyeck környékén, ahol Vodjanét az orosz erők gyakorlatilag elfoglalták, mintegy félszáz katonát, egy harckocsit, három páncélozott harcjárművet és négy kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig mintegy nyolcvan katonát, három páncélozott harcjárművet és négy járművet veszítettek.
Az orosz rakéta- és tüzérségi erők 93 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 186 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között az ukrán fegyveres erők Liman operatív és taktikai csoportosításának parancsnokságát a Donyecki Népköztársaságban lévő Kramatorszk közelében, ugyanebben a régióban az ukrán 81. légimozgékonysági dandár lőszerraktárját, amelyben mintegy kétezer Grad-rakétát és több mint háromezer tüzérségi lövedéket tároltak, egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt a Zaporizzsja megyei Kamenszke falubál, valamint két amerikai gyártmányú, AN/TPQ-37-es ellentűzradart. Az orosz légvédelem az elmúlt nap folyamán egy drónt és egy HIMARS-rakétát lőtt le.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 343 repülőgépet, 183 helikoptert, 2658 drónt, 396 légvédelmi rakétarendszert, 7099 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 931 sorozatvetőt, 3685 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7599 különleges katonai járművet veszítettek. Az adatokat más források nem erősítették meg.
Falfestményekkel tiltakozik az ukrajnai háború ellen egy orosz nyugdíjas
Vlagyimir Ovcsinnyikov orosz nyugdíjas több mint 20 éve falfestményekkel tiltakozik a szovjet és az oroszországi elnyomással szemben, az elmúlt hónapokban pedig több alkotásával az Ukrajna ellen indított háború ellen emelte fel a hangját, ami miatt az orosz törvényekkel is meggyűlt a baja.
Ovcsinnyikov a Moszkvától mintegy száz kilométerre fekvő Borovszkban él. Márciusban, egy hónappal Ukrajna megtámadása után az ukrán lobogó színeit, kék-sárga ruhát viselő lányt festett a falra, aki felé bomba zuhan. A kép alá öles betűkkel azt írta: ÁLLJ!
A falfestménnyel a 84 éves művész a rendőrök figyelmét is magára vonta; a jelenleg hatályos törvények szerint ugyanis Oroszországban büntetendő az ukrajnai "különleges katonai művelettel" szembeni bármilyen ellenállás.
"A rendőrség szerint ez lejáratja a hadseregünket" - mondta a Reuters hírügynökségnek Ovcsinnyikov. A hatóságok először átfestették a falon díszelgő festményt, valamint 35 ezer rubelnyi (209 ezer forint) büntetést szabtak ki rá.
Forrás: AFP
Ovcsinnyikov azonban nem hagyta magát: válaszul újabb freskót festett, melyen a bezumije (őrület) felirat állt, de a cirill ábécé helyett a latin ábécé Z betűjét használta, amely a háború jelképévé vált.
A hatóságok ezt is lefestették. Ovcsinnyikov ezután a pozor (szégyen), a fiaskó, valamint a basta (elég) szót festette az immáron többszörösen lemázolt falra, mindegyik szóban latin Z betűt használva. A rendőrség ezt is átfestette, a hatóságok és a művész között zajló macska-egér játék pedig már hónapok óta színesíti a 12 ezer lakosú kisváros életét.
A nyugdíjas művész elnyomás elleni tiltakozásának eredete generációkra nyúlik vissza: nagyapját 1919-ben a bolsevikok lőtték agyon, édesapját pedig 1937-ben, a sztálini tisztogatások idején letartóztatták és internáló táborba hurcolták.
Ovcsinnyikov ugyanakkor nem csak freskókkal tiltakozik az elnyomás ellen. 2017-ben elérte, hogy a hatóságok emléket állítsanak Borovszkban a szovjet önkényuralom és diktatúra áldozatainak, az emlékkövet pedig az Oroszország északi részén fekvő Szoloveckij-szigetekről szállítottak a településre, ahol az első Gulag-tábor működött a Szovjetunióban.
"A politikai elnyomás és a téma tabusítása, a történelmi emlékezet eltörlése egy és ugyanaz, mint amit ma Ukrajnával csinálnak" - magyarázta Ovcsinnyikov.
Deutsch Tamás szerint az EU-ban két álláspont van: háborúpárti és békepárti
Az EU-ban az orosz agresszió miatt kirobbant ukrajnai háború kapcsán két markáns álláspont van: a valóságtagadó háborúpárti és a békepárti, amely a valóság tényeiből indul ki - jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője Strasbourgban az MTI-nek adott nyilatkozatában.
A képviselő szerint a háborúpárti álláspont minden erőfeszítést szükségesnek tart az EU részéről, ami a háborús feszültségek fokozódásához vezethet, míg a békepárti álláspont abból indul ki, hogy az EU-nak stratégiai érdeke, hogy mielőbb béke legyen a szomszédságában, "mert minél később lesz, annál nagyobb árat kell majd érte fizetni".
Deutsch Tamás elmondta: a valóságtagadó álláspont szerint, nincs jobb eszköz, mint a szankciók, annak ellenére, hogy valójában nem járultak hozzá a háború végéhez, Oroszország gazdasága nem roppant meg, "és nem teljesült az az ígéret sem, hogy csupán minimális gazdasági nehézségeket fognak okozni a tagállamoknak".
Hozzátette: a valóságon alapuló álláspont szerint viszont a háború önmagában is rendkívül súlyos következményekkel járt Európára nézve, és az uniós büntetőintézkedések, különösen az energetikai szankciók, ezt csak súlyosbították.
Von der Leyen: az olcsó orosz gázra alapuló üzleti modell nem fog már visszatérni
Az Európai Unió több sikeres intézkedést tett azóta hogy Oroszország mintegy 80 százalékkal csökkentette az unióba irányuló gázellátást, azonban ennek ára van, és az olcsó orosz gázra alapuló üzleti modell nem fog már visszatérni - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén.
Az elnök a csütörtökön kezdődő EU-csúcs előkészítéséről szóló vitában elmondta: az EU-nak az orosz zsarolások ellenére sikerült kompenzálnia a gázellátás csökkentését. "Diverzifikáltuk energiaforrásainkat, energiát takarítottunk meg, erősítettük a megújuló energiaforrások szerepét, az energiatermelő cégek extra profitját a kiszolgáltatott helyzetben lévő vállalkozások és háztartásokat támogatására fordítjuk, biogázt vásárolunk, és piaci korrekciós mechanizmust indítottunk el" - taglalta.
Felhívta a figyelmet, hogy Európa jelenleg magasabb fosszilis energia-importárakkal néz szembe, erre az egyetlen fenntartható megoldás a megújuló energiaforrások használata, ami nemcsak megfizethető, de helyben is előállítható, továbbá munkahelyeket teremt, és erősíti Európát a globális versenyben.
Von der Leyen kitért arra, hogy az amerikai törvényhozás által elfogadott úgynevezett inflációcsökkentési törvény - egy több száz milliárd dolláros beruházási terv a környezetbarát technológiák bővítésére - azonban torzíthatja a versenyt. "Ez aggodalomra ad okot, mert a jogszabály által előírt adószabályozás és termelési támogatás előnytelen helyzetbe hozhatja az európai cégeket" - tette hozzá.
Az elnök bejelentette, hogy válaszul a törvényre az Európai Bizottság januárban új keretrendszert terjeszt elő a környezetbarát technológiák állami támogatásra vonatkozóan. "Biztosítanunk kell, hogy a beruházási támogatások és az adójóváírások könnyebben és gyorsabban eljussanak az érintett ágazatokhoz" - emelte ki. A cél az, hogy a vállalatokat arra ösztönözzék, hogy az EU-ban maradjanak, és ne az Egyesült Államokban fektessenek be."
Arról is beszélt, hogy a bizottság októberben EU-amerikai munkacsoportot hozott létre, amelynek célja a többi között, hogy megoldásokat találjon a zöld átmenet szempontjából kritikus fontosságú kínai nyersanyagoktól való túlzott függőségre. Mint mondta, egyik lehetséges megoldás egy európai-amerikai nyersanyagklub létrehozása lenne, hogy áthidalják Kína monopóliumát ezen a területen.
Szaharov-díjat kapott az ukrán nép
Átvették az Európai Parlamentnek (EP) a gondolat szabadságáért, az emberi jogok védelméért odaítélt Szaharov-díját az EP szerdai strasbourgi plenáris ülésén a díjazott ukrán nép képviselői.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videokapcsolaton keresztül kapcsolódott az eseményhez, azt mondta: elképzelhetetlen a béke Európában Ukrajna szabadsága nélkül.
Kijelentette: a háború Európa ellen is zajlik. Az ukránok és az európaiak úgy fognak győzedelmeskedni az agresszor fölött, hogy senkinek sem sikerül leszakítani Ukrajnát Európáról. Hangsúlyozta: mindenkit el kell számoltani, aki háborús bűnöket követett el Ukrajnában. Így lehet csak megvédeni a szabadságot, az emberi jogokat, a jogállamiságot és minden közös értéket - tette hozzá az ukrán elnök.
Fotós: Julien Warnand / Forrás: MTI/EPA
Roberta Metsola, az Európai parlament elnöke beszédében emlékeztetett: az ukrán nép Oroszország provokáció nélkül indított háborúja miatt folytatott honvédő küzdelem elismeréseként részerült az elismerésben.
Üzent Ukrajna Putyinnak
Mihajlo Podoljak, Ukrajna elnöki tanácsadója visszavágott a Kreml azon megjegyzéseire, miszerint Kijevnek figyelembe kell vennie az új területi "realitásokat", amelyek közé tartozik négy ukrán régió Oroszország általi annektálása.
Válaszában Podoljak azt mondta, hogy Peszkovnak és Vlagyimir Putyin elnöknek el kell fogadnia az "új valóságot", miszerint "nincsenek ellopott ukrán területek örökre".
Peszkov korábban azt mondta, Ukrajnának el kell fogadnia az új területi realitásokat, beleértve azt is, hogy Ukrajna Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk tartományai Oroszország "új alattvalói". A legtöbb ENSZ-tagország elítélte, hogy Moszkva törvénytelenül annektálta az ukrajnai régiókat.
Több rakéta csapódott be Herszonba
Az oroszok rakétacsapást mértek a város regionális közigazgatási épületére - közölte egy magas rangú ukrán tisztviselő. Kijlo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője elmondta, hogy az épület két emeletén keletkezett kár, de a jelentések szerint senki sem sérült meg.
Oroszország folyamatosan lövi a várost, amióta az ukránok visszafoglalták.
Nem érte dróncsapás a kijevi energetikai infrastruktúrát
Az orosz dróncsapások Kijev és az ukrán főváros környéke ellen szerdán nem tettek kárt egyetlen energetikai létesítményben sem – közölte az Ukrenergo országos áramhálózat-üzemeltető.
Oroszország október óta rakéta- és dróncsapások hullámaival veszi célba Ukrajna energetikai infrastruktúráját.
„A légvédelmi erők briliáns munkájának köszönhetően az energetikai infrastruktúra létesítményei nem sérültek meg (szerdán) – mind a 13 drónt lelőtték”
– közölte az Ukrenergo a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Ferenc pápa: ajándék helyett segítsék inkább az ukránokat
Ferenc pápa arra szólít fel, hogy idén kevesebbet költsenek az emberek karácsonyi ünnepségekre és ajándékokra, és a különbözetet küldjék el az ukránoknak, hogy segítsenek nekik átvészelni a téli éhezést és hideget.
„Szép dolog a karácsonyt ünnepelni, de csökkentsük a karácsonyi költekezés mértékét. Legyen szerényebb karácsonyunk, szerényebb ajándékokkal, és amit megspórolunk, azt küldjük el az ukrán népnek, amelynek szüksége van rá”
– mondta a pápa.
Fotós: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP
A cseh képviselőház megszavazta az ukrajnai menekültekről szóló törvény meghosszabbítását
Megszavazta kedd este a cseh parlament alsóháza az ukrajnai menekülteknek nyújtandó különleges jogállásról szóló törvény hatályának meghosszabbítását, amely március végén járt volna le.
Az úgynevezett lex Ukrajna alapján az ukrajnai menekültek egy évre szóló speciális tartózkodási vízumot kaphatnak Csehországban, amely lehetővé teszi számukra az egészségügyi, a szociális és az oktatási rendszer igénybevételét, valamint a szabad munkavállalást.
A jogszabály meghosszabbítását gyorsított eljárásban fogadta el a képviselőház.
A törvénymódosítást még a szenátusnak is jóvá kell hagynia, de a kormánykoalíciónak a felsőházban is nagy többsége van.
A parlamenti vitában elhangzott, hogy eddig mintegy 450 ezer ukrajnai menekült kapott ideiglenes tartózkodási engedélyt, védelmet, és közülük mintegy 300 ezren tartózkodnak jelenleg is Csehországban. Marian Jurecka szerint több mint 115 ezer ukrajnai menekült már munkahelyet is talált magának, míg a cseh iskolákban mintegy 80 ezer ukrajnai gyermek tanul. A helyzet javulását mutatja – fejtette ki a miniszter –, hogy míg májusban 238 ezer menekült igényelt humanitárius segélyt, addig december elején már csak 82 ezren.
A lex Ukrajna egyik módosítása szerint minden menekült, aki meghosszabbítaná tartózkodási engedélyét, köteles lesz hivatalosan regisztráltatni magát. A hatóságok ezen az úton szeretnének pontosabb képet kapni a menekültek számáról.
Nem lesz karácsonyi tűzszünet
A Kreml szerdán közölte, hogy nem kapott semmilyen javaslatot az ukrajnai „karácsonyi tűzszünetről”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hét elején felszólította Oroszországot, hogy karácsonyig kezdje meg csapatainak kivonását országából, ami az első lépés lenne a közel 10 hónapja dúló háborúban a béke felé vezető úton.
Megerősítették: amerikai Patriot rakétákat kap Ukrajna
Az Amerika Hangja (VoA) Pentagon-forrása megerősítette, hogy az USA Patriot rendszert küld Ukrajnába.
A VoA egy meg nem nevezett amerikai védelmi tisztviselőre hivatkozva azt állítja, hogy a héten bejelenthetik a döntést a Patriot rakétarendszer Ukrajnába küldéséről. A rakéták küldéséről korábban a CNN és a Reuters is írt.
Újabb drónt lőtt le a kijevi légvédelem
A kijevi városi katonai közigazgatás közlése szerint az ukrán hadsereg újabb Shahed drónt lőtt le, így összesen 11-et semmisítettek meg.
Zelenszkij javaslata az oroszoknak
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Kijevnek el kell fogadnia az új területi realitásokat, elutasítva Volodimir Zelenszkij elnök békejavaslatát, amely az orosz csapatok kivonását tartalmazza, a szóvivő szerint ez nem fog megtörténni.
Megnevezte Ukrajna az oroszok egyetlen szövetségesét
Az ukránok szerint az oroszok egyetlen szövetségese a sár, de ez a szövetség is átmeneti, csak a fagyokig tart.
Ez a felirat volt a Kijevbe becsapódó drónon
A Nexta felvétele szerint az egyik lezuhant drón darabján oroszul a „Rjazanyért!” felirat olvasható.
December 5-én támadás érte a nyugat-oroszországi Rjazany városában lévő orosz katonai légibázist. Egy orosz Tu-95-ös bombázó megrongálódott, három katona meghalt – közölte utóbb az orosz védelmi minisztérium.
Robbanások Kijevben, több épületet ért találat
Robbanásokat jelentettek Kijev belvárosából szerdára virradóra, a főváros polgármestere megerősítette a hírt.
Vitalij Klicsko a Telegramon azt közölte,
az ukrán légvédelem az orosz légierő 10 iráni gyártmányú drónját semmisítette meg Kijev és környéke fölött.
Az ukrán elnöki hivatal egyik tanácsadója, Kirilo Timosenko ugyancsak a Telegramon azt mondta, a robbanások megrongáltak két épületet a kerületben, ahol egyébként több kormányépület is található, valamint károk keletkeztek a Kijev mellett fekvő Visnyeve egyik lakóépületében is.
Újabb szankciók
A brit külügyminisztérium bejelentette, hogy szankciókat vezet be 12 orosz parancsnok ellen az ukrán városok elleni támadásokban játszott szerepük miatt. Köztük van Robert Baranov vezérőrnagy, akit a Bellingcat az orosz cirkálórakéták programozásának és célzásának parancsnokaként azonosított, valamint négy iráni, köztük az iráni drónmotorokat gyártó MADO társtulajdonosa és ügyvezető igazgatója.
Orosz szakértő: Lengyelország Kalinyingrád megtámadására készül
Anton Gerascsenko, az ukrán kormány tanácsadója megosztott egy felvételt, amin az orosz állami televízióban szakértők beszélnek a háborúról. A megbeszélés során egy, a videóban meg nem nevezett személy azt javasolja, hogy a Kremlnek „erősebb és modernebb fegyverrendszereket” kellene gyártania, tekintettel arra, hogy „a közeljövőben elkerülhetetlen a NATO-val való összecsapás”. A továbbiakban azt állítják, hogy Lengyelország „nyíltan készül” Kalinyingrád megtámadására, hozzátéve: „így becslésem szerint ennek a konfliktusnak a valószínűsége nagy”.
Kalinyingrád, a Lengyelország és Litvánia közé szorult orosz exklávé, kulcsfontosságú kikötőváros a Balti-tengeren, ott állomásozik az orosz balti-tengeri haditengerészet.
Készültségben az ukrán légvédelem
Robbanásokat jelentettek Kijevből szerdára virradóra, a főváros polgármestere megerősítette a hírt.
Vitalij Klicsko Telegramon azt közölte, a robbanások a belvárosi részben történtek, a helyszínre mentőalakulatokat küldtek, részleteket pedig később tudnak mondani. Áldozatokról egyelőre nem érkezett hír.
A katasztrófavédelem szerint Kijevben és környékén mintegy 20 perccel a robbanások előtt megszólaltak a légvédelmi szirénák. A légvédelmet készültségbe helyezték a nyugat-ukrajnai Zsitomirban és Vinnyicában is.
Letartóztattak egy oroszt, aki megpróbált bejutni az ukrán hadseregbe
Letartóztatott az orosz titkosszolgálat egy orosz állampolgárt, aki megpróbált csatlakozni Ukrajna fegyveres erőihez – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség. A Mongóliához közel eső Hakasz Köztársaságból származó férfit otthonától mintegy 400 kilométerre, a szibériai krasznojarszki repülőtéren vették őrizetbe. 12-20 év börtön vár rá „árulási kísérlet” vádjával.
Fotós: Jurij Kocsetkov / Forrás: MTI/EPA
Az Egyesült Államok hamarosan dönthet a Patriot rakétákról
Az Egyesült Államok véglegesíti a Patriot rakétavédelmi rendszer Ukrajnába küldésének terveit, a döntést akár a héten bejelenthetik – közölte három amerikai tisztviselő a Reuters hírügynökséggel. A földi légvédelmi rendszereket, mint például a Raytheon Technology Corp Patriotja, a bejövő rakéták elfogására fejlesztették.
Ukrajna már régóta kért olyan légvédelmi rendszereket a nyugati szövetségeseitől, mint a Patriot, hogy
megvédjék az ország energetikai infrastruktúráját az orosz támadásoktól.
Egymilliárd eurós felajánlás
Több mint egymilliárd eurót gyűjtöttek össze Ukrajna támogatására a párizsi segélykonferencián – mondta Catherine Colonna francia külügyminiszter. A 46 ország és 24 nemzetközi szervezet által felajánlott pénzt Ukrajna súlyosan sérült energiahálózatának helyreállítására, az élelmiszerszektorra, a vízellátásra, az egészségügyre és a közlekedésre használnák fel.
A generátorok olyanok, mint a páncélok
A generátorok ugyanolyan fontosak, mint a páncélok, hogy segítsenek Ukrajnának túlélni az energiaterrorizmus okozta válságot ezen a télen – mondta Volodimir Zelenszkij. Ukrajnának további 800 millió euróra van szüksége ahhoz, hogy túlélje a telet, és 1,5 milliárd euróra az energiahálózatot ért hosszú távú károk helyreállításához – mondta Ukrajna elnöke az infrastruktúra és a humanitárius segítségnyújtás koordinálására összehívott párizsi konferencián.
Robbanások hallatszottak Kijevben
Két szemtanú azt mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy a városban és a környező régióban a robbanások előtt körülbelül 20 perccel már légiriadó volt.
Olekszij Kuleba, a kijevi régió kormányzója elmondta, hogy légvédelmi rendszerek működnek.
Olekszij Goncsarenko ukrán parlamenti képviselő azt mondta, hogy három robbanás történt.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 4522-en léptek be kedden Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül 3448-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 138 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tudatta az ORFK.
Vonattal 144 ember, köztük 45 gyermek érkezett kedden Budapestre az ukrajnai háború elől az ORFK tájékoztatása szerint.
Az orosz tisztviselő nem tud újabb fogolycsere-tárgyalásról
Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint a Kreml egyik vezető tisztviselője azt nyilatkozta, hogy nincs tudomása az Egyesült Államokkal való újabb fogolycsere-tárgyalásról vagy annak tervezéséről. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó megjegyzéseire válaszolt, aki tegnap újságíróknak azt mondta, hogy Washington a héten tárgyal Moszkvával a 16 éves börtönbüntetését töltő amerikai Paul Whelan ügyében.
„Van egy osztályunk, amely ezzel az üggyel foglalkozik. Információim szerint nem várható kapcsolatfelvétel ebben a témában azokon a vonalakon, amelyekről tudok”
– mondta Rjabkov.
A kémkedés miatt elítélt amerikai tengerészgyalogos négy éve van fogságban. Sokáig úgy tűnt, az ő elengedéséről is tárgyalnak, amikor Brittney Griner fogolycseréjéről egyeztettek az amerikaiak és az oroszok, de Whelant végül kivették az egyezségből. Az amerikaiak szerint az oroszok egy külön megállapodásban a Németországban gyilkosság miatt életfogytiglani börtönre ítélt Vadim Kraszikov szabadulását próbálják így elérni.
Új-Zéland több segélyt ígért
Új-Zéland miniszterelnöke újabb 1,94 millió dollár értékű humanitárius támogatást jelentett be Ukrajnának. Jacinda Ardern azután tett ígéretet a segélyre, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólalt az új-zélandi parlamentben.
Beszédében Ardern asszony kijelentette, hogy az ukrajnai háború „nem válhat kapuvá egy polarizáltabb és veszélyesebb világ felé a következő generációk számára”.
Vezető szerepet kaphat Új-Zéland
Új-Zéland parlamentjének ülésén videókapcsolaton keresztül szólalt fel az ukrán elnök, aki arra kérte a szigetországot, hogy vállaljon vezető szerepet az ukrán békeképlet egyik – a környezetbiztonsággal és aknamentesítéssel kapcsolatos – záradékának nemzetközi szintű támogatásában.
„Új-Zéland azon országok közé tartozik, amelyek megértik, hogy a természeti környezet elpusztítása egyenlő az élet pusztulásával, és amely segítheti térsége diplomáciai mozgósítását az ukrán békeképlet megvalósítása érdekében”
– mondta Volodimir Zelenszkij.
18 milliárd euró
Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével beszélve az ukrán államfő megköszönte az Ukrajna jövő évi 18 milliárd eurós támogatásáról szóló döntést, valamint az Európai Békeprogram kétmilliárd euróval történő növelését. Ezek az alapok szerinte nagyban segíthetik a társadalmi stabilitás megőrzését. Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy tervei szerint (minden bizonnyal videókapcsolaton keresztül) részt vesz az Európai Tanács december 15-i ülésén.
Két konferencia Ukrajnáról
Éjszakai videóbeszédét Volodimir Zelenzkij ukrán elnök azzal kezdte, hogy beszámolt a Párizsban rendezett két konferenciáról, amelyeken Ukrajna anyagi és fegyverzeti támogatása, valamint a francia vállalkozások újjáépítésben betölthető szerepe volt a téma. Mindkét tanácskozást különösen hasznosnak érezte.
