2022.11.15. 07:25
Rakétatámadás miatt leállt a Barátság kőolajvezeték, de a hazai ellátás zavartalan – frissül
Az oroszok nagy erőkkel bombázzák az ukrajnai energiainfrastruktúrát és Kijevet is, de az ottani magyar nagykövetség egyelőre biztonságban van, folytatja munkáját. Közben egy rakétatámadás miatt leállt a Barátság kőolajvezeték, ám a hazai ellátás nincs veszélyben. A mai nap során pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, milyen feltételekkel ülne le az oroszokkal tárgyalni. Tudósításunk a háború 265. napjáról.
A Barátság 2 kőolajvezeték Százhalombattán
Forrás: AFP
Fotó: Kisbenedek Attila
Cikkünk frissül!
Leállt a Barátság kőolajvezeték, az ellátás egyelőre zavartalan
Leállt a Barátság kőolajvezeték, az ellátás egyelőre zavartalan – hangzott el az M1 kedd esti műsorában.
A közszolgálati csatorna információi szerint
rakétatalálat érte az áramellátót a belorusz–ukrán határon. A vezeték nem sérült meg, csak az energiaellátó. Az ellátás egyelőre zavartalan.
A fehérorosz határnál eltaláltak egy transzformátor-állomást, amely a Barátság kőolajvezeték áramellátásáért felelt. A jelenlegi helyzetben a Barátság olajvezeték leállt, ugyanis nincsen áramellátása a szivattyúknak.
Az M1 Híradójában elhangzott információ szerint
az oroszok nagy erőkkel bombázzák Ukrajna területét, a transzformátor-állomások a fő célpontok.
Szeptember végén az Északi Áramlat vezetéket érte támadás – idézte fel az M1.
A Molnak 90 napra elegendő friss kőolaja van, amelyet a finomítóiban fel tud használni. Alternatív megoldásként az adriai kőolajvezetéken is tudnak kőolajat szállítani. A 90 nap elegendőnek mutatkozik, hogy a déli szállításokat megszervezzék – hangzott el a Híradóban.
A Mol a hírre közölte, felkészült arra, hogy folyamatosan biztosítani tudja az ország és a régió energiaellátását – reagált az MTI-nek a magyar olajtársaság.
Mint írták, üzemi készleteik, valamint Magyarország stratégiai készletei elegendőek ahhoz, hogy a százhalombattai finomító működése a kár elhárításáig tartó átmeneti időszakban folyamatos maradjon.
A találat következtében a vezetéken a Magyarország, Csehország és Szlovákia felé történő kőolaj-szállítások ideiglenesen leálltak.
„Figyelemmel kísérjük az eseményeket, és az ukrán partnerekkel közösen vizsgáljuk a Barátság-vezeték újraindításának feltételeit” – olvasható a Mol közleményében.
Ukrajna leállította az olaj szivattyúzását a Barátság kőolajvezetéken
Ukrajna arról tájékoztatta a Transznyefty orosz állami olajszállítmányozási vállalatot, hogy leállította az olaj szivattyúzását a Barátság kőolajvezetéken Magyarország irányába – közölte kedden este Igor Demin, a Transznyefty szóvivője.
„Azt az információt kaptuk az ukrán féltől, hogy leállt a szivattyúzás a nyomás csökkenése miatt” – ismertette Demin.
A cseh kőolajvezetékeket üzemeltető MERO szóvivője szintén kedden este közölte, hogy a vállalat eddig nem vett észre fennakadást az olaj áramlásában a Barátság vezetéken.
Rakéták csapódtak be Lengyelországban, két ember meghalt
Két ember meghalt Lengyelországban, amikor az ukrán határhoz közeli Przewodów városban rakéta csapódott egy gabonaszárítóba - közölte honlapján a Radio Zet.
Mint írták, a Lublintól délkeletre, az ukrán határtól néhány kilométerre fekvő településre két tévesen célzott rakéta csapódott be.
A rendőrség és a katonaság a helyszínen van - tájékoztatott a lengyel rádió a honlapján és a Twitteren.
A történtek miatt a lengyel elnök és a lengyel kormányfő rendkívüli biztonsági tanácskozást hívtak össze.
Egyelőre folytatja működését Kijevben a magyar nagykövetség (videó)
Mivel az oroszok újra elkezdték bombázni az ukrán fővárost, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyzetjelentést kért a kijevi magyar nagykövettől, Íjgyártó Istvántól. Mint elmondta,
három robbanást lehetett hallani, de a nagykövetséget nem érte támadás, a munkatársak is biztonságban vannak. Az áram- és az internetellátás akadozik, de a körülmények egyelőre adottak a munkavégzéshez, így a magyar nagykövetség folytatja működését.
A körülményeket azonban napról napra felülvizsgálják.
Zelenszkij ismertette a béketervét: ezekkel a feltételekkel ülne tárgyalóasztalhoz Ukrajna
Az orosz-ukrán háború lehetséges befejezésének tervét ismertette kedden, a G20-csúcstalálkozón videokapcsolaton elmondott beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Zelenszkij szerint ehhez elengedhetetlen az orosz csapatok kivonása és Ukrajna területi egységének helyreállítása, a háború befejeződése után pedig országának "hatékony biztonsági garanciákra" lesz szüksége. A háború utáni biztonsági rendszer létrehozása céljából nemzetközi értekezletet javasolt, amelyen szerinte egy "kijevi megállapodást" kellene megkötni.
Az ukrán elnök emellett követelte, hogy hosszabbítsák meg a Törökország és az ENSZ közvetítésével az ukrán gabona exportjáról kötött egyezmény hatályát. A fekete-tengeri orosz blokád feloldása óta Ukrajna több mint 10 millió tonna gabonát szállított külföldre - mondta.
A gabonamegállapodás november 19-én jár le, tárgyalások folynak a meghosszabbításáról. Zelenszkij szerint idén Ukrajna 45 millió tonna gabonával járulhat hozzá a világ élelmiszer-biztonságának biztosításához.
Az ukrán elnök ismét bírálta Oroszországot az "ukrán energiarendszer lerombolása" miatt. "Oroszország fegyverként veti be a hideget emberek milliói ellen" - jelentette ki. Azzal vádolta Moszkvát, hogy a háborúban több mint 430 gyereket ölt meg, és 11 ezer fiatal lányt és fiút szakított el családjuktól és hurcolt Oroszországba. Bírálta a nemzetközi vöröskeresztet, amiért szerinte nem tesz eleget azért, hogy Ukrajna kapcsolatba léphessen az ukrán hadifoglyokkal.
Zelenszkij beszédében kitért a háború súlyos ukrajnai környezetkárosító következményeire. A tüzérségi támadások nyomán több millió hektár erdő égett le, a Donyec-medencében szénbányákat öntött el a víz, és több millió hektár termőföld szennyeződött - mondta. A Fekete-tengeren legkevesebb 50 ezer delfin pusztult el a több mint nyolc hónapja tartó háború következtében - hívta fel a figyelmet beszédében az ukrán elnök.
Donyeckbe helyezhetik át csapataikat az oroszok
A washingtoni hadtudományi intézet (ISW - Institute for the Study of War) szakértői legfrissebb elemzésükben - amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett - úgy vélik:
az orosz erők valószínűleg áthelyeznek csapatokat a donyecki régióba Herszon megyéből, hogy fokozzák a műveleteket Bahmut és Donyeck környékén, valamint Donyeck megye nyugati részén.
Az amerikai agytröszt elemzői szerint az orosz csapatok valószínűleg sikereket érnek majd el ezeken a területeken a következő napokban és hetekben, de ezek a sikerek hadműveleti szempontból aligha lesznek jelentősek.
Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója közölte, hogy a régió területén heves harcok dúlnak, de az ukrán védők fokozatosan közelednek a megye több nagyobb városaihoz, köztük Rubizsnéhez és Kreminnához.
Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy éjszaka az orosz erők ismét lőtték a régiót Grad sorozatvetőkkel és más nehéztüzérségi eszközökkel. Szavai szerint több mint hatvan lövedéket lőttek ki békés városokra és falvakra. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
Az ukrán vezérkar keddi jelentésében kiemelte, hogy az elmúlt napon mintegy 710 orosz katona halt meg, a háború kezdete óta az orosz hadsereg embervesztesége velük együtt meghaladta a 82 ezret.
Ismét Kijevet lőtték az orosz erők
Újabb légitámadást hajtottak végre kedden az orosz erők az ukrán főváros, Kijev ellen, a légvédelem négy rakétát megsemmisített, de becsapódás történt a város központjában
- közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
A polgármester közlése szerint a belvárosban lévő Pecserszk kerületben az előzetes információk szerint két lakóépületet találtak el lövedékek. Hozzátette, hogy orvosok és mentők már a helyszínen vannak. Lehetséges áldozatokról még nincs hír.
Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda vezetője megerősítette, hogy két orosz rakétatalálatot észleltek, a rakéták lakóépületekbe csapódtak.
Az orosz csapatok Herszon térségében 15-20 kilométer távolságban haladnak a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján felszerelt védelmi vonalaiktól, hogy ezáltal megvédjék magukat az ukrán fegyveres erők támadásaitól
- számolt be Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője kedden egy tévéműsorban.
"Elméletileg fenyegethetik Herszon városát, mert a távolság megengedi a különféle típusú fegyverek használatát, de mi sem állunk egy helyben és ellentámadásokat hajtunk végre. Nekünk is van mivel válaszolnunk" - fejtette ki a szóvivő.
Humenyuk elmondta, hogy az ukrán fegyveres erők az ellenséges logisztikai szárazföldi útvonalakat tűzellenőrzés alatt tartják, így nem lesz könnyű tartalékkal és lőszerrel ellátni az orosz csapatokat. Szavai szerint a Dnyeper jobb partján folytatódnak a stabilizációs intézkedések a visszavett, 4870 négyzetkilométer kitevő területen.
Zelenszkij a háború fordulópontjának tartja Herszon felszabadítását
A háború fordulópontjának tekinti az ukrán elnök az ukrán hadsereg herszoni felszabadító hadműveletét, amely szerinte Ukrajna győzelméhez fog vezetni.
"Herszon országunk déli részének egyik legfontosabb városa, és az egyetlen regionális központ, amelyet Oroszországnak február 24-e után sikerült elfoglalnia. És most Herszon már szabad. Mit jelent ez? Védelmi erőink felszabadító hadművelete Ukrajna számára analóg a múlt számos csatájával, amelyek fordulópontot jelentettek a háborúkban. Olyan változásokat jelképeztek, amelyek után az emberek már tudták, kié lesz a győzelem, bár még küzdeni kellett érte. Ilyen volt például a D-Day, a szövetségesek partraszállása Normandiában (a második világháború idején). Ez még nem volt pont a gonosz elleni küzdelem végén, de már meghatározta az események egész menetét. Pontosan ezt érezzük most. Most, hogy Herszon szabad"
– fogalmazott Zelenszkij kedden a G20-csúcs résztvevői előtt videóösszeköttetésen keresztül mondott beszédében.
Putyin szólt az oroszokhoz
Vlagyimir Putyin szerint néhány ország újra akarja írni a történelmet, ráadásul mindezt egyre agresszívebben teszik. A céljuk az orosz elnök szerint, hogy meggyengítsék Oroszországot. Mindezt úgy kívánják elérni, hogy éket vernek az emberek közé és destabilizálják a társadalmat. Putyin szerint az egyik legveszélyesebb ezen a területen a történelmi mítoszok terjesztése.
Scholz: a világgazdaságot az ukrajnai harcok beszüntetésével lehet talpra állítani
A világgazdaság talpra állításának leghatékonyabb módja az, ha Oroszország véget vet az ukrajnai háborúnak – szögezte le kedden Olaf Scholz német kancellár a G20 csoport állam- és kormányfői találkozóján.
A kancellár úgy vélte, a résztvevő országok között egyre szilárdabb a konszenzus abban a tekintetben, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja elfogadhatatlan, valamint arról, hogy a konfliktusban semmiképpen nem szabad nukleáris fegyvereket bevetni.
Emlékeztetett arra is, hogy az ENSZ Közgyűlése "nyilvánvaló többséggel" elítélte az orosz támadást, s kijelentette, hogy számos ország, amely ehhez az állásfoglaláshoz nem csatlakozott nyíltan, "nem hivatalosan szintén igazságtalannak és szükségtelennek tartja ezt a háborút".
"A végén eljön az a pillanat, hogy Oroszország belátja, nincs más választása, mint kivonnia csapatait Ukrajnából" - fogalmazott Scholz újságíróknak. Hozzátette: a csapatkivonás teremti meg a béketárgyalások lehetőségét, és "a békét nem az orosz álláspont fogja diktálni, azt ugyanis sem Ukrajna, sem a nemzetközi közösség nem fogadja el".
Kiemelte mindazonáltal, hogy támogatja a párbeszédet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel annak érdekében, hogy megvitassák a nézetkülönbségeket, és emlékeztetett arra, hogy a háború kezdete óta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett Putyinnal is beszélt.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszéléséről Scholz csupán annyit mondott:
"(Lavrov) mellettem állt, mondott néhány mondatot, ennyi volt az egész".
Az EU képzési missziót indít ukrajnai katonák számára
Az Európai Unió katonai segítségnyújtási missziót (EUMAM Ukrajna) hozott létre az ukrán fegyveres erők képességének megerősítésére annak érdekében, hogy képes legyen védeni az ország területi egységét és önállóságát, valamint a polgári lakosságot az orosz agresszióval szemben - közölte az Európai Unió Tanácsa kedden.
Az uniós tagországok védelmi minisztereinek brüsszeli ülésén hozott döntés értelmében a misszió az ukrán fegyveres erők legfeljebb 15 ezer fős állományának egyéni, kollektív és speciális képzését nyújtja majd több uniós tagállam területén. A misszió kezdeti időtartama két évre szól.
A misszió vezetője Hervé Bléjean altengernagy, az Európai Unió Katonai Törzsének (EUMS), valamint az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) részeként működő katonai tervezési és végrehajtási szolgálat (MPCC) főigazgatója lesz.
A védelmi minisztereket tömörítőt tanács továbbá az Európai Békekeret (EPF) keretében 16 millió euró értékű támogatást fogadott el, hogy segítse az ukrán fegyveres erők kapacitásépítését. A pénzügyi támogatás az uniós tagállamok által nyújtott eszközöket és szolgáltatásokat fogja finanszírozni, köztük lőszerek, katonai felszerelések biztosítását, illetve az eszközök szállítását, őrzését, karbantartását és javítását. A támogatás időtartama 24 hónap. A megítélt összeggel együtt az Ukrajnának nyújtott uniós hozzájárulások több mint 3,1 milliárd eurót tesznek ki
- közölték.
Nagy-Britannia öt újabb hadihajót épít
A hírt Rishi Sunak brit miniszterelnök jelentette be a G20-csúcstalálkozón az indonéziai Bali szigetén fekvő Nusa Duában kedden.
A világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport idei ülését Oroszország ukrajnai háborúja dominálja.
Az orosz fenyegetés miatt Nagy-Britannia úgy döntött, hogy 4,2 milliárd font értékben további öt, 26-os típusú (Type 26) fregattot építtet a BAE Systems védelmi vállalattal. A védelmi minisztérium szerint a szerződéssel 1700 munkahely fennmaradását támogatják a következő évtizedben a BAE Systems govani és scotstouni telephelyén.
Az új generációs, tengeralattjárók elhárítására is képes fregattok tizenkét darab 23-as típusú hadihajót váltanak le a brit haditengerészetnél.
A fejlesztések ellenére Sunak továbbra sem akar elköteleződni elődje, Liz Truss vállalása mellett.
Truss azt ígérte, hogy a bruttó hazai össztermék (GDP) három százalékára emeli a védelmi kiadásokat, de a miniszterelnöknek költségvetési aggályai vannak ezzel kapcsolatban.
Az új brit kormányfő jelezte: nem osztja egyes konzervatív párttársai aggodalmát, akik attól tartanak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök gyengeségnek tekintené a három százalékos cél ejtését.
Sunak emlékeztetett: Nagy-Britannia jelentős pénzügyi és katonai segítséget nyújt Ukrajnának.
"Nem hiszem, hogy Putyin vagy bárki más ezt látva azt mondhatná, hogy gyengék vagyunk"
– mondta. Hozzátette: arra készül, hogy a G20-csúcstalálkozón határozott hangon elítélje Oroszország ukrajnai háborúját.
Törökország az Egyesült Államokkal tárgyalt
Kereskedelmi és biztonsági kérdésekről, regionális fejleményekről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török államfő és Joe Biden amerikai elnök a G20-csoport csúcstalálkozóján tartott kétoldalú megbeszélésén az indonéziai Bali szigetén fekvő Nusa Duában - közölte kedden a török elnöki hivatal.
A beszámoló szerint
Biden részvétét fejezte ki Erdogannak a vasárnapi isztambuli terrortámadással kapcsolatosan. Az amerikai elnök egyúttal köszönetet mondott hivatali kollégájának azokért az erőfeszítésekért, amelyek biztosították a fekete-tengeri gabonafolyosót illetően az Oroszország és Ukrajna közötti problémák megoldását, továbbá a mechanizmus újraindítását.
Biden a találkozó során biztosította Erdogant: kormánya továbbra is támogatja, hogy Törökország F-16-os harci repülőket szerezzen be az Egyesült Államoktól. Az amerikai vezető végül azt hangsúlyozta, hogy Törökország fontos szerepet tölt be Svédország NATO-csatlakozásában.
Megdöbbentő orosz kijelentés
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemrég arról beszélt, hogy a NATO és az Európai Unió hibrid háborút folytat Ukrajnában. A Ria Novostinak adott interjújában
elmondta azt is, hogy Emmanuel Marcon francia elnök továbbra is kapcsolatban van Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és keresik a megoldást a háború lezárására.
Lavrov szerint ugyanakkor az ukrán fél nem hajlandó tárgyalni.
Fontos tárgyalás az ENSZ és Oroszország között
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tárgyalt António Guterres ENSZ főtitkárral, minden bizonnyal a béketárgyalások mellett szóba kerülhetett a Fekete-tengeren történő gabonaszállítás folyamatosságának fenntartása is.
Meghalt egy kanadai önkéntes Donyeck megyében
A CBC jelentése szerint Joseph Hildebrand, a kanadai Saskatchewanból származó 33 éves farmer, aki korábban Afganisztánban szolgált, egy harci küldetés közben meghalt a Donyeck megyei Bahmut közelében. A család elmondása szerint Hildebrand haláláról a katonatársaitól értesültek, akik telefonon azt mondták nekik, hogy a küldetésükben részt vevő 12 ember közül kilenc meghalt.
Az Egyesült Államok mégis adna drónokat
Az Egyesült Államok megvizsgálja a fejlett drónok átadásának lehetőségét Ukrajna számára. Két meg nem nevezett tisztviselő azt mondta, hogy tanulmányozták a fejlett Grey Eagle MQ-1C drónokon végrehajtható változtatásokat, amelyek csökkentenék annak a valószínűségét, hogy a drónok fedélzetén érzékeny technológiát ellopják a csatatéren. Korábban a Wall Street Journal arról számolt be, hogy a Biden-kormányzat megtagadta Ukrajnának a drónok átadását.
NAÜ-misszió érkezik Ukrajnába
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója bejelentette, hogy a szervezet nukleáris biztonsági és védelmi missziót küld három működő ukrajnai atomerőműbe, valamint Csernobilba. A hivatal Ukrajna kérésére ellenőrzi Dél-Ukrajnát, a Hmelnickij és Rivne Atomerőművet – áll a közleményben.
8 milliárd euró Ukrajnának
Az EU és tagállamai eddig összesen legalább 8 milliárd euró értékben biztosítottak fegyvereket és katonai felszerelést Ukrajnának – közölte Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője.
Kalapáccsal vertek agyon egy dezertőrt
Kalapáccsal szétverték a fejét, így végeztek ki egy volt orosz elítéltet, aki átállt Ukrajnába, miután a Kremlhez köthető Wagner katonai csoport beszervezte. Jevgenyij Nuzsin meggyilkolásának felvételét a hétvégén tette közzé a Wagnerhez köthető Gray Zone Telegram csatorna.
A brit kormányfő szembeszáll Lavrovval
Rishi Sunak brit miniszterelnök „pária államnak" nevezte Oroszországot a G20-ak indonéziai találkozójának előestéjén, ahol megfogadta, hogy nyilvánosan szembeszáll Moszkva képviselőjével. A brit kormányfő kijelentette, hogy a csúcstalálkozón minden lehetőséget megragad, hogy szembeszálljon Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, aki Vlagyimir Putyin távollétében van jelen.
„Oroszország pária állammá válik, és Putyin nincs ott, hogy felelősséget vállaljon azért, amit csinál"
– mondta Sunak újságíróknak.
Zambia magyarázatot vár
Zambia magyarázatot kér egy Oroszország által besorozott és Ukrajnába küldött állampolgára halálának körülményeiről. Stanley Kakubo zambiai külügyminiszter azt akarja megtudni, hogy egy Moszkvában börtönbüntetést töltő zambiai állampolgárt hogyan toborozhattak harcra Ukrajnában, ahol megölték. A zambiai állampolgár egy 23 éves, ösztöndíjjal Oroszországban tartózkodó diák volt, aki Moszkva közelében töltötte börtönbüntetését, miután drogbirtoklásért elítélték.
Zambia sok más afrikai országhoz hasonlóan semleges álláspontot képvisel az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, de elítéli a háború minden formáját.
A nyugati támogatás összeomlása árulás lenne
James Heappey brit védelmi miniszter szerint Vlagyimir Putyin úgy gondolhatja, hogy az élelmiszer- és energiaárak emelkedése megtörheti az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatást.
"Az a feladatunk, hogy bebizonyítsuk, hogy tévedett. A jelek szerint korántsem gyengíti a nemzetközi közösség hangulatát, hanem erősíti. Emberek százmilliói szerte Európában rosszkedvűen fogadják a megélhetési költségeik emelkedését, mert tudják, milyen fontos a helyes cselekedet. Ha hagynánk összeomlani a támogatást, azt jelentené, hogy eláruljuk az ukrán népet, és átadjuk Putyinnak az általa eddig elért területi előnyöket"
- mondta James Heappey. Hozzátette, hogy az Egyesült Királyság a tél folyamán továbbra is megadja az ukránoknak, "amire szükségük van".
Brit képviselő: Tavasszal kezdődik a végjáték
Bob Seely, aki a Wight-szigetet képviseli, a következőket mondta a brit alsóházban:
"Amikor ezt a háborút az orosz állam elveszíti, fel kell tennünk magunknak a kérdést, mennyire lesz kétségbeesett Putyin, és mi fog történni Oroszországon belül. Úgy gondolom, el kell kezdenünk a végjátékon gondolkodni, mert a végjáték valószínűleg tavasszal kezdődik.
Ezután el kell kezdenünk gondolkodni azon, hogy mi lesz a nukleáris támaszpontokkal, aztán el kell kezdenünk gondolkodni arról, hogyan néz ki egy kaotikus, atomenergiával működő Oroszország – szóval sok a tennivaló."
Magyarország segít
Magyarország területére november 14-én az ukrán-magyar határszakaszon 4960 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3168 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 107 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Az ukrajnai háború elől 2022. november 14-én 91 ember, köztük 22 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Moszkva viszonylag rendezett kivonulást hajtott végre Herszonból
Az orosz csapatok viszonylag rendezett kivonulást hajtottak végre a dél-ukrajnai Herszon városból, különösen, ha néhány korábbi, kaotikusabb visszavonulással hasonlítjuk össze – közölte egy név nélkül nyilatkozó magas rangú amerikai katonai tisztviselő.
Oroszország a múlt héten kezdte meg kivonulását a déli városból és a Dnyeper folyó nyugati partjáról, az ukránok pedig már felszabadultnak nyilvánították a térséget.
Újabb várost vettek be az ukránok
Az orosz sajtó szerint az ukrán hadsereg egy kétéltű hadművelet során behatolt a Kinburn-félszigeten lévő Herois'ke városába, Herszontól délnyugatra. Eközben a térségben továbbra is heves harcok zajlanak.
G20 helyett G19
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül felszólalt a G20-ak balin tartott csúcstalálkozóján. Vincent Piket, az Európai Unió indonéziai nagykövete azt mondta, hogy a beszéd "szenvedélyes, mégis részletes volt". Zelenszkij a béke helyreállítására szólított fel, tiszteletben tartva az ENSZ Alapokmányát, Ukrajna területi integritásának elvét.
Volodimir Zelenszkij néhány órával korábban, az ukrán nép felé intézett videóüzenetében - direkt kihagyva Oroszországot - a G20-as csúcstalálkozót "G19-nek" nevezte. Különösen fontosnak tartotta, hogy a találkozó előestéjén az Egyesült Államok és Kína közösen megállapították, hogy elfogadhatatlan a nukleáris fegyverek használatával kapcsolatos fenyegetés.
"Mindenki érti, kinek szólnak ezek a szavak"
– mondta az ukrán elnök.
11 ezer gyereket deportáltak
Videókapcsolaton keresztül António Guterres ENSZ-főtitkár is részt vett Ukrajna Gyermekvédelmi és Biztonsági Koordinációs Tanácsának ülésén, ahol megvitatták, hogyan lehet megállítani az ukrán gyerekek Oroszországba deportálását, és hazavinni mindazokat, akiket erőszakkal kitoloncoltak.
Közel 11 ezer gyerekről van szó – pontosabban az ukrán hatóságok egyelőre ennyiről tudnak.
Támogatás és szankciók
Az ukrán elnök videóüzenetében megköszönte Kanadának az új, félmilliárd dolláros védelmi támogatási csomagot, és hogy újabb szankciókat vetett ki az orosz rendszer fogaskerekei ellen.
Az Egyesült Államok több mint 40 jogi- és magánszemély ellen vezettek be szankciókat, akik segítik Oroszországot háborúban.
"Mindenkinek, aki ilyen vagy olyan módon az orosz hadseregnek, a védelmi szektornak dolgozik, teljes személyes elszigetelést kell kapnia a világ többi részétől. Büntetés jár a terrorban való bűnrészességért"
– mondta Volodimir Zelenszkij.
Minden fontos herszoni objektumot aláaknáztak
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében arról beszélt, hogy a frissen felszabadított Herszonban teljes pusztaságot hagyott maga után a kivonuló orosz katonaság. Megszűnt a víz- és áramszolgáltatás, nem megbízható a gázellátás, nincs internet, nincs televízió. A megszállók mindent maguk pusztítottak el – szándékosan.
"A tél előestéjén az orosz megszállók abszolút minden kritikus infrastruktúrát tönkretettek az emberek számára. A városban és a régióban minden fontos objektumot aláaknáztak"
– mondta az ukrán elnök.
Ukrán válság
- Az ukránok végrehajtották az első ATACMS-csapást Oroszország belsejébe
- Oroszország súlyos rakétacsapást mért Odesszára
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal